Foghatják a fejüket az Európai Unióban: olyan adatot tett közzé Oroszország, amit senki sem akart látni
Történelmi mélyponton a külső adósság.
Tavaly ismét csúcsot döntött a foglalkoztatási ráta. A női foglalkoztatottak létszáma nagyobb mértékben növekedett, mint a férfiaké. Nőnap apropóján megnéztük, hogy mi áll a jelenség hátterében.
Nyitókép: Shutterstock
***
A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gazdaság és versenyképesség kutatóintézetének munkatársa
2023 előtt soha nem dolgoztak még éves átlagban több mint 4,724 millióan a rendszerváltozás utáni Magyarországon. A bővülésnek a 20–64 éves korcsoportban a 87, a 15–64 évesek körében a 77 százalékát adták a nők. A foglalkoztatás növekedése az eltelt évtizedben együtt járt azzal, hogy jelentősen csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya, sőt a gyermekszegénység Európában máshol nem tapasztalt mértékben javult. Ráadásul ezekben az években a termékenységi ráta is nálunk emelkedett a legnagyobb mértékben. Az Eurostat szerint még 2022-ben is előreléptünk öt helyet, a termékenységi rátánk már a 6. legmagasabb az unióban annak ellenére, hogy tavalyelőtt nálunk is csökkent a születések száma – ám más EU-tagországoknál kisebb mértékben.
Először 2013 nőnapjának előestéjén – a nők munkaerőpiaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosként – adtam hírt magyar női foglalkoztatási csúcsról. A 2012-es női foglalkoztatási rátánk minden várakozást felülmúlva 1,2 százalékponttal javult, s magasabb lett, mint a korábbi húsz esztendőben bármikor. Azokban az években az unió legtöbb országában még romlottak vagy éppen csak megálltak a lejtőn a munkaerőpiaci mutatók, nyoma sem volt még a máshol 2008-ban induló, nálunk már 2006-tól érzékelhető pénzügyi válságból való kilábalásnak.
2010-ben nálunk dolgoztak arányaiban a legkevesebben, sereghajtók voltunk. A nők a 24. helyen álltak, csupán Görögországban, Olaszországban és Máltán volt kevesebb foglalkoztatott nő. Aztán 2012 és 2023 között évről évre csúcsokat döntöttünk. A közelmúlt nehézségei ellenére tény, hogy
a nőknek ilyen sikeres évtizedük a magyar piacgazdaság történetében még nem volt.
A múlt évi foglalkoztatotti létszám 80 ezerrel magasabb volt, mint a járvány előtti utolsó esztendőben, 2019-ben. A nők 54 ezerrel többen dolgoztak tavaly, mint akkor. Kimondhatjuk, hogy az utóbbi négy év polikrízises időszakában is stabil maradt a magyar munkaerőpiac. A járvány és háborús hatások sújtotta években is több új munkahely jött létre, mint ahány megszűnt.
A foglalkoztatás 2023-as bővüléséből 24 ezer főt a belföldi elsődleges munkaerőpiac növekedése eredményezett, emellett 12 ezer fővel nőtt a külföldön dolgozók száma, és 8 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottaké. A külföldön dolgozók száma még mindig alatta maradt a 2019-es szintnek, a közfoglalkoztatottak pedig már kevesebben vannak, mint 2010-ben, a Bajnai-kormány időszakában. Az eredmények tehát a gazdaság fejlődéséből fakadtak.
Mind a nők, mind a férfiak esetében szinte a teljes bővülés az érettségizettek és a diplomások körében mutatkozott, azaz már messze nem az összeszerelő üzemek országa vagyunk. A csúcstechnológiai iparban és a tudásintenzív szolgáltatások területén dolgozik a foglalkoztatottak 6,4 százaléka, több mint 300 ezer honfitársunk, arányuk az ötödik legnagyobb az egész Európai Unióban a legfrissebb, 2022-es adatok szerint. A nőket tekintve pedig a negyedikek vagyunk Írország, Észtország és Szlovénia után.
Tavaly az ágazatok közül az iparban dolgozók száma stagnált, a mezőgazdaság adta a bővülés ötödét, a többit pedig a szolgáltatások. A 2023-as EU-s adatokat még nem tudjuk, de az első három negyedév ismeretében kijelenthetjük, hogy biztosan bent leszünk a legjobban teljesítő országok között, a 80 százalék feletti foglalkoztatási rátájúak elitklubjában.
A foglalkoztatás bővülése kisebb részben a munkanélküliség csökkentésével, sokkal nagyobb részben az inaktívak foglalkoztatottá válásával ment végbe. Ha a 20–64 éveseket vizsgáljuk, akkor látható, hogy az inaktívak száma 905 ezer, köztük 589 ezren nők. Bátran állíthatjuk, hogy meghozta a gyümölcsét a 2010-es munkaerőpiaci szemléletváltás. A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok csak a munkanélküliekre kívántak figyelni, ezzel szemben az Orbán-kormányok a foglalkoztatás bővítését állították a középpontba. A segélyalapú társadalomfelfogást felváltotta a munkaalapú, aminek következtében a csökkenő népességszám mellett is több mint negyedével nőtt a foglalkoztatottak száma, s így a nyugdíjrendszer sem került veszélybe, még a nagy generációk nyugállományba vonulása után is volt lehetőség a nyugdíjak reálértékének növelésére.
A szemléletváltásra jó példa a 2014 januárjában bevezetett gyed extra. Az intézkedéscsomag legtöbbek által igénybe vett ága legalizálta a gyed melletti és a gyes alatti, heti 30 órát meghaladó munkavégzést. Korábban aki a kisgyermeke mellett bármennyi időben munkát kívánt végezni, annak le kellett mondania a gyedről, ezért aztán rengetegen feketén dolgoztak. Számos anya szakmai előmenetele is megbicsaklott, mert a gyed idején nem tudott igazolt szakmai gyakorlatra sem szert tenni, ami a szakvizsgák nagy részéhez kötelező. 2014 óta az édesanyáknak nem kell lemondaniuk a családtámogatásokról, a gyed alatt is – kezdetben a gyermek egyéves, később hat hónapos korától – vállalhatnak munkát.
Az eltelt tíz évben 500 ezren éltek a lehetőséggel.
Ha az igénybe vevők családjával is kalkulálunk, akkor nem túlzás azt állítani, hogy eddig 1,5 millió ember anyagi biztonságérzetét, illetve szakmai előmenetelét segítette közvetlenül csak ez az egy változtatás.
Érdemes megemlíteni, hogy a gyed extra indulásának évében bő 2800-zal több gyermek született, mint az előző évben, s míg 2013 novemberében kevesebb mint 79 ezren voltak gyeden, 2023 decemberében már több mint 110 ezren. Időközben a gyed összege is jelentősen megemelkedett, a havi átlaga a 2010-es alig több mint 81 ezer forintról 2023-ra becslésem szerint 250 ezer forint közelébe nőtt – a tavalyi adatokra még várni kell. Az anyák magasabb keresettel vállalnak gyermeket, sokkal többen érik el a gyed maximumát. A gyed mértéke a szülés előtti átlagkereset 70, de maximum a minimálbér 140 százaléka, ami idén bruttó 373 500 forint. Így a 6 évesnél fiatalabb gyermeket is nevelő 25–49 éves nők foglalkoztatási rátája 2022-ben 76,2 százalékra emelkedett, azaz jóval az uniós 67,9 százalékos átlag felett vagyunk. Sokáig Csehországgal egy szinten a mezőny végén voltunk, ma a nyolcadik helyre léptünk előre a tagállamok között.
A nők munkaerőpiaci részvétele nem esélyegyenlőségi kérdés. A családok anyagi biztonságának megteremtéséhez elengedhetetlen. Csak ott születnek meg a kívánt, tervezett gyermekek, ahol a család anyagi biztonságérzete megfelelő, sőt több évre előre megfelelőnek ítélik a kilátásaikat. Ha úgy vélik, hogy a gyermekvállalás elviselhetetlen többletet jelent a szegénységi kockázatot tekintve, akkor elhalasztják.
A szegénység csökkentése minden közösség alapvető felelőssége, ezért mindig is hatalmas politikai csaták terepe. A mindenkori baloldaliak segélyalapú, a nem baloldali gondolkodásúak pedig munkaalapú megoldásokat ajánlanak. Az ingyen kapott pénz, a segély mindig vonzóbb, de egyrészt nem fenntartható, másrészt a mértéke mindig kisebb, s így alacsonyabb életszínvonalat tud csak teremteni, növeli a szegénységben élők és a szegénység kockázatával fenyegetettek arányát.
Az ENSZ fenntartható fejlődési célrendszerében az első elem a szegénység felszámolása. Az EU az Európa 2020 és az Európa 2030 stratégiában is konkrét célokat tűzött ki a szegénység csökkentésére. Az Eurostat legfrissebb, 2021. referenciaévi adatai szerint a tagállamok között hazánkban van a 10. legkevesebb szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élő ember, s az arány a járvány alatt sem emelkedett. 2010-ben a lista 22. helyén álltunk, a javulásunk dobogós. A szegénységi küszöbnél kevesebb jövedelemből hazánkban a lakosság 12,1 százaléka él, ami holtversenyben a második legkedvezőbb arány a tagállamok között, ilyen jó helyezést korábban nem értünk el. A KSH már kiadta a 2022-es referenciaév főbb előzetes adatait, eszerint 2022-ben az előző évihez képest 1,2 százalékpontos növekedés mellett a népesség 19,6 százaléka, 1,863 millió fő érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatában, s a szám még így sem érte el a 2021-es uniós átlagot.
Téves felfogás gyermekszegénységről beszélni, mert látni kell, hogy a gyermek önállóan sohasem szegény, hanem ahol a gyermek szegény, ott a háztartás minden tagja, a vele élő felnőttek is azok. A baloldal a családi pótlék emelésével akarta kiemelni a gyermekeket a szegénységből, ami még senkinek nem sikerült. A kormány az egész családra fókuszál. 2010 óta olyan lehetőségeket teremtett, ahol a gyermeket nevelő háztartások nem szegényebbek, mint a gyermeket nem nevelők. Ha nő a foglalkoztatottság, s a gyermeknevelés költségeihez az állam akár adókedvezményekkel, akár egyéb juttatásokkal – például ingyenes tankönyvvel, Erzsébet-táborral – hozzájárul, akkor csökken a gyermekes háztartások, ezáltal a gyermekek szegénysége is, ezt igazolja a magyar gyakorlat. 2010 óta hazánkban csökkent a legnagyobb mértékben a gyermekek szegénysége – s a velük együtt élő családtagoké is.
A tavalyi szegénységi mutatókat az év második felében adja majd ki a KSH. A pontos ismeretük nélkül is megelőlegezhető, hogy az infláció növekedésének időszakában valószínűleg romlott a családok anyagi biztonságérzete, a kilátásaik, még azoké is, akik jobb módúak, és nem fenyegeti őket a szegénység. Ilyen időszakban egyre többen elhalasztják a tervezett gyermekvállalást. Sőt, már akkor is nő a halogatók száma, ha a gyermekeseket érintő negatív hírek kelnek szárnyra. A pozitív hírek hatására pedig nőni szokott a gyermekvállalás. Ezért érdemi fellendülést a városi csok október végi bejelentése után kilenc hónappal várok. A termékenység prociklikusan változik, azaz már az anyagi körülmények potenciális javulásának a híre is hatással van rá.
Az uniós tagországok 2022-es termékenységi adatait a napokban adta ki az Eurostat. Számomra meglepő volt, hogy az éves 0,05-os rátacsökkenésünk az egyik legkisebb volt, húsz országban a magyarnál nagyobb arányban romlott e mutató, s így mi öt helyet léptünk előre a sorrendben. 2022-ben mindössze öt országban volt nagyobb a termékenység, mint Magyarországon. Az 1,56-os termékenységi ráta közel azonos a Bokros-csomag fémjelezte 1995-ös év adatával.
Hazánkban a 2022–2023-as születésszám-csökkenés jóval kisebb mértékű, mint 2008 és 2011 között. Fontos megjegyezni azt is, hogy 2010-ben a legaktívabb szülő korban levő, 20–40 éves nők létszáma több mint 1,5 millió volt, ma már alig több mint 1,16 millió, azaz a negyedével csökkent.
A romló adatoknak természetesen nem lehet örülni, de érdemes árnyaltabban figyelni a folyamatokat, hogy az álhírterjesztők ne térítsenek le a jó útról.