Mennyi török esett el Mohácsnál?

Nyitókép: Székely Bertalan: A mohácsi csata / Wikipédia

Pap Norbert geográfus, történész attól lett híres, hogy 2014-ben megtalálta Nagy Szulejmán Szultán sírhelyét, Szigetvár mellett. A mohácsi csatateret is meglepő eredményekkel tárta fel  – Azóta bizonyított, hogy II.Lajos király mégsem a Csele-patakban halt meg. Most új projektek indulnak, Szigetváron és Mohácson is.

– meséli Pap Norbert a pécsi Balkán – kutatóműhely alapítója. 2014-ben fejeződött be Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumának régészeti feltárása. A legnagyobb oszmán uralkodóként tisztelt szultán 1566. szeptember 6-án halt meg 46 éves uralkodást követően. A Zrínyi Miklós által védett Szigetvár falaitól 4-5 kilométerre talált végső pihenőjére 71 éves korában. Halála helyére a törökök később egy hatalmas emlékművet, úgynevezett türbét építettek. A türbe az évszázadok során eltűnt és feledésbe merült – egészen addig, amíg Pap Norbert csapata újra a felszínere nem hozta a kérdést. 

A sírkomplexum hollétéről egy 18.századi föld területi jogvita miatt fogtak gyanút. Egy Kolovits néven fennmaradt öreg tanú írja le, hogyan nézett ki fiatal korában a Szigetvárra települt török terület.  A turbéki szőlőhegyen sikerült lehatárolni azt a régiót, ahol geofizikai eszközök segítségével három épület, az egykori türbe, az ehhez csatlakozó dzsámi és derviskolostor azonosítható volt. Az évek folyamán felfedezésre kerültek további építmények alapjai, illetve korabeli használati eszközök maradványai. 2017-ben a kormányhatározat állami tulajdonba vette az érintett területet, és rendelkezett a feltárt műemlékek és leletek megőrzéséről, valamint bemutatásáról.

A felfedezés 10 éves évfordulója nem csak tudományos szempontból jelentős. Pap Norbert legújabb kutatási projektje arról szól, hogy hogyan lehetne idegenforgalmi beruházást elképzelni a helyszínen. »Ráfordultunk arra az ösvényre, ami majd ennek a területnek a különleges értékeit célozza« – mondja. Az előzetes megvalósítási tanulmány szerint, amennyiben 100.000 fő látogatja meg évente a látogatóközpontot, akkor rentábilisan fenntartható. A kutató szerint ennél jóval több turista érkezhet: 

A kutatás évfordulója mellett, két éven belül a mohácsi csata 500.évfordulójára emlékszik majd az ország. II.Lajos halála és a csata kudarca következtében összeomlott a középkori magyar állam, az ország népének pedig egyszerre kellett elviselnie a két király versengésének és az oszmán hódításnak a nehézségeit. Az elmúlt év kiemelkedő eseményei közé tartozik, hogy Antwerpenben előkerült egy elrabolt zsákmány Biblia, amely a budaszentlőrinci kolostor könyvtárából tűnhetett el. Üres oldalán oszmán-török szövegek bukkantak elő, melyet Fodor Pál Széchenyi – díjas magyar turkológus olvasott el.

Az adatok szerint az egész éves magyarországi hadjárat 7000 fő veszteséget jelentett a 80.000 főre tehető török hadseregnek. »Ez a korabeli normának megfelelő, a hadsereg kb. 10%-át jelentette« – emeli ki Pap Norbert. A mohácsi síkon az erőviszonyokat tekintve Dávid és Góliát harca bontakozott ki. 1526 augusztus 29-én lerohanták a magyar csapatokat.

Az előkerült Biblia adatai szerint 16-18 ezer főre tehető a magyar veszteség, míg a csatatéren a törökök 300 embert vesztettek. A harcban megsérült katonák közül másnap még 1000-en meghaltak, többen eltűntek, ezért a teljes veszteség 1500 főre tehető. »Ez mindenkit meglepett. Sokkal, de sokkal többre gondoltunk« – meséli Pap Norbert, aki azóta is kutatja a csata helyszíneit. A csatában megszerzett zsákmány jelentősége felbecsülhetetlen értékű. A boszniai Huszrev bég személyes zsákmánya akkora vagyont jelentett, amiből később, kormányzása alatt felépült Szarajevó belvárosa. 200.000 embert hurcoltak el rabszolgaságba – az ország a teljes lakosságának 5%-át.

Mohács 500 – ra készülve a kutatói csapat továbbra is aktívan dolgozik. Hargitai János országgyűlési képviselő koordinálja a beruházási tömeget a Pávkovics Gáborral, mohács polgármesterével egyeztetve. A következő kétéves periódus kitűzött céljai között szerepel a csatatér műszeres vizsgálata geofizikai felmérésekkel, és távérzékeléssel. Jövőbeli cél egy kerékpárút hálózat kialakítása a helyszínek között, valamint Lajos király halál mítoszának felbontása. A drónos felvételek alapján feltételezhető még több tömegsír, aminek a feltárása várat magára. »Akárhogyan is, mindig egy tűt keresünk a szénakazalban« – zárja a gondolatát Pap Norbert.