Egymásnak estek az elemzők az ukrajnai háború és a migráció kapcsán

Elemzők a vitán (Fotó: Ficsor Márton/Mandiner)

***

A közelgő európai parlamenti választások tétjéről szervezett kerekasztal-beszélgetést elemzők részvételével a Batthyány Lajos Alapítvány, valamint a PROKON Ifjúsági Szervezet és Politikatudományi Szakkollégium a Gyújtópontok 24 rendezvénysorozat első állomásán, szerda este.

A moderátor, Máté Patrik kérdésére Mráz Ágoston Sámuel  a Nézőpont Intézet vezetője adta meg az alaphangot, aki szerint 

A választóknak ugyanis nincs igazi beleszólása az európai elit összetételébe. A Nézőpont számításai szerint egyébként a jobboldal erősödni a baloldali pedig gyengülni fog, de csak kisebb átrendeződés várható. Kulcskérdés ugyanakkor, hogy az európai konzervatív szövetség mekkorára nőhet, amit erősíthet a Fidesz vagy éppen Le Penék is, ha belépnek ebbe a frakcióba. 

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója azt hangsúlyozta, hogy Európa soha nem heverte ki a 2008-as pénzügyi válságot, és az európai elit az azóta keletkezett problémákat sem tudta megoldani, csak arra használja fel azokat, hogy saját hatalmi potenciálját növelje.

Kovács szerint ugyanakkor nem elsősorban az európai választások, hanem az amerikai elnökválasztásnak lesz majd igazi hatása az európai politika alakulására.

Pulai András, a Publicus Research igazgatója is azt valószínűsítette, hogy a jobboldal erősödni fog, a szocialisták nagyjából ugyanazt az eredményt hozhatják, mint a múltkori választáson, a liberálisok és a zöldek viszont pozíciókat vesztenek majd.

A fő kérdés valóban, hogy a konzervatív blokk mennyire erősödhet és valóban itt jön a képbe a Fidesz, mert eljöhet az idő, hogy ha jó eredményt ér el, versengeni fognak érte.

Hova áll majd a Fidesz, mit akar Orbán? 

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke azt emelte ki, hogy a választáson a politikailag aktív szavazók vesznek részt, amely a szélsőségeseknek és euroszkeptikusoknak jelenthet hátrányt, mert ők távol szoktak maradni az ilyen voksolástól. Ezért nem hisz a liberálisok összeomlásában.

Kérdés, hogy a Fidesz hova tud beszállni, mert lesznek olyan pártok amelyek tiltakoznak majd, hogy ahhoz frakcióhoz csatlakozzanak, amelybe ők vannak. Ilyenek most Svéd Demokraták.

Horn ezzel együtt nem érez  akkora problémát az Unió működésében, mint Kovács István, aki viszont olyan témákkal vágott vissza, mint a migráció, a háború, a pénzügyi válság és a koronavírus-járvány.

Az Alapjogokért Központ elemzője szerint ezekben abszolút kudarcot vallott az Unió.

Annak kapcsán, hogy Orbán Viktor egy új jobboldal felépítéséről beszél, Mráz Ágoston Sámuel arra mutatott rá, mekkora eredménynek számít, hogy a magyar kormányfőnek sikerült elérnie, hogy Giorgia Meloni és Marine Le Pen kibéküljenek. 

Mindez egyelőre azonban csak latolgatás, majd a választási eredmények döntik el, ki hova helyezkedhet.

Pulai szerint Orbánnak a konzervatívok, tehát az Identitás és Demokrácia frakció és az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjainak egymáshoz közelítése lehet a fő célja. Ha ez összejönne, izgalmas helyzetet teremtene, de nem változtatna érdemben az alapvető erőviszonyokon.

Ki mit mondott a migrációról? 

A vita ezután kezdett bemelegedni, amikor a résztvevők visszatértek a migráció és az orosz-ukrán háború kérdésére, amely témák befolyásolhatják a választók döntéseit az EP-választáson.

Horn Gábor szerint az Unió igenis jól kezelte a problémát és egyáltalán nem igaz, hogy csak Orbán Viktor mondott nemet 2015-ben az illegális migrációra.

A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke azt hangsúlyozta, hogy ma sem támogatja senki az illegális migrációt, csak a külföldi munkavállalók foglalkoztatását. Hazugságnak nevezte a magyar kormány azon állítását is, hogy kötelező lenne átvenni migránsokat más nyugati államoktól. Pulai erre ráerősített, szavai szerint 

Mráz azzal replikázott, hogy ha a migráció nem akkora probléma, akkor miért lett Németországban húsz százalékos az AfD?

Horn erre azt válaszolta, ő nem mondta, hogy ez ne lenne probléma. Szerinte ugyanakkor nem az adott ország vezetői felelősek ezért, és ezeket a problémákat adott esetben csak több évtized alatt lehet megoldani.

Mráz szerint Orbán azért népszerű, mert meg tudta oldani ezt a problémát.

Kovács szerint is tény, hogy csak a magyar miniszterelnök helyezkedett szembe az illegális migrációval, ugyanakkor a valódi menekülteknek a magyar kormány soha nem mondott nemet.

A morális álláspont

Pulai azzal vádolta a Fideszt, hogy miközben szuverenitást hangoztatja, minden föderalista előterjesztést megszavazott az Európai Parlamentben és Orbán az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban is mindig mást mond.

Mráznál ekkor szakadt el a cérna, szerinte ha a hazugság fájna, Pulai már ordítana, hiszen 

Pulai aztán egyetértett Mrázzal abban, hogy Ukrajnában emberek, többek között magyarok halnak meg nap, mint nap.

Mire a Nézőpont vezetője azzal szembesítette Pulait, hogy pont azt mondja, amit Orbán Viktor a kezdetektől.  A Publicus Research igazgatója szerint azonban a magyar kormányfő a putyinista narratívát követi.

Kovács erre visszakérdezett, hogy a tűzszünet és a béke sürgetése lenne a putyinista narratíva?

A nyugat azt mondja, hogy akkor lesz vége a háborúnak, ha az oroszokat kivonulnak az ukrán területekről. Mi ennek a realitása, miközben az oroszok elkezdtek előretörni? – kérdezte Mráz is.

annak nyomán Pulai felvetette, hogy Emmanuel Macron mellett a csehek és a lengyelek is azon az állásponton vannak, hogy katonákat kell küldeni Ukrajnába.

Kovács ekkor arra figyelmeztette Pulait, hogy ezzel az eszkalációt és harmadik világháború kitörését segítik elő. 

Horn Gábor Orbán álláspontját úgy értékelte: könnyű a béke pártján állni, ha aki ezt mondja, az tudja, hogy a béke nem tud létrejönni, mert lerohantak egy másik országot. A béke nem megrendelés kérdése és azt ismételgetni, hogy legyen béke, ez nem megoldás – mondta Horn. 

 – mondta Horn. 

Kovács ezzel szemben leszögezte: az egyetlen ember, aki azt mondja, hogy tűzszünet kell és béke, az Orbán Viktor. Ez pedig az egyetlen morálisan védhető álláspont.