Az egyébként családjával Svájcban élő fiatalabbik Portik a tárgyalás előtt számon akarta kérni az általuk törvénytelennek tartott eljárást, de Póta Péter bíró nem állt szóba vele.
Portik ezután elállta a bíró útját, majd végül kávéval arcon öntötte.
A férfit a rendőrök vezették el a helyszínről, majd az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki és kezdeményezte letartóztatását.
A bíróság ennek helyt adott, majd később ennek határidejét meghosszabbította, így Portik saját, mostani tárgyalásáig rács mögött volt.
Ifj. Portikot kommandósok hozták a tárgyalásra bilincsben. A vádlott részletes vallomást tett, amelyben kitért apjával való nem túl felhőtlen viszonyáról is. Mint mondta apjának próbált ügyvédet találni, de senki nem vállalta már a többszörösen elítélt apjának védelmét.
Vallomása szerint a tárgyalás előtt beszélni akart a bíróval, hogy az ügyvédhelyzetről kérdezze, de ő nem állt szóba vele.
Elismerte, hogy feldúlt állapotban volt, ugyanakkor azt vallotta, hogy
nem szándékosan öntötte le a bírót, hanem valaki meglökte.
Ezzel együtt bocsánatot kért Póta Pétertől.
A tárgyaláson a tanúkat is meghallgatták (így a Mandiner újságíróját is) akik megerősítették az ügyészség állításait azaz, hogy Portik szándékosan öntötte arcon a bírót.
Az ügyész a perbeszédében a tényállást változatlanul fenntartotta, szerinte a vádlott bűnösségét a bizonyítékok és a tanúvallomások is alátámasztják. Indítványozta, hogy
Portik Tamást a bíróság ítélje határozott idejű, börtön fokozatú szabadságvesztésre, egyben tiltsa ki Magyarországról.
Portik védője, Szikinger István védence felmentését indítványozta, egyebek mellett azért, mert szerinte kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy Portik fizikailag akadályozta vagy feltartóztatta volna a bírót, miközben ment a tárgyalóterembe. Maga a sértett sem állította ezt. Szikinger szerint erőszak sem valósult meg a kávéval való leöntéssel. Legfeljebb becsületsértésről beszélhetnénk, de ezt pedig csak magánindítványra lehet kiszabni.