Nagy Márton a problémát az exportban és a német gazdaságban látja, amelyik szenved és hatással van ránk.
Az Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elmondta: „a Magyar Nemzeti Bank az inflációt figyeli, ugyanakkor
ha az inflációs adatokra sem csökkent gyorsabb ütemben, ráadásul ezzel képes lenne a növekedést is támogatni, akkor nem értem, hogy a jegybank mi alapján működik.”
A miniszter a jegybank függetlenségének hangsúlyozása mellett arra is kitért, hogy idén meg kell találni a költségvetési egyensúly és a gazdasági növekedés közötti összhangot. Szerinte a tavalyi anticiklikus költségvetési politika helyes volt, hiszen segítette a növekedést, és nem hagyta, hogy mély recesszióba csússzon a magyar gazdaság.
Elmondta:
idén a költségvetési egyenleg 4,5, jövőre 3,7, később pedig 3 százalék lehet.
Tehát nem gyorsabban és nem lassabban, hiszen így van meg a növekedés és a költségvetési egyensúly összhangja – összegezte.
Vannak előzetes információk, mondta. Hangsúlyozta: „Tavaly visszaesést láttunk a gazdaságban. Sajnos az előzetes adatok alapján 2023 utolsó negyedévére vonatkozóan azt látjuk, kisebb megtorpanás van a harmadik negyedéves GDP-növekedéshez képest. Ám
a szolgáltatási szektor folyamatosan javul, ahogy a bizalmi indikátorok is.
A problémát az exportban és a német gazdaságban látom, utóbbi szenved, és recesszióba csúszott.”
Az Indexnek nyilatkozó elemzők arról számoltak be, hogy stagnált az eurózóna gazdasága a negyedik negyedévben: ezzel épphogy elkerülte a recessziót. Az eurózóna gyengélkedése kedvezőtlen Magyarországra nézve. A magyar export legnagyobb felvevőpiaca ugyanis az Európai Unió, azon belül is elsősorban Németország.
A nemzetgazdasági miniszter elmondta: „amikor egy kormányzati szereplő nyilatkozik a kamatpolitikáról, akkor az nem azt jelenti, hogy nyomást helyezünk az MNB-re. Egyszerűen csak arról van szó, hogy
a gazdaságpolitika nem értelmezhető a monetáris politika nélkül”.
Ez kultúraváltást is jelent, hiszen a monetáris politika értelmezése nélkül magát az egész gazdasági környezetet, gazdaságpolitikát nem lehet értelmezni, magyarázta.
Nagy Márton szerint a gazdasági növekedés támogatása még messze van a jegybank oldaláról. „Az MNB az inflációt figyeli. Ugyanakkor ha a sokkal kedvezőbb inflációs adatokra sem reagál gyorsabb, nagyobb ütemű kamatcsökkentéssel – amivel ráadásul képes lenne a növekedést is támogatni –, akkor nem értem, hogy a jegybank mi alapján működik. Most egyelőre vakarom a fejem, hogy mi a helyzet.”
Leszögezte: a bankok nagyon konstruktívak. A tárcavezető szerint kifejezetten érdekes tapasztalat, hogy
a jegybankkal szemben a bankrendszer sokkal jobban érti a növekedés helyreállításának szükségességét,
és hogy miért kell a hitelkamatokat gyorsabban csökkenteni.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
