„Még nem dőlt el Magyarország és Közép-Európa sorsa” – Mártonffy Balázs a Mandinernek

2024. február 12. 06:58

Hogyan változhat a magyar külpolitikai mozgástér az alakulóban lévő multi- vagy bipoláris világrendben? Visszatér-e a Fehér Házba Donald Trump? A Nemzeti Közszolgálati Egyetem berkeiben egy új külpolitikai, stratégiai kutatóintézet alakult, a John Lukacs Intézet. Ennek apropóján beszélgettünk annak kutatási igazgatójával. Interjúnk.

2024. február 12. 06:58
null
Maráczi Tamás
Maráczi Tamás

Az intézmény három korábbi intézetből, az Amerika Kutatóintézetből, a Stratégiai Tanulmányok Intézetéből és a Stratégiai Védelmi Kutatóintézetből alakult. Miért volt erre szükség?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy egy új intézetet szerettünk volna létrehozni, amely kétnyelvű, amelynek a küldetése a nemzetközi geopolitikai változások, a biztonságpolitikai folyamatok megértése, elemzése, és amely John Lukacs szellemiségét tükrözi. A három intézmény organikus szinergiáit ötvöztük össze. Az aktuális külpolitikától távolabbra tekintő szemlélet a miénk, a trendek, a regionális összefüggések vizsgálata, kutatása, illetve azok rendezvényeken való megismertetése lesz a feladatunk. John Lukacs szellemisége pedig időszerű.

Milyen szempontból? Hiszen a magyar származású amerikai történész szellemi hagyatéka sokrétű. Mely nézetei miatt találták fontosnak róla elnevezni az intézményüket?

Az intézet neve angolul John Lukacs Institute for Strategy and Politics, vagyis ez egy stratégiával és politikával foglalkozó kutatóintézet. Az egyetemen már 2019 óta jelen van Prőhle Gergely gondozásában a John Lukacs hagyaték, szellemi otthonra lelt tehát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. 

A kritikai történelmi gondolkodás, a folyamatok megértésének igénye és szemléletes bemutatása az, ami Lukacs könyveiben tükröződik.

Magát reakciósnak nevezte, és kétnyelvű, amerikai magyar volt, jellemében pedig hiteles ember, a külső befolyásoktól mentes gondolkodás jellemezte – mi is a jelenségeket a maguk valójában szeretnénk látni, meg akarjuk érteni a mozgatórugókat, és le akarjuk vonni a következtetéseket, épp, ahogy ő tette.

John Lukacs hagyatéka konzervatív hagyaték. Az NKE egy állami egyetem. A John Lukacs Intézet egy konzervatív agytröszt lesz egy állami egyetemen belül?

John Lukacs önmagát nem konzervatívnak, hanem reakciósnak aposztrofálta, ami persze értelmezhető konzervatívnak is, de én mégis egy sajátos világlátásnak nevezném az övét, és az intézet is ilyen szemléletű vállalásokat fog tenni. Éppen ezeket a folyamatokat kell megértenünk, hogy miért ebben a bináris rendszerben (liberális - konzervatív) helyezzük el az eszméket, épp ezeket a korábban megkérdőjelezhetetlen politikai, nemzetközi kapcsolatbeli téziseket fogjuk vizsgálni, mert sok tézis már megkérdőjeleződik. Például a nukleáris non-proliferációról azt gondoltuk, hogy a biztonságot növelő alapvetés, de ha belegondolunk, mi lett volna, ha Ukrajnának lettek volna nukleáris fegyverei, akkor vajon megtámadta-e volna Oroszország, bizony, azt látjuk, hogy talán nem.

Mártonffy Balázs

Tehát ez egy kutatóintézet lesz minden politikai konnotációjú jelző nélkül?

A jó kutatómunka a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mind a három feladatosztásának meg kell feleljen, ezek időtálló értékek: nemzeti – hiszen a nemzetállamok alakítják ki realista világképüket –, közszolgálati, illetve megfelel az egyetemi függetlenségnek.

A három intézet kutató-állományát egy az egyben átveszik?

Január elsejével történt az intézményi változás, a kutatók személyében azonban nem történt változás. Az egyedüli változás az, hogy Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője nyugdíjba ment, de tudományos főmunkatársként továbbra is az új intézet kutatója marad. Újdonság pedig az, hogy kínai kutatóprogram indul Eszterhai Viktor vezetésével.

Alapító nyilatkozatuk szerint „az Intézet feladata a Magyarország nemzetközi kapcsolatait érintő stratégiai kutatások és programok szervezése lesz”. Ez hasonlóságot mutat a Magyar Külügyi Intézet profiljával. Miben lesz mégis más? És milyen együttműködés lehet a két intézmény között?

A John Lukacs Intézet egy egyetemi intézmény, a Magyar Külügyi Intézet nem – az előbbi inkább a tudományos élet része lesz, az aktuál-külpolitikától egy lépéssel távolabb, az utóbbi pedig feladatának megfelelően az aktuális politikai kérdésekben azonnal reagál, bár a konkrét portfóliójukra nincs rálátásom.

Mi a nemzetközi kapcsolatok változásait Budapest origójú megközelítésben fogjuk vizsgálni, 

kiemelten fontos lesz az uniós és a transzatlanti kapcsolatok elemzése, a régiónk ügyei és az amerikai-kínai nagyhatalmi versengés vizsgálata. Természetes lesz valamiféle együttműködés a Külügyi Intézettel, reméljük, használni fogják a mi anyagainkat is, de a mienk egy elhatárolt portfólió. És ha már kapcsolat, intézetünk már hagyományokkal bíró kutatási együttműködése a Honvédelmi Minisztériummal is fennmarad.

 

A portfólióban tehát benne van a nagyhatalmi versengés, a világrend-váltás trendjének elemzése. Multi- vagy bipoláris világrend van kialakulóban. Hogyan változik a magyar külpolitikai mozgástér?

Az új rend adottságai fogják ezt leginkább meghatározni, másrészt a magyar külpolitikai hatékonysága. 

A bi- vagy multipoláris világrend kialakulására adott válasz alapvetően kétféle lehet: reziliens vagy rezisztivitásos. 

Ha azt gondoljuk, hogy a világ a bipoláris világrend felé halad, vagyis blokkosodás lesz, akkor reziliens külpolitikát érdemes folytatni; ha viszont azt érzékeljük, hogy a blokkok átjárhatóak, vagyis multipoláris rend áll be, akkor pedig másfajta hozzáállás kell. Jelenleg az unipoláris, Amerika által dominált világrend csökkenését éljük meg, és ennek vektorai határozzák meg a kisebb államok mozgásterét.

A magyar álláspont a meghatározó politikai ügyekben eltér az EU mainstream vonalától. Lefele vagy felfele tartó jövője van politikai befolyás tekintetében Közép-Európának a föderalizálódó EU-ban, illetve a nagyhatalmi átrendeződésen áteső világpolitikában?

Még nem dőlt el Magyarország és Közép-Európa sorsa. 

Ha a multipoláris világrend felé mozdulnak el a folyamatok, akkor felerősödhet e két entitás hangja, befolyási képessége, 

ha pedig bipoláris irányba, akkor inkább gyengülni fog. Ugyanakkor ez a kérdés még nem dőlt el, így egy magasabb rizikóvállalású külpolitika a ráhatási képességünket növelheti.

Visszatér Trump a Fehér Házba?

53,75 százalék. (nevet)

A republikánus előválasztási folyamat végére ő lesz a jobboldal elnökjelöltje, az már látható, ugye?

Nagyon magas valószínűséggel igen. 

Donald Trump a korábban megszokott amerikai trendektől eltérően viselkedik, máshogy szól a szavazókhoz, 

így az amerikai politika belső logikájának megértéséhez új szemlélettel kell hozzáállnunk. A társadalom polarizációja, az intézményi válság miatt egy kritikus realista gondolkodásmód van elterjedőben, és egyre inkább megkérdőjeleződik, hogy van-e a pártérdekektől független intézményrendszer az Egyesült Államokban.

Hat államban fog eldőlni az elnökválasztás: Pennsylvania, Michigan, Wisconsin, Nevada, Arizona és Georgia államokban lesz meghatározó, hogy ki nyer. A sajátos amerikai demokratikus rendszerben, az elektori rendszerben megtörténhet, hogy a kevesebb szavazatot kapó jelölt nyeri a választást, egyes államokban a szavazatok értéke kisebb, hiszen biztos republikánus vagy demokrata győzelem várható.

 

„A békének van neve: Donald Trump” – fogalmazott Orbán Viktor. Ha Trump visszatér a hatalomba, akkor valóban békét teremthet a nagy katonai konfliktusokban, Ukrajnában és Gázában?

„Si vis pacem, para bellum”, vagyis: „Ha békét akarsz, készülj a háborúra". Ahhoz, hogy a békét meg tudd őrizni, erőt kell demonstrálni. És 

Trump személyiségében, üzeneteiben, kampányában erőt sugall. 

Ahogy az Egyesült Államok relatív hanyatlását megéljük Kínával szemben, a liberális világrend meggyőzési ereje csökken, ezzel a jelenséggel sokan egy gyengeséget párosítanak – ezt a logikát vélem felfedezni a miniszterelnök szavai mögött.

Az Egyesült Államok gazdasága eladósodási spirálban, társadalma végletesen megosztott, társadalmi problémái a közbiztonságtól és az állami szerepvállalás megítéléstől az értékvesztésen és identitásválságon át a genderügyekig és az abortuszvitákig akutak, a pártok által ajánlott megoldások végletesek. Talpra tud állni még a gyengülő Amerika?

Ha a belső polarizációs és az intézményi-legitimációs válságot nem tudják megoldani, akkor ennek a sorsnak a ceruzával húzott kontúrjai tollal írttá változnak. Szükséges feltétel ez, de nem elégséges, még sok más szempontnak is érvényesülnie kell: Amerika szövetségi rendszerei, a gazdasági folyamatok, a kínai versengés, a fegyverkezési verseny és egyebek.

Mennyiben fogja ezt befolyásolni, ha Biden, vagy ha Trump győz?

Trump realista világlátása ezeket a feltételeket magasabb százalékban tudja hozni, ugyanakkor antagonisztikus magatartása a bizonytalan szavazókat elijesztheti, így van nála egy bizonyos kockázati faktor. 

Ha újra kormányra kerül, akkor a polarizáció csökkentése érdekében egy kicsit profilt kell váltania.

Máshogy kell kommunikálnia?

Érdekes, hogy mindenki a kommunikációját látja hibásnak. Nagy kihívója, Nikki Haley is nagyjából azokat a szakpolitikai megoldásokat tartja helyesnek, amelyeket Trump képvisel, csak kevesebb drámával adja elő. De a dráma hatásfaktor, politikai kommunikációs, kohéziós és stratégiai faktor is.

 

Fotók: Ficsor Márton
 

 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 43 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sexykitty-41
2024. február 17. 06:49
🍓 ️ F­­o­­r­r­­ó­­­ l­­á­n­­­yok sz­ex­­et ak­ar­­n­­ak, ba­­­sz­­­d m­eg ők­­et itt 👉 𝗪­𝗪­­𝗪­.­𝗖­­­𝗨­­𝗠𝟰­­.­­­𝗙­𝗨­­𝗡
simonpali
2024. február 12. 11:43
Három idociklus ér most egybe: 1. Egyrészt lejár most a szokásos atlantista birodalom 100 éve. Ilyenkor mindig brutális háborúk szoktak lenni, most sincs másképpen. Amerika megy, nagy kérdőjel, ki jön. 2. Lejár a Nyugat felemelkedésének gigantikus 500 éves időszaka is, ami valamikor 1490 körül kezdődött. Amikor a mi Mátyás királyunk meghalt, ők felfedezték Amerikát, és elindult a gigantikus kifosztás, illetve a modern kapitalizmus felépulése. Irodalom: Oswald Spengler, A Nyugat alkonya 3. Lejár egy kb 3-5 ezer éves ciklus is. Ez nagyjából a Káli juga kezdetével függ össze, amelynek a nappala igazából még el sem kezdődött, valamikor 33 ezer táján fog csak elindulni maga a nappal. De a Káli juga éjjélének egyik órájából átlépunk a másikba, fontos idő határ tehát. Pénz -profit hajhászás, hatalom, mint legfontosabb célok az életben. Nos, innentől ez egy tragikusabb következményekkel járó szintre lép. Maga a tudatlanság marad, durvább hatásokkal. A földi környezet visszaüt.
simonpali
2024. február 12. 11:17
Ha jól értelmezem, akkor a konzervatív nem goj irányzat küzd a neolibsi nem goj irányzattal, hogy mégis milyen irányba menjen tovább a világ. A nevető 3. meg az iszlám lesz, ami azért jórészt szintén szemita vonásokkal bir. (Ld arabok)
Ugandai Bubu
2024. február 12. 10:33
„Még nem dőlt el Magyarország és Közép-Európa sorsa" Demográfiai értelemben, azok mutatói mentén erősen eldőlni látszik, legalábbis a már most is csak a nemzetthy bulvár által bekamuzott fehér nemzkerkonz ideál. De ennél sokkal nagyobb problémák lesznek, mint hogy sok a bunkó pszichopata seftes Dópmen meg a felköszöntött Győzike, meg a Kisgrófo, a kakaduhaver.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik