Megint nem tud megállapodni az ellenzék, ezúttal az államfőjelöltről

Ahogy a Mandineren is folyamatosan beszámolunk róla, egymás után bukkannak fel nevek az ellenzéki pártoktól, hogy kit is látnának szívesen az államfői székben. Az elmúlt napokban több párt is bedobott egy-egy lehetséges nevet, azonban egyelőre úgy tűnik, nem lesz közös ellenzéki jelölt, legalábbis a felröppenő nyilatkozatok erre engednek következtetni.

A jelöltek

Mint megírtuk, a Mi Hazánk Mozgalom Csath Magdolna közgazdászt, egyetemi tanárt nevezte meg. Novák Katalin szombati lemondása után a Mi Hazánk bejelentette köztársasági elnökjelöltjét: 

Mint írják, „személyével egy pártok felett álló, életpályájával már bizonyított köztársasági elnöke lenne Magyarországnak”, ezért bíznak abban, hogy professzor asszony jelölését más pártok is támogatni fogják. 

A 80 éves Csath Szent-Györgyi Albert-díjas közgazdász, korábban a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozattal is kitüntették, a 2002-es országgyűlési választásokon a MIÉP jelöltje volt.

Arról is beszámoltunk, hogy Ungár Péter, az LMP társelnöke egy hosszabb Facebook-posztban nevezte meg a zöldpárt jelöltjét. Ennek felütésében úgy fogalmazott: „Nem túlzás azt állítani, hogy válságos helyzetben van ma a magyar politika”. 

Ezt követően bejelentette, hogy pártja Hack Pétert ajánlja az országgyűlés összes frakciójának figyelmébe, hogy „közös jelölésével a nemzet egységét megtestesítő, a jogállamot és az alkotmányos rendszert őrző köztársasági elnökünk legyen”.

Azt is megírtuk pár napja, hogy a Párbeszéd-Zöldek Kaltenbach Jenő jogtudóst, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok volt országgyűlési biztosát indítaná. Az ellenzéki párt a közleményében azt írta: hisznek benne, hogy Magyarország következő köztársasági elnöke csakis egy arra méltó, autonóm, a teljes magyar társadalom érdekeit szem előtt tartó ember lehet.

A jelöléshez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének (azaz 40 képviselőnek) az ajánlására van szükség. Ez azt jelenti, hogy önállóan még a legnagyobb ellenzéki frakcióval rendelkező Demokratikus Koalíció sem tudna saját jelöltet indítani.

Legkevesebb négy ellenzéki frakciónak kellene összefognia, hogy összejöjjön megfelelő számú ajánlás.

Legyen-e összefogás?

Mint ismert: a Momentum, az MSZP, a DK és a Jobbik-Konzervatívok is alkotmányt módosítana, hogy közvetlenül lehessen megválasztani a köztársasági elnököt. A DK ezzel párhuzamosan aláírásgyűjtést indított a közvetlen köztársaságielnök-választás mellett, a Jobbik-Konzervatívok pedig közleményt adott ki, melyben úgy fogalmaztak: „Bízunk benne, hogy Orbán ugyanolyan rekordsebességgel jelenti be az Alaptörvény-módosítást ebben a kérdésben is, mint ahogyan néhány nappal ezelőtt Novák Katalin segítségére sietett, mindhiába”.

Az ellenzéki összefogás ötletét először a Párbeszéd vetette fel közösségi oldalán, arra kérték ugyanis az ellenzéki pártokat, hogy indítsanak közös államfőjelöltet. 

„Itt az ideje, hogy a köztársaságpártiak, a demokratikus ellenzék pártjai közösen jelöljenek olyan új államfőt, aki nemcsak a nemzet egységét jeleníti meg, hanem példát mutat abból: a magyar emberek valóban egymásról gondoskodó, egymást segítő, szolidáris társadalomban akarnak élni” – fogalmaztak.

A kezdeményezést az MSZP is támogatta, a Momentum pedig azt reagálta a Telex megkeresésére, hogy mindent megtesznek azért, hogy „a bátornak semmiképp sem nevezhető 135 ember találkozzon valódi alternatívával, olyan emberrel, aki morálisan és minden tekintetben alkalmas arra, hogy valódi köztársasági elnök legyen”. A DK, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd vezetői hétfőn ültek le tárgyalni, ahol a portál információi szerint végül eldőlt: 

A Momentum vezetése a hét elején döntött arról, hogy a párt nem vesz részt a köztársasági elnök jelölésének parlamenti folyamatában. „Az állampártnak háromból kettő köztársasági elnöke megbukott, mi pedig nem fogunk asszisztálni ahhoz, hogy újabb aláírógépet ültessenek a Sándor-palotába” – írták a hétfői közleményükben.

Gyurcsány Ferenc is nyilatkozott ennek kapcsán, ő az ATV-ben azt mondta, „semmilyen módon nem veszünk részt, illegitimnek tekintjük ezt a parlamentet államfő-választás ügyében”.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke ezekre reagálva közleményében úgy fogalmazott: „Mivel ebben a rendszerben az ellenzék csak közösen tudna alternatív ellenjelöltet állítani, ezért az MSZP ezen pártok döntését tudomásul veszi.” Kunhalmi a Telex megkeresésére elmondta azt is, 

„A DK és a Momentum most eldobta azt a lehetőséget, hogy az ellenzéki jelölt egy parlamenti beszédben elmondhassa, az ellenzék milyen Magyarországban gondolkodik” – mondta a lapnak.

A portál a Párbeszéd-Zöldek és a Jobbik-Konzervatívok pártokat is megkereste az ügyben. Előbbiek azt reagálták, hogy a parlamenti jelölésben több párthoz hasonlóan nem vesznek részt, „az ugyanis a Fidesz rendszerében működik, az pedig, mint ahogy láttuk már kétszer: Novák Katalin és Schmitt Pál esetében, csúfosan megbukott”; míg utóbbiak szintén azt erősítették meg, hogy nem szeretnének „ebben a »mi őt jelöljük, ti őt jelölitek, ők őt jelölik« szemfényvesztő színjátékban részt venni”. 

Addig is: Kövér László

A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény a következőképpen fogalmaz arról, hogy mi történik, ha az államfő lemond: „A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbizatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges.”

A törvény úgy rendelkezik, hogy a köztársasági elnök mandátuma ilyen esetben legkorábban a nyilatkozatot követő 15. napon szűnik meg. A szabályok szerint, „ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik,

Tehát az új köztársasági elnök megválasztásáig Kövér László házelnök helyettesíti majd Novák Katalint.

Nyitókép: A Közös Alap / Facebook