Emelt fővel – ezek voltak Novák Katalin és Varga Judit legemlékezetesebb pillanatai a magyar közéletben

Szalai Laura, Kacsoh Dániel és Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban.

Fiatalok, tehetségesek, nők – Novák Katalin és Varga Judit megjelenése a közéletben, azon belül is a Fidesz közösségében kétségtelenül régóta váratott magára, s abban hovatartozástól függetlenül egyetértett a közvélemény, hogy mindketten a politika feltörekvő csillagai. A bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének megadott kegyelem miatt azonban az államfő és a korábbi igazságügyi miniszter, a Fidesz EP-listavezetői helyének várományosa bejelentette lemondását és a közélettől való visszavonulását – ami nem is történhetett volna másként, mert Magyarországon zéró tolerancia van érvényben a pedofíliával szemben. Távozásuk mindenképpen veszteség a sokak által kritikusan férfidominánsnak nevezett magyar politika számára. Az utóbbi napok eseményein túl bemutatjuk, hogyan ívelt felfelé Novák Katalin és Varga Judit karrierje, milyen nemzetközi eredmények kapcsolódnak a nevükhöz, és melyek voltak a legemlékezetesebb pillanataik a magyar közéletben.

A kegyelemügy egy hete

„Tavaly áprilisban abban a hiszemben döntöttem a kegyelem mellett, hogy az elítélt nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával. Hibáztam, mert a kegyelmi döntés és az indokolás hiánya alkalmas volt arra, hogy a pedofíliára vonatkozó zéró tolerancia kapcsán kételyeket ébresszen. Márpedig itt nincs és nem is lehet kétely. Soha nem adnék kegyelmet annak, akiről azt gondolom, hogy fizikailag vagy lelkileg gyermekeket bántalmaz. Így volt ez akkor, és így van ez ma is” – hangsúlyozta múlt szombat délután az M1-en sugárzott nyilatkozatában Novák Katalin, egyúttal bejelentette lemondását az államfői hivatalról. Úgy fogalmazott: „Magyar emberként azt várnám a köztársasági elnöktől, hogy ne hibázzon. Ha mégis, akkor nézzen szembe azokkal, akiknek elszámolással tartozik, és vállaljon felelősséget. Akár azzal, hogy lemond a köztársasági elnöki tisztségről. Bocsánatot kérek azoktól, akiket megbántottam, és minden olyan áldozattól, aki úgy érezhette, nem állok ki mellette. A gyerekek és a családok védelme mellett voltam, vagyok és leszek.” A nyilatkozattal egy időben Varga Judit volt igazságügyi miniszter, a Fidesz európai parlamenti listavezetői helyének várományosa is bejelentést tett a Facebookon arról, hogy távozik a közéletből.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője gyors reakciójában azt hangsúlyozta, hogy a baloldalt még ma is az a Gyurcsány Ferenc vezeti, aki 2006-ban lovasrohamot vezényelt a honfitársai ellen, és egy zsidó családtól elkobzott villában él. „A baloldalon nem kért senki bocsánatot a választók patkányozásáért, a lámpavasazásért, a választók sértegetéséért, ahogy nincs következménye a budapesti korrupciónak, a guruló dollároknak, az antifa vérontásnak és lényegében semminek, ami kiderül róluk” – fogalmazott a politikus. Az üzenet lényege: a lemondás „annak bizonyítéka, hogy a jobboldalon a hibáknak is van következményük, a baloldalon a bűnöknek sincs”.

Mindez alig valamivel több mint egy héttel azt követően történt, hogy a 444 megírta: tavaly áprilisban a pápalátogatás alkalmából Novák Katalin államfői kegyelemben részesítette mások mellett K. Endrét, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét, akit azért ítéltek el, mert az intézmény több kiskorú lakóját arra kényszerítette, hogy vonja vissza a később pedofil bűncselekmény miatt elítélt igazgató ellen tett vallomását. K. Endre a Kúriához fordult a másodfokú ítélettel szemben, a legfelsőbb bírói fórum azonban már nem folytatta az eljárást, ellenben közzétette a kegyelem tényét. Az ügyből néhány napon belül nagy botrány kerekedett, ellenzéki politikusok és sajtótermékek hamar Novák, valamint a kegyelmi döntést ellenjegyző egykori tárcavezető közéletből való távozását követelték.

Az államfő először röviden reagált, annyit közölve, három­gyermekes családanyaként nem adna soha kegyelmet egy pedofilnak. Ezután Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető posztolt, a baloldali kettős mércét hangsúlyozva. „Az a baloldal nagyon mélyen hallgasson, amely nem szavazta meg a pedofilellenes törvényt 2021-ben, amely nem támogatta, hogy a legsúlyosabb büntetést kapják a pedofilbűnözők, amely ellenezte a kereshető pedofil-nyilvántartást és amely érvénytelenné akarta tenni a gyermekvédelmi népszavazást. Ugyanez a baloldal az is, amely ma is beengedné az erőszakos genderpropagandát az iskolákba és az óvodákba, nyugati szövetségeseivel együtt pedig megtámadta a gyermekvédelmi és pedofilokat szigorúan büntető törvényünket a brüsszeli fórumokon” – írta.

Csütörtökön aztán megszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is, bejelentve, Alaptörvény-módosítást kezdeményez, amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény elkövetője kegyelmet kaphasson. „Pedofil elkövetők számára nincs kegyelem – fogalmazott. – Nekem is van öt gyermekem és hat unokám, ha valakik hozzányúlnának, akkor az első gondolatom, hogy félbe kell őket hasítani vagy miszlikbe kell vágni, ezért egyértelmű helyzetet kell teremteni.”

A tiltakozások erősödésével a hét második felében több tag, így Szörényi Levente, Gundel Takács Gábor és Lackfi János is otthagyta a köztársasági elnöki tanácsadói testületet. A Demokratikus Koalíció petíciót indított. Pénteken aztán Kocsis Máté egy interjúban arról beszélt, fájóan hiányzik a kegyelmi döntés magyarázata, s hasonló szellemben írt publicisztikát a Magyar Nemzetben Bayer Zsolt. Közben K. Endre – vagy valaki az ő nevében – terjedelmes magyarázkodó írást jelentetett meg a közösségi médiában, részletesen taglalva az ártatlansága melletti állítólagos érveket.

Röviden megjegyzem

Novák Katalin jelezte, örömmel írja majd alá az alkotmánymódosítást, miután az Országgyűlés elfogadja, szombaton azonban megszakította látogatását a katari vizes világbajnokságon, s hazarepült, hogy megtegye nyilatkozatát. Épp akkor, amikor a Várban a Momentum szervezésében a lemondását követelte néhány száz tüntető.

Az ellenzék addigra már bedobta a közvetlen államfő­választás ötletét, újabb demonstrációkat helyezett kilátásba, illetve a gyermekvédelmi rendszer teljes átalakítását követelte. Utóbbi kapcsán egyébként a kormánypártok is készülnek szigorításra.

A Fidesz frakcióvezetője a lemondásokat úgy kommentálta, hogy felelősségteljes döntések születtek. „Hálásak vagyunk nekik, és köszönjük, hogy miként munkájuk során, úgy ma is a közösség érdekeit tartották szem előtt.” 

Falakból ajtók, ellenségekből partnerek, partnerekből barátok

Novák Katalin politikusi tevékenysége során mind a családpolitika, mind a külpolitika terén maradandót tett le az asztalra, nem beszélve arról, hogy ráncfelvarrást végzett az államfői imázson.

Az államfő, aki mindenhol ott van
Magyarország első női, egyben az eddigi legfiatalabb köztársasági elnöke volt Novák Katalin, 44 évesen vált az első számú közjogi méltósággá. Hivatali ideje alatt sok tekintetben más arcát mutatta meg az államfői intézmény. Honnan is jutott a Fideszben oly ritkának számító női politikus a legmagasabb pozícióba? Novák Katalin szegedi értelmiségi, orvoscsaládból származik, tanulmányait 1996 és 2001 között a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen végezte, közgazdászdiplomát szerzett, ezt követően a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Párizs–Nanterre-i Egyetemen tanult. Angolul, franciául és németül felsőfokon, spanyolul középfokon beszél.

Röviden megjegyzem

Politikai karrierjét külügyi területen kezdte: 2001 és 2003 között kormánytisztviselő volt a Külügyminisztérium több főosztályán, majd 2010-ben – a gyermekekkel otthon töltött évek után – Martonyi János külügyminiszter tanácsadója lett. 2012-ig töltötte be a pozíciót, akkor Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének kabinetfőnöke lett. Két évvel később az életrajza alapján és Balog Zoltán ajánlására Orbán Viktor a családügyi államtitkári posztra választotta ki, s e tisztséget 2020-ig töltötte be. Eközben a külpolitikai vonal sem került háttérbe: 2013–2014-ben a külügyi tárca frankofón ügyekért felelős miniszteri biztosa volt, 2016–2017-ben pedig a nemzetközi ügyekért is felelt államtitkárként az Emberi Erőforrások Miniszté­riumában.

Ahogyan a családügy egyre fontosabbá vált a Fidesz politikájában, úgy nőtt Novák Katalin befolyása a pártban és a kormányban; 2020 óta ő a legbefolyásosabb nő a Forbes listájának közéleti kategóriájában. 2015-ben az ő szervezésével indult a kétévente esedékes Budapesti demográfiai csúcs, amely mostanra a konzervatív, családbarát erők kiemelt nemzetközi eseményévé vált. A 2017-es találkozón tudatta Orbán Viktor, hogy 2018 a családok éve lesz, azóta lényegében minden fontosabb családügyi intézkedés bejelentése Novák Katalin nevéhez fűződik. 2019-ben a februári kormányfői évértékelő után is ő részletezte a családvédelmi akciótervet, 2020 októ­berében pedig miniszteri pozíciót kapott.

A Fidesz külpolitikájában is fontos szerepet vitt: 2017-ben a párt alelnökévé választották, és attól az évtől a külügyi titkári posztot is betöltötte. Kiemelt szerepe volt a Fidesz nemzetközi pozicionálásában, ő jelentette be az Európai Néppártból való kilépést is 2021 márciusában.

Novák Katalin tehát két fő szakpolitikai területen, a családügyben és a külpolitikában a Fidesz és a kormány kiemelt politikusa lett – s alkalmanként nem rejtette véka alá a párttársaival ellentétes véleményét sem. Például 2015-ben Kövér László nagy port kavaró megjegyzésére, miszerint „azt szeretnénk, ha a lányaink az önmegvalósítás csúcsának azt tartanák, ha unokákat szülnének nekünk”, a következőt reagálta: a családalapítás, gyermeknevelés és a munka, hivatás nem egymást kizáró dolgok, Magyarország szegényebb lenne a nők teljesítménye nélkül.

Orbán Viktor 2021 decemberében, az évi végi nemzetközi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy pártja Novák Katalint jelöli a tavasszal megüresedő államfői posztra. A döntés történelminek számított, hiszen nő és ennyire fiatal politikus korábban nem készült a Sándor-palotába. Novák Katalin 2022 januárjában a Mandinernek beszélt terveiről, többek között azt mondta: tettekre készül, nem pedig gesztusokra. „A nemzet egységének megjelenítéséhez a valamennyiünk számára közös teret kell megtalálni. Ilyen a magyar nemzethez tartozás büszkesége, a családok védelme, örökségünk megóvása és gyarapítása, a tehetségek gondozása. Ezek nem világnézeti vagy pártpolitikai kategóriák” – fogalmazott. 

Beiktatási beszédében hangzott el az azóta sokat idézett célja, miszerint „fül, szív és száj akarok lenni azok számára, akiket most kevésbé látunk, hallunk és értünk, hogy érezzük, összetartozunk”. 

Tény, hogy Novák Katalin valamennyi korábbi elnöknél aktívabb volt az emberekkel való személyes találkozókat illetően: megteremtette a kihelyezett Sándor-palota intézményét, nyílt napot tartott az elnöki hivatalban, és olyan is volt, hogy túrázásra invitálta közösségi oldalán a követőit. Ha már közösségi média, államfőként példátlan aktivitást tanúsított, így nemcsak a fontos diplomáciai eseményeket, hanem az országjárását – a „sámlis” találkozókat – és gyakran a magánéletét is követhette a nyilvánosság. A kormányétól sok tekintetben eltérő kommunikációs stratégiát követett – gondoljunk csak az orosz agresszió hangsúlyos elítélésére és az Ukrajna uniós tagsága melletti kiállásra, amelyek már beiktatási beszédében is elhangzottak –, s ez igaz volt a sajtóval való kapcsolatára is. Bár megosztónak számított, mindenképpen emlékezetes lépése volt, amikor váratlanul megjelent a tüntető pedagógusok között, hogy a tanárok helyzetéről beszélgessen az érintettekkel.

Tény, hogy számos nagy visszhangot kiváltó jogszabályt – katatörvény, szuverenitásvédelmi törvény – elsőre aláírt, de jó párat visszaküldött a parlamentnek újratárgyalásra. Ilyen volt a kastélytörvény, aminek kapcsán Lázár János építési és közlekedési minisztertől kapott éles bírálatot, és a magyar életmód védelméről szóló törvényt is visszadobta.

Ajtónyitogatás és kulcskeresés
Bárki kövesse is Novák Katalint az államfői székben, a diplomácia terén még sokáig szembetűnő lesz egy Novák Katalin alakú űr. A köztársasági elnök hivatalban töltött nem egész két éve alatt több tucatszor tett külföldön hivatalos látogatást és munkalátogatást, utazott nemzetközi szervezetek találkozóira és konferenciákra, s olyan helyekre jutott el, ahová más magyar közjogi méltóságok, vezető politikusok nem akartak vagy nem is tudtak volna.

Ő maga ezt a gyakorlatot beiktatási beszédében ajtónyitogatásnak nevezte. Hangsúlyozta, hogy barátokra, partnerekre találni Magyarország nehéz nemzetközi helyzetében sem reménytelen: „Én azt tapasztaltam, érdemes azt is megnézni, hogy a falon van-e ajtó. Ha csukva van az ajtó, érdemes lenyomni a kilincset. Ha nem nyílik, jó, ha megnézzük, van-e kulcs a zárban. Ha nincs, nem árt, ha szétnézünk, hogy ismerünk-e valakit, aki hajlandó kinyitni nekünk az ajtót. (…) Bízom benne, hogy ajtónyitogatásban és kulcskeresésben Magyarország hasznára lehetek.” S tartotta is a szavát, félévente átlagosan húsz alkalommal utazott külföldre.

Miközben 2022. február 24-e után mindenki azt találgatta, hogy hányadán is állunk azzal az évezredes magyar–lengyel barátsággal, Novák nem teketóriázott: első hivatalos útja Varsóba vezetett. „Barátként mentem, de szövetségesként jöttem haza Duda elnöktől” – nyilatkozta, s a látogatás hosszú hónapok óta az első pozitív gesztusváltás volt Lengyelország és Magyarország között. Járt Zuzana Čaputovánál is Pozsonyban. Ő volt az egyetlen magyar vezető, aki ellátogatott a cseh és a szlovén köztársasági elnökhöz – a magyar kormánnyal szimpatizáló államfőt váltó Petr Pavelhez, illetve Nataša Pirc Musarhoz –, és tárgyalt a miniszterelnökeikkel is. Emellett – csak úgy mellékesen – hibátlanul, konstruktív hangnemben lehozott két V4-es elnöki csúcstalálkozót a Visegrádi Együttműködés fennállásának legnehezebb időszakában.

2022. szeptemberi bukaresti látogatásával évtizedes hiányt pótolt: akkor volt tizenkét éve a legutóbbi magyar–román államfői találkozónak, s addig Orbán Viktor sem találkozott hivatalosan a gyorsan cserélődő román miniszterelnökökkel. Ez a látogatás emlékezetes volt arról is, hogy Novák Katalin ekkor villantott egyszerre elbűvölő mosolyt és éles fogakat: a tizenkét év után megtartott elnöki csúcsot követően teljes természetességgel ment el sörözni a román kormány magyar tagjaival a helyi hatóságok által vegzált Csíki Sör Manufaktúra bukaresti sörözőjébe.

Miután szintén 2022 szeptemberében Olaszországban miniszterelnökké választották régi barátnőjét, Giorgia Melonit, Novák lett az elsődleges összekötő kapocs Magyarország és Olaszország között. Ez elősegítette a jobb megértést Orbán és Meloni kapcsolatában – ami az EP-választás után jó eséllyel abban csúcsosodik ki, hogy a Fidesz belép a Meloni vezette Európai Konzervatívok és Reformisták Pártjába.

A köztársasági elnök ráerősített a magyar diplomácia hagyományos súlyponti irányaira is: nem sokkal beiktatása után látogatást tett Frank-Walter Steinmeier német elnöknél Berlinben – a kiszivárgott információk szerint kiváló hangulatban. Aztán Alexander Van der Bellen osztrák elnöknél Bécsben, akit meggyőzött arról is, hogy álljon ki a kárpátaljai magyarok jogaiért. Felkereste a balkáni országokat is az Orbán Viktor kiemelt szövetségese, Aleksandar Vučić vezette Szerbiától a magyar kormánnyal kevésbé intenzív kapcsolatot ápoló Bosznia-Hercegovináig és Koszovóig. Járt Recep Tayyip Erdoğannál Török­országban, és meglátogatta az Egyesült Államok fontosabb republikánus kormányzóit a floridai Ron DeSantistől a texasi Greg Abbottig.

Mély levegőt véve elvállalta azt a relációt is, amely az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta egyértelműen a legnehezebb: az ukránt. 2022 novemberében a Grain from Ukraine humanitárius kezdeményezés keretében, aztán 2023 augusztusában a Krími platform nevű csúcstalálkozón járt Kijevben. Tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, segítve lemosni Magyarországról az oroszpártiság súlyos külpolitikai károkat okozó rágalmát, melyet az ez év januári magyar–ukrán külügyminiszteri találkozón már Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is megtagadott. Novák annak ellenére sem vesztette el a fejét Ukrajna-ügyben, hogy Zelenszkij kezdetben egyáltalán nem volt vele udvarias, és Sándor Fegyir budapesti ukrán nagyköveti kinevezése kapcsán még egy egészen mocskos politikai meccset is játszottak vele. Ukrán szivárogtatások alapján hazai ellenzéki sajtótermékek, köztük az Egyesült Államok által finanszírozott Szabad Európa is hónapokig bírálta Novákot azzal, hogy miért nem írta még alá Sándor befogadó nyilatkozatát. Augusztusban aztán aláírta, de onnantól kezdve nem volt olyan sürgős az ügy – Sándort azóta sem látták Budapesten, Ukrajna magyarországi nagykövetségét bő másfél éve ügyvivő vezeti.

A befogadó nyilatkozathoz kapcsolódik Novák Katalin külpolitikai örökségének másik fele is: a hagyományteremtés. Az elnök tartalommal töltötte fel a diplomáciai élet üresnek látszó intézményeit: újévkor fogadta a hazánkba akkreditált külföldi nagyköveteket, s a korábban csak formaságként aláírt, átvett agrément-t személyesen, a jó munkakapcsolatot megalapozó beszélgetéssel egybekötve adta át minden újonnan Magyarországra érkező nagykövetnek.

Fontos fórumot teremtett a nemzetközi szervezetek hazai diplomáciában jellemzően alulhasznált világában is. 2022 és 2023 szeptemberében is ő vezette a világ országainak egyetlen teljesen közös fórumán, az ENSZ-közgyűlésen részt vevő magyar delegációt, fő előadója volt a Svájci gazdasági fórumnak, felszólalt és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel tárgyalt a Világgazdasági Fórum davosi csúcstalálkozóján. Szemrebbenés nélkül kihasznált más elnökökkel való szövetség- és kapcsolatépítésre minden olyan multilaterális találkozót, amire a magyar újságolvasó talán csak legyintene, a Három Tenger Kezdeményezéstől a Bukaresti Kilenceken és a COP28 klímacsúcson át a végrehajtó hatalmat nem gyakorló uniós államfők Arraiolos-csoportjáig. Sőt, saját fórumokat is teremtett: 2015-ben megalapította és magas presztízsű, állam- és kormányfők jelenlétével zajló rendezvénnyé tette a már említett Budapesti demográfiai csúcsot, és erre az évre lázasan szervezte már a világ női elnökeinek budapesti találkozóját is.

Szívügye volt a párhuzamos diplomácia, a kapcsolatok minden olyan aktusa, amely nem politikusok és diplomaták között zajlik. Ennek jegyében járta az egyetemeket Ausztriától az Egyesült Államokon át Ausztráliáig Magyarországról szóló, nagy sikerű előadásaival, találkozott és kapcsolatot tartott az elektromobilitás, az űripar, a mesterséges intelligencia és a szólásszabadság úttörőjével, Elon Muskkal. Külön figyelmet fordított az egyház-diplomáciára. Avatott magyar református templomokat a kanadai Torontóban és az ausztráliai Marsdenben, Egyiptomban találkozott II. Teodor kopt pátriárkával, ellátogatott Molnár Mária világhírű magyar református misszionárius szigetére Pápua Új-Guineában, Jeruzsálemben kitartásra bátorította a közel-keleti keresztény vezetőket.

Tavaly április végén pedig felkerült a korona egyházdiplomáciai tevékenységére: Magyarországra látogatott Ferenc pápa. Az elnök a látogatás előtti és utáni augusztusban is járt a szentatyánál az audienciák szokásos időkeretét messze túllépő magánkihallgatáson. Az egyházfőt hivatalosan a köztársasági elnök üdvözölte elsőként Magyarországon, anyanyelvén, spanyolul beszélt vele, és nem engedte hazarepülni egy kis házi sajtos stangli nélkül – kimondva-kimondatlanul is ő volt a pápalátogatás háziasszonya.

Falakból ajtók, ellenségekből partnerek, partnerekből barátok, nemzet, kereszténység – ez Novák Katalin külpolitikai öröksége. Teli van emelkedettséggel és méltósággal, és messze felette van annak a szintnek, amelynek Novák elnöksége utolsó hetében sem nem tudott, sem nem akart alámenni.

Ki lehet az új államfő?

Az új köztársasági elnököt a leköszönő államfő megbízatásának megszűnésétől számított 30 napon belül kell megválasztania a parlamentnek, a jelöléshez a képviselők legalább egyötödének, 40 főnek az ajánlására, a megválasztáshoz kétharmados többségre van szükség. A jelölési és választási procedúra végéig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke, Kövér László gyakorolja – így volt ez Schmitt Pál 2012-es lemondását követően is. Amíg Kövér László az ideiglenes köztársasági elnök, az Alaptörvény szerint nem gyakorolhatja a képviselői jogait, és az Országgyűlés egyik alelnöke veszi át a házelnöki teendőket. (A parlament tavaszi ülésszaka a tervek szerint február 26-án kezdődik.) Kövér László neve mint lehetséges államfő egyébként Áder János 2022-es megbízatásának megszűnése környékén is előkerült, ám ő egyértelművé tette, hogy nem ambicionálja a posztot. A lapunknak 2021 nyarán adott interjúban úgy fogalmazott: „Ha a megfelelő időben felkérést kapnék, akkor sem lennék nagyon lelkes, soha nem volt bennem ilyen típusú ambíció. Más kérdés, hogy Áder János barátomat sem kergették az asztal körül gyerekkorában a köztársasági elnöki tisztségért, mégis vállalta, mert úgy érezte, ez kötelessége, és becsülettel teljesítette is. Szinte mindenki így gondolkodik erről a közösségünkben: ha szembe kell nézni valamivel, nem térünk ki a feladat elől. Ahogy azonban mondtam, nem látom, hogy ennek most realitása lenne.” Miként arról a Mandiner is írt, a 2022-es elnökválasztást megelőzően Trócsányi László EP-képviselő, volt igazságügyi miniszter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, Maróth Miklós Széchenyi-díjas klasszika-filológus, egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat korábbi elnöke, valamint az üzleti világból érkező Csák János, korábbi londoni nagykövet, kulturális és innovációs miniszter neve is felmerült potenciális államfőjelöltként a Fidesz legbelsőbb köreiben. Elképzelhető, hogy ismét előkerülnek a kasztingban. A sajtóban a lehetséges elnökaspiránsok között emlegetik Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt nagykövetet, honvédelmi minisztert, Navracsics Tibor korábbi uniós biztost, közigazgatási és területfejlesztési minisztert, valamint Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát is. Hogy mit tudni az ellenzék szándékairól? Egyelőre annyit, hogy több párt azt követeli, népszavazás útján válasszák meg a következő államfőt. 2022-ben egyébként Róna Péter közgazdász volt az országgyűlési választásra közös listát állító hat ellenzéki párt jelöltje, s már most van olyan párt, amely szerint ismét konszenzusos államfőjelölttel kellene előrukkolniuk. Egyelőre azonban nem nyilatkoztak ebben a kérdésben (sem) egységesen.

***

A brüsszeli harcos

Varga Judit villámkarriert futott be, kulcsszerepet játszott az uniós források hazahozatalában, és már készült, hogy Brüsszelben folytassa Magyarország képviseletét.

Brüsszelből az igazságügyi tárca élére
 

Orbán elbűvölő ágyúja és bájos exügyvéd, akinek arról kellene meggyőznie a világot, hogy Magyarország egészséges jogállam – így jellemezte 2020 elején a holland Elsevier Weekblad politikai hetilap az igazságügyi miniszterként befolyásos női miniszterelnökökkel egy listára kerülő Varga Juditot. 

Az ő esetében is igaz, hogy igen fiatalon került fajsúlyos politikai posztra, de még a részletek előtt vissza a kezdetekhez. Varga Judit jogi végzettségét a Miskolci Egyetemen szerezte meg, Novák Katalinhoz hasonlóan ő is négy nyelven beszél. Korábban focizott, atletizált, kosárlabdázott, a Diósgyőri VTK elkötelezett drukkere. Előbb a londoni központú Freshfields Bruckhaus Deringer budapesti irodájában, később pedig a Hogan Lovellsnél dolgozott ügyvédjelöltként. 2006 és 2009 között a Fővárosi Bíróságon és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon volt fogalmazó, aztán következtek a brüsszeli évek: 2009-től 2018-ig politikai tanácsadóként dolgozott az Európai Parlamentben, a 2018-as kormányalakítást követően pedig a Miniszterelnökségen európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár lett. Aztán alig telt el egy bő év, és felröppent a hír, hogy a Brüsszelbe távozó Trócsányi László helyén őt látná szívesen a kormányfő. „Varga Judit lehet a legesélyesebb, mert az EU-kapcsolatokért felelős miniszterelnökségi államtitkár Brüsszelben is otthonosan mozog, és a magyar kormányzati álláspontot energikusan képviseli” – írta az Atv.hu. 2019. június végén eldőlt, hogy ő kapja meg az igazságügyi tárcát, és a továbbiakban a minisztériumhoz tartoznak az európai uniós kormányzati ügyek. Varga Judit egyik első miniszteri interjújában úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor az európai ügyekben zajló viták megnyerésében számít rá, illetve a személyes segítségét kéri ahhoz, hogy az uniós színtéren, elsősorban az Európai Tanácsban hatékonyan tudjon fellépni magyar érdek képviseletében.

Tény, hogy Varga Judit keményen vitte az uniós vitákat, de sok hazai politikai ügyben sem finomkodott, ha a kormányzati álláspont megjelenítéséről volt szó. Még miniszteri meghallgatásán és azt követően is számos alkalommal kiállt amellett, hogy az isztambuli egyezmény „politikai hiszti”, mert a nőknek itthon nem kell választaniuk a család és a munka között, és a kormány keményen fellép a családon belüli erőszak ellen is. Kétségtelen: Varga minisztersége alatt szívén viselte az áldozatsegítő rendszer javítását, jelentősen nőtt az áldozatsegítő központok száma. Ugyancsak az ő nevéhez kapcsolódik az az alkotmánymódosító javaslat, amelynek értemében végül bekerült az Alaptörvénybe, hogy az anya nő, az apa férfi.

Minisztersége tavaly július végéig tartott, és bár lemondásának egyes értelmezések szerint köze lehetett a Pegasus kémszoftverhez kapcsolódó botrányhoz, valamint a Schadl–Völner-ügyhöz, Varga Judit leszögezte: a továbbiak­ban az EP-választásra és az európai parlamenti munkára szeretne koncentrálni, így már a kampányba is aktívan be fog kapcsolódni. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy tavalyi kormányinfón arról beszélt, hogy Varga Judit már 2019-ben is legszívesebben európai parlamenti képviselő lett volna, de elfogadta a kormányfő felkérését, hogy miniszter legyen. „A miniszterelnök hosszú ideig próbálta meggyőzni, de hiába, Varga Judit végül azt is kérte, hogy idén augusztus 1-jével távozhasson” – fogalmazott Gulyás Gergely.

Út az uniós forrásokhoz

Tény, hogy Varga Juditot élete legnagyobb külpolitikai sikereitől vágta el a kegyelmi ügy, hiszen a Fidesz európai párthovatartozása az Európai Néppártból való 2021-es kilépés után épp most látszik rendeződni. Orbán Viktor nemrég pártelnöki szintre emelte a Deutsch Tamás EP-képviselő által először lapunknak megszellőztetett szándékot, miszerint a nagyobbik kormánypárt az Európai Konzervatívok és Reformisták Pártjába igyekszik, többek között a legnagyobb cseh, olasz és a volt lengyel kormánypárt, továbbá a Svéd Demokraták és a spanyol Vox közé. Varga Judit az Európai Parlament harmadik legnagyobb csoportjában befolyásos, jó európai kapcsolatokkal bíró képviselőként vezethetett volna egy tekintélyes méretű Fidesz-delegációt.

Európa-politikai pályája miatt így sem kell szégyenkeznie. 2019 és 2023 között igazságügyi miniszterként ő vezette a kormány Európában jelentős visszhangot kiváltó bírósági védekezését a jogállamisági kondicionalitási eljárással szemben, ő járt havonta egyszer az Európai Unió Tanácsának legfontosabb ülésére, az Európa-ügyi minisztereket tömörítő Általános Ügyek Tanácsába. Miután végül megindították a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, és a kohéziós pénzek jelentős részét befagyasztották, Navracsics Tibor 2022-es hivatalba lépéséig ezen ügyekben rá hárultak a nehéz tárgyalások. E területen 2022 után is fajsúlyos maradt, mert hozzá tartozott minden olyan brüsszeli eljárás, amely az igazságügyi rendszert érintette.

A főként az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács közötti hatáskörmegosztásról szóló horizontális feljogosító feltétel teljesítéséhez szükséges gigászi reform­csomagot Brüsszelben ő tárgyalta ki. 2023 áprilisában Didier Reynderstől ő szerezte meg rá az Európai Bizottság politikai jóváhagyását – amelyhez, mint azt Varga utólag elmondta, Reynders oda nem illő külpolitikai feltételeket próbált támasztani. Tavaly májusban szintén Varga vitte át a törvénycsomagot az Országgyűlésben.

Ezt követően távozott hivatalából nyáron, hogy az EP-választásra készüljön. Így tehát abban, hogy Magyarország tavaly decembertől végre-valahára hozzáfér kohéziós forrásai egy jelentős részéhez, a Bóka János EU-ügyi miniszterrel azután is kötelékben repülő Varga Juditnak kulcsszerepe volt – a babérokat azonban már nem fogja tudni az Európai Parlamentben learatni.

„Nem rendeződik át a politikai piac”

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője
„A magyarok több mint négyötöde, 85 százaléka hallott a kegyelmi ügyről, amelyre a baloldal egy képmutató lejárató kampányt épített. Nem meglepő, hogy az ügyről értesültek 83 százaléka nem ért egyet a köztársasági elnök kegyelmi döntésével” – áll a Nézőpont Intézet kutatásában.

A bő egy hétig tartó ügy magyarázkodás nélkül, a politikai felelősség vállalásával zárult. A köztársasági elnök döntése nemcsak erkölcsileg volt megalapozott, de összhangban volt a többség véleményével. Az elemzés alapján a magyarok 70 százaléka úgy véli, helyes volt Novák Katalin lemondásról szóló döntése, 19 százalék úgy gondolja, hogy nem.

Azokhoz is eljutott a kegyelmi döntés híre, akik amúgy nem vesznek részt a választásokon, Novák Katalin és Varga Judit döntésével pedig az elsöprő többség egyetért –summázta az eredményt Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője.

Az elemző leszögezte: nem számít a politikai piac átrendeződésére, nem tud elképzelni ugyanis olyan szavazót, aki mindezek hatására fordítana hátat a kormánypártnak. „Ott ugyanis, mint kiderült, következmények vannak, szemben a következmények nélküli baloldallal. Szóval nem látom az okát, miért csatlakozna egy 2022-es Fidesz-szavazó a Gyurcsány-táborhoz.”

Mráz szerint a baloldalon továbbra is csak összevissza beszélnek, akad, aki közvetlen elnökválasztást akar, más ezt az ügyet vinné tovább, megint más Orbán Viktor lemondását várná el. Csakhogy a fő követelésük teljesülése után valójában nincs stratégiai válaszuk, továbbra is egy szervezetileg tagolt, Gyurcsány Ferenc befolyása alatt lévő ellenzékről beszélhetünk – véli.

A szakértő rámutat: 2024 júniusában nem az úgynevezett peremszavazók járulnak majd az urnákhoz, ők ezúttal alighanem el sem mennek, a következő parlamenti voksoláskor, 2026-ban pedig majd az akkor aktuális ügyekre fognak fókuszálni. Hozzáteszi: lehet emlegetni a továbbiakban is ezt az ügyet, csakhogy a Borkai- vagy a Szájer-ügy megmutatta, hogy egy botrány helyes kezelése inkább erősíti a tábort, mintsem gyengítené. Nincs tehát most oka egy jobboldali szavazónak felháborodnia, az államfői döntés esetében azonban a politikai közösség érdeke volt a legfontosabb, ezt el kell ismerni – fogalmaz.

Mráz megjegyzi: „Ez szomorú nap volt a konzervatív tábornak, két sikeres, tehetséges politikusát veszítette el, akit régóta építettek nagy feladatokra, sok energiát is tettek bele. Lehetett volna másként? Ezt nem tudhatjuk. Mivel ennyire érzékeny témában született a kegyelmi döntés, s ilyen intenzív kampányt indított a baloldal, a pártpolitikai üzenetekkel nem operáló államfőnek ez szinte megoldhatatlan helyzet lett. Érdemes lenne egyébként a történtek tükrében újragondolni a köztársasági elnök sérthetetlenségét”.

Nyitókép: Mandiner-archív