Történelemteológia – mostanában ritka dolog az ilyesmi. A történelmet események sorozatának tekintjük, és még a történelem filozófiájára is gyanúsan tekintünk, nemhogy a történelem esetleges teológiájára. Pedig izgalmas kérdés, hogy a kinyilatkoztatás fényénél mit mondhatunk a történelem értelméről, esetleges irányáról, leendő végéről, természetéről és folyásáról.
Schütz Antal piarista szerzetes 1934-es kötetében, amelyet most újra megjelentetett a Jel Kiadó, a két évvel korábbi tíz egyetemi előadását fogta egybe. Ezekben áttekintette, hogy keresztényként miként érdemes értelmeznünk a történelmet. A tíz előadást három csoportra osztotta: A történelemből Istenhez; Isten mint a történelem kulcsa; Istennel a történelembe. Az első rész tulajdonképpen történelemalapú Isten-bizonyítás, s most nem is időznénk itt sokat.
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
A kormányfő közösségi oldalán megosztott képpel jelentkezett az üdvözült lelkek emléknapján.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Miért mentett zsidókat a nyilas külügyminiszter és hogyan gondolta meg magát az első zsidótörvény előadója? Erről is szól Ujváry Gábor történész új könyve.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
