Hová tűnt a kvázi kis SZDSZ?

Nyitókép forrása: Róka László/MTI

***

Bokor Gábor és Nagy Gábor írása

2024. március 17-re leírhatjuk, a Magyar Liberális Párt (MLP) majdnem odajutott, mint részint szellemi elődje, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). Két pártkronológia, amelyek kísértetiesen hasonlítanak egymásra, mégsem magyarázzák meg teljesen, hova tűntek a magyarországi liberálisok.

SZDSZ – Antikommunizmust hirdettek a kommunisták felmenői és követői

1988. március 17-én jött létre, formálisan május 1-én alakult meg, május 19-én tartotta első sajtótájékoztatóját és június 12-én rendezte első nagyobb összejövetelét a Jurta Színházban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a későbbi Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), amely november 13-án alakult meg ugyanitt, 1300 fővel, 35 tagú tanáccsal, miután Magyar Bálint a lakására hívta a Hálózat egy részét, és azt mondta, a parttalan viták nem vezetnek sehová, párttá kell alakulni.

A demokratikus ellenzék meghatározó egyéniségeit tömörítő hálózatként hivatkoztak magukra; elvi nyilatkozatukban a szabadság és a szolidaritás értékeit, a modern emberjogi eszméket és a piacgazdaságot emlegették; azonban kifejezetten a szabaddemokraták mögött tűntek fel az öreg, magyar, erdélyi kommunisták felmenői, követői – elég Kis Jánosra, Eörsi Istvánra, Dalos Gyulára, Tamás Gáspár Miklósra gondolni.

A rendszerváltás utáni Budapest első főpolgármesterétől, Demszky Gábortól sem állt távol a szélsőbaloldali maoizmus, bő másfél évtizeddel az SZDSZ megszületése előtt azért zárták ki például egy évre az egyetemről, illetve a Kommunista Ifjúsági Szervezetből (KISZ), mert balról kritizálta az akkori rendszert, s részt vett egy, az 1919-es tanácsköztársaságot éltető megemlékezésen is. Haraszti Miklósról ez szintén elmondható: volt idő, mikor szimpatizált a maoista tanokkal.

SZDSZ – Az állampárt utódpártjával léptek koalícióra a hatalomért cserébe

Tölgyessy Péter, az SZDSZ egyik frakcióvezetője több előadásában hangsúlyozta, az MSZMP–MSZP és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) mellett az ő pártja volt az még, ami koncepcióval (a később Kék Könyvként emlegetett Rendszerváltás programjával), konszenzusigénnyel vágott neki a rendszerváltoztatásnak nevezett folyamatnak.

A modellváltás nem volt egyértelmű.

Az az állampárti elképzelés, amely szerint az átmenet politikai váltógazdaság nélkül, viszont többkamarás parlamenttel, új kabinettel, pláne erős, közvetlenül választott államelnökkel menjen végbe, elfogadhatatlan volt a szabaddemokraták számára.

Hiába a környező országbeli rendszerváltások tapasztalatai, az egyre nyilvánvalóbban látszódó tragikus gazdasági mutatók, a Magyar Szocialista Munkáspárt és élpolitikusainak, Grósz Károly és Pozsgay Imre népszerűsége magasabb volt, mint az ellenzéki pártoké összesen.

A Fidesz mellett az SZDSZ sem írta alá a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásait lezáró megállapodást, ezért született a mai napig emlegetett négyigenes népszavazás ötlete majd kivitelezése – egyben a szabaddemokraták ezt követő legnagyobb sikere: az 1990-es választásokon az első és a második fordulóban több mint egymillió szavazatot kaptak, amivel lemaradtak az 1,2, aztán második fordulóban 1,4 milliós MDF mögött, azonban a második legnagyobb pártként 93 helyet szereztek meg a Tisztelt Házban. Budapesten ősszel, az önkormányzati választásokon taroltak.

Az SZDSZ egészen hosszú, 2014 szeptemberéig tartó lejtmenetének első állomása Tölgyessy Antall Józseffel kötött, húszoldalas paktuma volt, amely biztosította az MDF kormányzásához szükséges stabilitást. (Nem mellékes, az MDF-el sokáig együtt szavazott az MSZP.)

A szabaddemokraták fel tudtak mutatni egy közvetetten választott köztársasági elnököt Göncz Árpád személyében, de az alku még inkább megrepesztette az addig sem stabil egységet, a rossz nyelvek szerint általuk koordinált taxisblokád ellenére.

Kis közölte, nem kíván újrázni a párt élén, Dornbach Alajos és Mécs Imre mellett Tölgyessy szerette volna átvenni az SZDSZ vezetését, ideiglenesen sikerült neki, ám ez kiverte a biztosítékot Pető Iván frakcióvezetőnél. Lemondott tisztségéről. Két pólus csapott össze: a Hack Péter és TGM nevével fémjelezhető Liberális Konzervatív Unió, valamint a Magyar és Pető által vezetett Szabadelvű Kör. Végül utóbbi kerekedett felül.

Időközben az MDF jobbra sodródásától, és tekintélyuralmi törekvéseitől tartva – holott a kormánypárt mögül pont kimozdult az úgynevezett népiek, például Csurka István, Bíró Zoltán és a kisgazdák támogatása – létrehozták a Demokratikus Chartát, aminek Pető és Fodor Gábor mellett Vitányi Iván személyében MSZP-s aláírója is akadt.

Az utódpárt kikerült a politikai karanténból.

1994-ben a Fidesztől átigazolt Fodor, Ungár Klára-Molnár Péter hármassal csökkent a szabaddemokraták parlamenti mandátumainak száma, de elfogadták az MSZP koalíciós ajánlatát, akik azzal kampányoltak, „szenved, pusztul a magyar”. Ezzel hatalomra kerültek a liberálisok. Kuncze Gábor a belügyminiszteri posztot kapta, Fodor, majd őt váltva Magyar a művelődési és közoktatási, Lotz Károly a közlekedési, hírközlési és vízügyi tárcát kaparintotta meg.

Viszont e ciklusra esett a Tocsik-ügy, a Bokros-csomag, Tölgyessy átlépése a Fideszhez, privatizáció,

1998-ban 7,57; 2002-ben 5,57 százalékot. Utóbbi azonban így is elég volt egy újabb szövetségre a szocialistákkal. Zsarolással négy minisztériumot szereztek, többet, mint 1994-ben, amikor négyszer jobb eredményt tudhattak maguk mögött.

SZDSZ – Magyarékat az sem zavarta, hogy ügynök volt a miniszterelnök

A kommunista pártállam szigorúan titkos tisztje volt Medgyessy Péter, a szabaddemokraták mégis kiálltak mellette. Ám ez Kisnek és Hacknak is sok volt. A szocialista kormányfőt csak azután buktatták meg, hogy az azt nyilatkozta a Népszabadságnak: „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel”. Kuncze kérését meghallgatták, érkezhetett Gyurcsány Ferenc.

2006-ban ugyancsak a szocialisták hátán sikerült bejutniuk a parlamentbe, ám az egészségügyi reform, illetve Gyurcsány őszödi beszéde ismét ahhoz vezetett, hogy két tábor között dőljön el a szabaddemokrata tömörülés vezetése. Először a szocialista miniszterelnök gazdasági miniszere, Kóka János került ki győztesen. Később, az álküldöttek botrányát követően Fodor.

De ekkor már semmi sem segített az SZDSZ-en: Horváth Ágnes egészségügyi tárcavezető kirúgása után a koalíció felbomlott, a 2009-es európai parlamenti voksolásokon már csupán 62 ezer szavazatot kaptak,

Liberálisok: félmillió szavazóban reménykedtek, kudarc lett a vége

2024. március 17-re leírhatjuk, a Magyar Liberális Párt (MLP) majdnem odajutott, mint részint szellemi elődje, a Szabad Demokraták Szövetsége. Programjukban (amit Együttérző liberalizmusnak neveztek el) az áll, a szabaddemokraták erényeit, hiányosságait nem kell letagadni, de az MLP befejezettnek és „feltámaszthatatlannak” tekinti az SZDSZ politikai programját, és új alapokra akarja építeni a magyar liberalizmust, hiszen Magyarországon egy félmilliós liberális szavazótábor él.

Honlapjukat viszont mára csak archivált oldalakon lehet visszakeresni, ottani bejegyzéseik közül a legfrissebbek 2022-ben íródtak, a legnépszerűbb közösségi oldalon tett bejegyzésük is 2022 novemberi. Az MLP utánpótlásánál, a Liberális Fiatalok Társasága (LiFT) közösségi oldalán egy évvel korábban beszüntették a posztolgatást. Előbbin Bősz Anett jelenlegi pártelnök bejegyzései, utóbbin a Liberálisok ügyvivőjének, Sermer Ádám posztjai láthatóak.

Holott óriási svunggal indultak a Liberálisok. 2013. április 27-én mutatta be új pártját Fodor Gábor. Mint akkor mondta, hiba azt gondolni, hogy a magyarországi problémákat a túl sok liberalizmus okozta. Épp ellenkezőleg: amíg voltak liberális értékek az országban, addig jól ment a szekér, ahogy ezek háttérbe szorultak jöttek a problémák, a leszakadás.

– fogalmazott az alapító.

És a lendület 2019-ig ki is tartott: 6-700 párttag; parlamenti képviselők két cikluson át; teljes jogú tagság a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Pártnál (ALDE); főpolgármester-jelölt Bodnár Zoltán személyében, és így tovább.

Liberálisok: hat év kellett ahhoz, Gyurcsányék bekebelezzék a pártot

Csakhogy érkezett a 2018-as országgyűlési választás, az MSZP–Párbeszéd listáján Bősz bejutott a Tisztelt Házba, azonban pár nap elteltével közölte, kilép a P frakciójából. „A Liberálisok már a választási kampány idején igazi együttműködési készséget mutattak. Levettük logóinkat a plakátokról, és az MSZP–Párbeszéd szövetséget támogattuk – jelentette ki Bősz. – Világossá tettük azonban, hogy a parlamentbe kerülve kifejezésre szeretnénk juttatni a liberális értékek képviseletét”.

De elmondása szerint azt látták, „ismét a régi mechanizmusok indultak be”, „az erőforrások elosztása és a döntések monopolizálása vált céllá. Az MSZP és a Párbeszéd úgy viselkedik, mintha ez pusztán egy kétpárti szövetség lenne”. „Tisztában vagyunk a méretünkkel, azzal is, hogy a legkisebb szövetséges vagyunk, de úgy láttuk: a kisebb szövetségest nem tekintik valódi szövetségnek, és a Liberálisok nem kaptak volna elegendő felszólalási lehetőséget és önállóságot a parlamenti munkában” – fűzte hozzá a párt akkori ügyvivője.

Karácsony Gergely pártját végül Mellár Tamás mentette meg. Csatlakozásával lett meg a P ötfős parlamenti frakciója.

Mindeközben az MLP-nek már arra nem futotta, hogy megmérettesse magát az EP-voksolásokon. Az alapító Fodor közölte, lemond, hogy egyetemi oktatóként folytassa karrierjét.

2019-ben jött Bősz, akit a Magyar Liberális Párt új elnökévé választottak. „Új időszámítás kezdődik a Magyar Liberális Párt életében. Országos építkezésbe kezdünk, megnyitjuk a párt kapuit a szabadságszerető emberek előtt” – mondta Bősz első, elnöki sajtótájékoztatóján.

Szerinte erős és stabil ellenzéki politikát fognak folytatni az Orbán-kormánnyal szemben, emellett mindent elkövetnek annak érdekében, hogy „2022-ben közös erővel leválthassuk a Fideszt, ehhez új szövetségi politikára is szükség lesz”. Kifejtette, a céljuk az, hogy újra erős képviselete legyen a liberális értékeknek Magyarországon. „Azokat kívánjuk képviselni, akik hisznek az európai értékekben, a szabadságban és az alapvető emberi jogokban. Akik dühösek és elégedetlenek a jelenlegi kormány szabadságkorlátozó politikája miatt. Akik egy igazságos, tisztességes és szolidáris Magyarországon szeretnének élni. Akik nem kérnek a félelem- és a gyűlöletkeltésből” – tette hozzá a Liberálisok első embere.

Ám mi történt? Pár nappal később Bősz bejelentette, csatlakozik a Gyurcsány Ferenc által alapított Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti frakciójához.

2022-ben az MLP vezetője egyéni választókörzetben mérettethette meg magát, ez nem sikerült neki, s az ellenzéki összefogás listáján sem tudott bejutni az Országgyűlésbe. Szerencséjére Gy. Németh Erzsébet ugyanitt előkelőbb helyen szerepelt, a DK-s politikus pedig nem volt rest, főpolgármester-helyettesi címét parlamenti helyre cserélte, a felszabaduló fővárosi széket megkaparinthatta a Liberálisok elnöke.

Merre lehetnek a Liberálisok?

Csakúgy mint a szabaddemokraták, a Magyar Liberális Párt is eltűnt a közéletből.

Az viszont bebizonyosodott, hogy sem a rendszerváltoztatáskor vallott liberalizmusnak, sem az együttérző liberalizmusnak nem volt elegendő támogatottsága ahhoz, hogy önmagában fenn tudjon tartani tömörüléseket. Ahhoz háttéralkuk kellettek az SZDSZ-nek és a Liberálisoknak is, amely minden esetben szembement az eredetileg vallott elvi alapokon történő politizálással.

Hivatalos megszűnésről egyelőre nem beszélhetünk (erre utalnak mások mellett a Bíróság.hu-n fellelhető dokumentumok): 2024. október 6-ig tart Bősz Anett megbízása a Magyar Liberális Párt élén.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján készült 2022-es kimutatás alapján a Liberálisok egyszemélyes mozgalom lett. 1,6 millió forintos bevételének jelentős részét Bősz tette be a pártkasszába: 980 ezret, hiszen egy esztendővel korábban még Boruzs András alapító, pártigazgató szintén tett a közösbe 840 ezret.

Talán ennek volt köszönhető, hogy az MLP kiadásai akkor nem haladták meg a bevételeit.

Most már igen.

A párt még megvan, a funkciója már nagyon nincs

Bősz Anett és Sermer Ádám példájából láthattuk, hogyan szívta be a Magyar Liberális Párt politikusait a Gyurcsány-örvény.

Mindkét politikust kerestük telefonon egy rövid interjú erejéig, hogy meséljenek nekünk arról, mi van most a teljes megszűnés kapujában kopogtató, vagy már azon informálisan át is lépő párttal.

Bősz Anett nem volt elérhető hívásunkkor, azonban sikerült elérnünk Sermer Ádámot, akivel átbeszéltük, hogy lehet az, hogy maga az MLP 2022 óta nem ad hírt magáról legalábbis a közösségi médiában, míg a korábban a Sermer-által vezetett ifjúsági tagozat, a Liberálisok Fiatalok Társasága (LIFT) 2021 óta inaktív a közösségi médiában. 

Sermer úgy fogalmazott, egyszerű a helyzet, ugyanis a Magyar Liberális Párt régóta és jelenleg is egy nagyon szoros együttműködésben dolgozik a Demokratikus Koalícióval. „A demokrata oldal küzdelmét most már úgy, a liberális értékek mellett végezzük, hogy egyébként a DK sorain belül vagyunk mindannyian” – fogalmazott az MLP prominense. 

Sermer szerint számukra, mint liberálisok, egyértelműen a liberális értékek azok, amelyek kulcsfontosságúak, a Demokratikus Koalícióban pedig megtalálták a helyüket, ahogy fogalmazott:

Arra a kérdésünkre, hogy a Magyar Liberális Párt, amely papíron még nem szűnt meg, miért nem indul a három hónap múlva esedékes EP- és önkormányzati választáson, Sermer elmondta, egy tömbképződés tanúi lehetünk a baloldalon, mint mondta, nem az a lényeg, hogy ki milyen kis támogatottságú pártot tud fenntartani, hanem hogy minél keményebb ellenfelei tudjanak lenni a kormánypártoknak. 

– fogalmazott a politikus, aki szerint várják a közösségükbe azokat a konzervatívokat is, akiknek elege van „a 14 éve tartó önkényből”.

A 2024-es EP- és önkormányzati választások sok szempontból is vízválasztó lesz a minimális támogatottságú ellenzéki pártok számára, számos apróbb tömörülés és képviselteti magát, ám a Magyar Liberális Párt nem így tesz, Sermer el is mondta, miért.

A politikus úgy fogalmazott, a kisebb pártok még nem tisztázták le, hogy a DK vagy valamelyik nagyobb párt értékeit mennyire vallja sajátjának, ezért a kisebb pártok egyelőre nem tudtak olyan szoros együttműködést kötni, mint tették ők a Demokratikus Koalícióval. 

Sermer nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hány tagja van most a Magyar Liberális Pártnak, valamint hogy meg fog-e szűnni valamikor az MLP, de állítása szerint nem is ez a fontos, hanem hogy az ellenzék a Fidesszel szemben csak egy tömbben tudja felvenni a kesztyűt. 

– húzta alá.