Kevesen tudják, de az író a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Kilencven évvel ezelőtt hunyt el Móra Ferenc, író, újságíró, muzeológus. A szegényparaszt családból származó irodalmár 1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán, tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte, a Budapesti Tudományegyetemen szerzett földrajz–természetrajz szakos diplomát. 1922-től a Világ című napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt. Kevesen tudják,
de Móra Ferenc 1911–1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt,
számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Írói pályáját versírással kezdte, azonban később is írt verseket.
Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója volt.
Mint publicista többször is bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. Ennek adott hangot a Hannibál feltámasztása című regényében, amely az író életében önállóan nem jelenhetett meg, csak 1955-ben adták ki Szegeden. 1956-ban Hannibál tanár úr címmel filmre vitték, szintén az akkori hivatalos kultúrpolitikai „irányelveknek” megfelelően.
Móra Ferencet mély barátság fűzte Juhász Gyulához.
Felesége Walleshausen Ilona volt, aki a maga korában szintén országos ismertséget szerzett Móra Ferencné néven írt és számos kiadást megért szakácskönyvével. Egyetlen lányuk született, Móra Anna, aki az író sok művében megjelenik, Panka néven.
Nyitókép: Wikipédia