A húsvét nem azért lett kiszabva, mert a munkapszichológus megállapította, hogy így a második negyedévben végzett munka hatékonyabb lesz.
Fotó: Jézust sírba helyezik:
mozaik a jeruzsálemi Szent Sír Bazilikában
(forrás: Go Beyond blog)
„A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. Az Emberfia ezért Ura a szombatnak is.” Jézus szavai ezek Márk evangéliumából, s akkor hangzanak el, amikor a farizeusoknak válaszol a szombati előírások betartásával kapcsolatban. A farizeusok azt kifogásolják, hogy tanítványaival szombaton tépdesi a kalászt.
Jézus itt Isten fiaként szólalt meg. Ha van valaki, akinek valóban joga van felülírni az előírásokat, akkor az éppen ő.
Ha van valaki, akinek joga van új előírásokat adni, akkor az ő, vagy a helytartói (a keresztény vezetők).
A mai kor nem szereti az előírásokat, viszont imád pihenni. Mindenki azt tervezgeti, mit fog munka után, hétvégén, szabadságon, vagy épp nyugdíjas korában csinálni. Egyébiránt a pihenő- és szünnapokat a kapitalizmus lényegében azzal indokolja, hogy utánuk tovább tudjunk dolgozni. Mintha a hétvége meg az ünnepnap csak azért lenne, hogy utána újult erővel tudjunk dolgozni. Holott a dolog fordítva áll.
S miközben alig várjuk a pihenőnapokat, azokon szorgos-dolgos módon elfoglaljuk magunkat. Ki se látszunk a melóból. Azaz a keresztény szombat, a vasárnap odalesz. Bevásárlás, kert, ügyes-bajos dolgok. Pedig pont a pihenést vártuk!
Jáki Szaniszló írja a Teremtés könyvéről szóló kis könyvecskéjében, hogy annak szerzője valójában arra akarta rávezetni a választott népet, hogy tartsák be a szombatot, az ünnepnapot, és ne dolgozzanak ilyenkor. „A hetedik napon megpihent” – Jáki szerint ez a Teremtés könyvének központi mondanivalója, nem is a teremtés. A Teremtő pedig megköveteli, hogy népe is vele pihenjen, és ünnepeljen. A munkanap van a pihenésért, nem a pihenés a munkáért.
A munka van az ünnepért, nem az ünnep a munkáért.
A hétköznap van a szombatért, s nem a szombat a hétköznapért. „Szabadidő – a kultúra alapja” – szól Joseph Pieper egyik könyvének a címe.
A szombat, a pihenés, az ünnep nem csak a munka kiheverése, és a következő munkaidőszakra való felkészülés. Ez a csúcspont. S a keresztények nem csak pihennek a saját szombatjukon – amiből vasárnap lett –, hanem ünnepelnek is. Minden vasárnap egy kis húsvét. Most azonban nagy húsvét van. A húsvét nem azért lett kiszabva, hogy az első negyedév után két nappal többet pihenjünk, mert a munkapszichológus megállapította, hogy így a második negyedévben végzett munka hatékonyabb lesz. Nem. A húsvét ünnep. Fura ünnep, mert a templom függönye kettészakad. Kinyílik a mennyek ajtaja. Nagypénteken mélység, nagyszombaton nyugalom, húsvét vasárnap feltámadás és öröm. Örömhír. Izgalmas dinamika.
Nagyszombat a nyugalom napja. A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért.
A húsvéti dinamika, benne a nagyszombati nyugalom minket szolgál, a mi lelki jólétünket, ahogy az egész húsvét értünk, emberekért van. Szép dolog a húsvéti tojás meg a locsolás, melyek pogány termékenységi rítusok maradványai, beépülve a keresztény ünnepkörbe. A lényeg azonban nem ez. A lényeg a szentsírban nyugszik.
„A romániai magyar közösségnek szüksége van a kritikusan gondolkodó, képzett emberekre” – jelentette ki Kelemen Hunor a nagyváradi képzési központ átadóján.
Terítéken a mesterséges intelligencia.
A Tisza Párt elnöke válaszában arra is kitért bizalmasan, hogy az üzletember ismeri a telefonszámát.
Az eredmények biztatók. Riportunk Nyírpilisről, ahová a Magyar Máltai Szeretetszolgálat meghívására jutottunk el.
Nem hagyják magukra a bajban a parajdi embereket – erről Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszélt videóüzenetében.
A város polgármestere a keresztényeket hibáztattatta a „provokációért”
A parlament döntésének következtében.
„Ha Magyarország ebbe beleáll, akkor meg tudjuk védeni magunkat.”
