Történetek a legvidámabb barakkból
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/1xeTDzN2uqwM7ZqjiS-llF-UJPYjVLLutX3Fv-vVA2Y/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzQ0ZGYzMzMyNmViZDQyNzU5MDE5N2M2ODUxNTM0MWZk.jpg)
A kommunista vezetők a Kádár-nosztalgiával igyekeztek elfedni saját bűneiket.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/1xeTDzN2uqwM7ZqjiS-llF-UJPYjVLLutX3Fv-vVA2Y/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzQ0ZGYzMzMyNmViZDQyNzU5MDE5N2M2ODUxNTM0MWZk.jpg)
Történelemteológia – mostanában ritka dolog az ilyesmi. A történelmet események sorozatának tekintjük, és még a történelem filozófiájára is gyanúsan tekintünk, nemhogy a történelem esetleges teológiájára. Pedig izgalmas kérdés, hogy a kinyilatkoztatás fényénél mit mondhatunk a történelem értelméről, esetleges irányáról, leendő végéről, természetéről és folyásáról.
Schütz Antal piarista szerzetes 1934-es kötetében, amelyet most újra megjelentetett a Jel Kiadó, a két évvel korábbi tíz egyetemi előadását fogta egybe. Ezekben áttekintette, hogy keresztényként miként érdemes értelmeznünk a történelmet. A tíz előadást három csoportra osztotta: A történelemből Istenhez; Isten mint a történelem kulcsa; Istennel a történelembe. Az első rész tulajdonképpen történelemalapú Isten-bizonyítás, s most nem is időznénk itt sokat.