Nagyszombat a nyugalom napja. Az emberért van, nem a munkáért

Fotó: Jézust sírba helyezik: 
mozaik a jeruzsálemi Szent Sír Bazilikában 
(forrás: Go Beyond blog)

„A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. Az Emberfia ezért Ura a szombatnak is.” Jézus szavai ezek Márk evangéliumából, s akkor hangzanak el, amikor a farizeusoknak válaszol a szombati előírások betartásával kapcsolatban. A farizeusok azt kifogásolják, hogy tanítványaival szombaton tépdesi a kalászt.

Jézus itt Isten fiaként szólalt meg. Ha van valaki, akinek valóban joga van felülírni az előírásokat, akkor az éppen ő.

A mai kor nem szereti az előírásokat, viszont imád pihenni. Mindenki azt tervezgeti, mit fog munka után, hétvégén, szabadságon, vagy épp nyugdíjas korában csinálni. Egyébiránt a pihenő- és szünnapokat a kapitalizmus lényegében azzal indokolja, hogy utánuk tovább tudjunk dolgozni. Mintha a hétvége meg az ünnepnap csak azért lenne, hogy utána újult erővel tudjunk dolgozni. Holott a dolog fordítva áll.

S miközben alig várjuk a pihenőnapokat, azokon szorgos-dolgos módon elfoglaljuk magunkat. Ki se látszunk a melóból. Azaz a keresztény szombat, a vasárnap odalesz. Bevásárlás, kert, ügyes-bajos dolgok. Pedig pont a pihenést vártuk! 

Jáki Szaniszló írja a Teremtés könyvéről szóló kis könyvecskéjében, hogy annak szerzője valójában arra akarta rávezetni a választott népet, hogy tartsák be a szombatot, az ünnepnapot, és ne dolgozzanak ilyenkor. „A hetedik napon megpihent” – Jáki szerint ez a Teremtés könyvének központi mondanivalója, nem is a teremtés. A Teremtő pedig megköveteli, hogy népe is vele pihenjen, és ünnepeljen. A munkanap van a pihenésért, nem a pihenés a munkáért. 

A hétköznap van a szombatért, s nem a szombat a hétköznapért. „Szabadidő – a kultúra alapja” – szól Joseph Pieper egyik könyvének a címe.

A szombat, a pihenés, az ünnep nem csak a munka kiheverése, és a következő munkaidőszakra való felkészülés. Ez a csúcspont. S a keresztények nem csak pihennek a saját szombatjukon – amiből vasárnap lett –, hanem ünnepelnek is. Minden vasárnap egy kis húsvét. Most azonban nagy húsvét van. A húsvét nem azért lett kiszabva, hogy az első negyedév után két nappal többet pihenjünk, mert a munkapszichológus megállapította, hogy így a második negyedévben végzett munka hatékonyabb lesz. Nem. A húsvét ünnep. Fura ünnep, mert a templom függönye kettészakad. Kinyílik a mennyek ajtaja. Nagypénteken mélység, nagyszombaton nyugalom, húsvét vasárnap feltámadás és öröm. Örömhír. Izgalmas dinamika.

A húsvéti dinamika, benne a nagyszombati nyugalom minket szolgál, a mi lelki jólétünket, ahogy az egész húsvét értünk, emberekért van. Szép dolog a húsvéti tojás meg a locsolás, melyek pogány termékenységi rítusok maradványai, beépülve a keresztény ünnepkörbe. A lényeg azonban nem ez. A lényeg a szentsírban nyugszik.