A Most vagy soha! nem dokumentumfilm, a milliméter pontosságú történelmi hitelességet csak az kérje számon rajta, aki ott volt 1848. március 15-én az események sűrűjében.
Nyitókép: Ficsor Márton/Mandiner
***
„Egy.
A Most vagy soha! nem dokumentumfilm, a milliméter pontosságú történelmi hitelességet csak az kérje számon rajta, aki ott volt 1848. március 15-én az események sűrűjében. Lásd még Zrínyi és a Zrínyi-szobor sztorija.
Kettő.
A film elkészítéséhez adott pénz nagyon sok - pont fele/harmada annak, amennyiből egy hollywoodi produkció készül. Látványában pedig nem marad el azoktól.
Három.
Szerintem egy filmnek (színdarabnak, festménynek, versnek, szóval egy művészeti alkotásnak) három dolga van: edukáljon, szórakoztasson és hasson meg - nyilván más-más arányban. A film hozza ezt: felidézünk, megtanulunk egy rakat nevet, helyszínt. Bulyovszkyt, Sükeyt, Irányit, Lederert, Rottenbillert (végre tudni fogják az emberek, hogy kiről van elnevezve az a macskaköves utca a Keletinél) és másokat be-/visszaemel a köztudatba. De talán Vasvári is ide tartozik. Meg az is, hogy Erkel is akkor élt. Folytathatnám.”
A Mandiner kritikáját a filmről itt olvashatja el.
Ezt is ajánljuk a témában
Grandiózus látvány, remek díszletek és jelmezek, a romantikus kalandtörténetre szépen „ráfekvő” élő zene és tisztességes színészi játék – a Most vagy soha! fellobbantja a szikrát, és átélhetővé teszi Petőfiék forradalmi tetteit.
Ha a düh-kór már nem elég, akkor a klasszikus, jól bevált veszettség is megteszi, vagy legalábbis egy variánsa. Ettől pedig a francia veszettek szinte szó szerint tépik szét egymást.
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
A legendás spanyol rendező új munkájában, A szomszéd szobában az elmúlással való szembenézésről beszél intim, személyes hangvételben. Ám hiába a két zseniális színésznő, Tilda Swinton és Julianne Moore, a katarzis elmarad. A november 28-tól a mozikban látható film lábjegyzet maradt Almodóvár elképesztő karrierjében.
Baráti tűz. Nem az oroszok, nem Észak-Korea, hanem Amerika.
Az ukránok több millió órányi drónfelvétel segítségével tanítanák be a mesterséges intelligenciát, hogy segítse őket a harctéren.
