Orbán Balázs: A liberális világrend véget ért
A demokráciák és nem demokráciák polarizációja helyett az államok közötti pragmatikus kapcsolatok lehetnek a kulcs a globális békéhez – hangzott el a Danube Institute panelbeszélgetésén.
Mi csak a saját utunkat akarjuk megtalálni a túléléshez – fejtette ki a miniszterelnök politikai igazgatója a Wall Street Journal műsorában.
Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója a Wall Street Journal felelős szerkesztőjével, Gerry Bakerrel beszélgetett a nyugat jövőjéről a Szólásszabadság című podcast legfrissebb adásában.
Svédország NATO-felvételével kapcsolatban a főszerkesztő arra volt kíváncsi, hogy mi tartott ilyen sokáig Magyarországnak beleegyezni ebbe a döntésbe.
Orbán Balázs kifejtette, hogy ez egy komoly döntés, mert ez a legnagyobb elkötelezettség a nemzetközi politikában, amit meg lehet tenni.
„A NATO-szerződés arról szól, hogy készek vagyunk egymásért harcolni, készek vagyunk egymást megvédeni, készek vagyunk egymásért meghalni, tehát ezt a komoly elkötelezettséget nem lehet robotpilóta üzemmódban megtenni”
– fejtette ki a műsorban. Majd hozzátette: az elmúlt években a magyar-svéd kétoldalú kapcsolatok nem voltak a legjobbak, mert elsősorban a svéd liberális politikai elit támadta folyamatosan Magyarországot sok területen, mint például demokrácia, jogállamiság. „A mi álláspontunk az első pillanattól kezdve az volt, hogy készek vagyunk támogatni Svédország NATO-tagságát, de előbb át kell beszélnünk ezeket a problémákat, és azt, hogy hogyan leszünk együtt egy szövetségi struktúrában” – magyarázta Orbán Balázs.
A WSJ munkatársa megjegyezte, hogy Orbán Viktor jó kapcsolatokra törekszik Oroszországgal és Kínával, „annak ellenére, amit Oroszország tett”. Gerry Baker végül azt a kérdést szegezte a politikai igazgatónak, hogy ellentétes-e az a Fidesz konzervatív filozófiájával, hogy ilyen jó kapcsolatokat ápolnak ezekkel az „autokratikus és nagyon antidemokratikus rezsimekkel”.
Orbán Balázs szerint ez nem megy szembe a konzervatív elvekkel. „Mert ha komolyan vesszük a nemzeti konzervativizmus eszméjét, az azt jelenti, hogy felismerjük, hogy azért vannak különböző politikai struktúrák, mert az országok különbözőek, mert a civilizációk különbözőek.
Tehát mi, magyarok, nem akarunk egy kínai típusú politikai rendszerben vagy egy orosz típusú politikai rendszerben élni, de nem is akarjuk a mi rendszerünket népszerűsíteni. Mi csak a saját utunkat akarjuk megtalálni a túléléshez”
– válaszolta Orbán. Ehhez pedig gyakorlatiasan kell együttműködnünk mindenkivel, mert így tud virágozni a magyar gazdaság és így tud a magyar embereknek virágzó jövője lenni. A feladat Orbán szerint nem az, hogy meggyőzzük egymást arról, hogy valaki más irányát kellene követnünk, hanem az, hogy azonosítsuk azokat a kapcsolódási pontokat, amelyeken kölcsönösen előnyös kapcsolatokat tudunk kialakítani mindenkivel.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt