„A társadalom akár hét százaléka is ikerpárokból állhatna, ha minden ikerbaba megszületne” – kutató a Mandinernek

Nyitókép illusztráció. Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala. Belső fotó: KINCS-sajtó

Még manapság is sokan nagy érdeklődéssel tekintenek főként az egypetéjű ikerpárokra, akik sokszor valóban „olyanok, mint két tojás”. De vajon mindig ilyen volt az ikrek megítélése hazánkban? Milyen magyar rekorderekről tudunk? Kik azok a fantomikrek? Mi áll annak a hátterében, hogy egyes országrészekben megugrott az ikerbabák száma? Miért születik háborúk idején több ikerpár? Egyebek között ezekről kérdeztük Pári Andrást, a KINCS kutatási vezetőjét, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanársegédjét.

***

Honnan jött a téma iránti érdeklődés? Esetleg van személyes érintettség?

Annak ellenére, hogy nincs sem ikergyermekem – bár egyikük a négy közül iker csillagképben született – , és a felmenőim között sem található ikerpár, a téma azóta foglalkoztat, hogy 2010-ben, amikor a Központi Statisztikai Hivatalban dolgoztam. A népesedési adatokat vizsgálva feltűnt, hogy az ikerszületési számok 

Ekkor állapítottam meg, hogy ez egy társadalmi jelenség: bár csökken a születések száma, mégis egyre több ikerpár jön a világra. Ezt követően egy konferencián adtam elő a témában. Ott ismertem meg egy ikres édesanyát és egy olyan későbbi kollégát, akinek van egy egypetéjű ikertestvére, mindketten hozzám hasonlóan szociológusok. Azóta együtt kutatunk. Ezt követte a Tárnoki ikrekkel való kapcsolatfelvétel, akik felélesztették az ikerregisztert. Ennek az elindításában magam is szerepet vállaltam. Az ikrek a tudomány kincsei!

Mi áll annak hátterében, hogy megugrott az ikerszületések száma?

Magyarországon nagyjából egyszerre lehetett megfigyelni, hogy kitolódott a nőknél a gyermekvállalás ideje, illetve, hogy megjelent a lombikprogram. Tudományosan bizonyított tény, hogy az anya életkorának előrehaladtával nő a kétpetéjű ikerterhességek száma. Az egypetéjű várandósság előfordulása nagyjából állandó.
A fentebb említett lombikprogram pedig 1997-es egészségügyi törvény bevezetését követően vált elérhetővé, és már 1998-ban lehetett látni, hogy részben emiatt is megemelkedtek az ikerszületések. 2006-ig óriási nagy emelkedésnek lehettünk szemtanúi. Ebben az évben például a születések 3,5%-a ikerszületés volt, vagyis minden huszonnyolcadik gyermek ikergyermekként jött világra. Ugyanakkor arra vonatkozóan nincsenek adataink, hogy ezek közül, mennyi az egypetéjű és mennyi a kétpetéjű ikerterhesség, mert nincs erre vonatkozó nyilvántartás.
De azt is megfigyeltük, hogy a nagyvárosokban és Budapest agglomerációjában is jóval több ikerpár született, ez pedig ugyancsak kapcsolatba hozható azzal, hogy az itt élő édesanyák átlagéletkora magasabb, mint vidéki nőtársaiké. Erre jó példa a budai agglomeráció, ahol kiugrón sok ikerbaba jött az elmúlt nyolc-tíz évben a világra. 

Az utóbbi években elkezdett stagnálni az édesanyák gyermekvállalási átlagéletkora, ezzel párhuzamosan az ikrek aránya is, ami egy ideje 3-3,2 százalék. Ha az édesanyák gyermekvállalási átlagéletkora így marad, – annak ellenére, hogy a kormányzati intézkedések egy ideje a 30 alatti gyermekvállalást is igyekeznek előmozdítani – kíváncsian várom, hogy a következő években milyen adatokat eredményez az ikergyermekek számát illetően.

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) Társadalomtudományi ikerkutatások című tanulmánykötetének bemutatóján elhangzott, hogy az ikerszülésre a 35 és 39 év közötti nőknek van a legnagyobb esélye. A természet így akarja bebiztosítani a fajfenntartást?

Ez valóban a biológiai működésből adódik. Czeizel Endre még a '70-es években figyelte meg, hogy az agyalapi mirigy működésével erősen összefügg az ikerterhességek esélye. Czeizel után pedig azt is megvizsgálták, hogy mely rasszok között kiugró az ikervárandósság aránya. 

A világ más pontjain ez a fajta gyorsabb működés pedig csak a kor előrehaladtával jellemző. 

De már a 20. század során Európában is megfigyelték, hogy a nyugati és az északi országokban is kiugró az ikerterhességek száma, egyebek között Dániában vagy Hollandiában, ahol már a világháborúk idején is később vállaltak gyermeket az édesanyák. 

A világháborúknál maradva meg kell említeni Saile Tivadar 1928-as tanulmányát is, melyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az első világháború éveiben és azt követően is kiugró volt az ikerszületések száma hazánkban is. Ez pedig annak tudható be, hogy főként az „idősebb férfiak” maradtak otthon eleinte, és vállaltak újabb gyermekeket, jellemzően 30, 35 pluszos feleségeikkel. Ugyanakkor Magyarországon a Ratkó-korszakban például annak ellenére, hogy egy nagy létszámú korcsoport született ebben az időszakban nem volt kiemelkedő az ikervárandósságok száma, mert az anyák jellemzően a 20-as éveikben vállaltak gyermekeket. 

Ikerkutatói szemmel érdekes társadalmi jelenség zajlik most a szomszédos Ukrajnában és általában a háború sújtotta országokban. 

bár a háború miatt kétséges az adatok nyilvántartása, így ezt nem biztos, hogyan fogjuk tudni később kutatni. Magyarországon is például 1943 és 1945 között nem regisztrálták az ikerszületéseket.

Milyen ikerrekordereket tartanak nyilván Magyarországon? Milyen a nemek közötti megoszlás?

Statisztikai feljegyzésekből tudjuk, hogy először 1933-ban születtek ötösikrek, akik életben is maradtak, majd 1983-ból és 1987-ből is származnak ugyancsak ötösikrekről adatok. Egyébként érdekesség, hogy 

Valamivel magasabb a lányok aránya.

Ha megnéznénk a magyar, úgynevezett kis mintás kutatásokat, akkor azokból kiderülne, hogy az ikrek egyharmada egypetéjű, kétharmada kétpetéjű, és tíz ikerpárból kettő vagy három kétpetéjű és fiú-lány páros lenne. De utóbbi is inkább óvatos becslés.

Milyen az ikerpárok megítélése idehaza? Hogy érzik magukat az ikerpárok a mindennapok során?

A nemrég megjelent Társadalomtudományi ikerkutatások (2023) című tanulmánykötetben két fejezetet is szenteltünk ennek a kérdésnek. Arra igyekeztünk választ találni, hogy milyen az ikrek szocializációja, miként tekint rájuk a társadalom, és mindezt ők hogyan élik meg. Kiderült, hogy az egypetéjűeket különleges testvérpárosnak tartják. Sokan meg sem tudják őket különböztetni, hiszen nem ritkán olyanok, mint két tojás. Az iskolában rendszeresen összekeverik őket, ezt pedig gyerekkorukban időnként ki is használják, gyakran egymás helyett felelnek, megzavarva ezzel a pedagógusokat is. 

2012-ben végeztünk egy ikerfelmérést. Ötszáz ikres édesanyát kérdeztünk meg, hogy miként élik meg ezt a helyzetet. Érdekes volt, hogy 47 százalékuk azt nyilatkozta, hogy ez számukra is különleges, és igen gyakran különleges személyként tekintenek rájuk. Bár összességében kijelenthető, hogy a magyar társadalomban sem pozitív, sem negatív megbélyegzés nem létezik az ikrekkel kapcsolatban, 

Sokat hallani fantomikrekről. Mit takar ez a fogalom pontosan?

Tudományosan bizonyított, hogy akár kétszer ennyi is lehetne az ikernépesség, ha minden ikermagzat életben maradna, és nem szívódna fel a terhesség általában kezdeti időszakában, ők a fantomikrek. 

A fantomikrek léte mind az anyára, mind a megszülető gyermekre kihat pszichésen. Több olyan személy számolt be nekem arról, aki tudta, hogy nem egyedül kezdte az életét az anyaméhben, hogy gyakran egy-egy feladatot úgy oldanak meg, hogy két vagy háromféleképpen is „lefuttatják” magukban, mintha a meg nem született testvérük megoldási javaslatát is végigvinnék. Ez is egyfajta ikerkötődésre utal. Ez a téma a tengerentúlon több kutatót is foglalkoztat.

Egyébként az ikrek esetében még napjainkban is magas a csecsemőhalálozások száma. Az orvostudománynak, úgy vélem, hogy érdemes lenne ezzel jobban foglalkoznia, hogy mi áll ennek a hátterében. Hogyan küszöbölhetők ki azok a betegségek, amelyek miatt sok ikerpár egyik tagja távozik idő előtt.

 A Társadalomtudományi ikerkutatások című kötet ingyenesen letölthető a KINCS e-könyvesboltjában.

A kiadvány az Innovációs és Technológiai Minisztérium KDP-2021 kódszámú Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.