A két ország aztán a kilencvenes években egyszerre lett az Európa Unió politikai közösségének a tagja, de a katonai semlegesség feladásáról egészen mostanáig nem volt komolyan szó. Oroszország agressziója Ukrajnával szemben változtatta meg mindezt: a finn és a svéd kormányok a háború miatt megváltozó közhangulatra alapozva 2022 tavaszán beadták csatlakozási kérelmüket a nyugati védelmi szövetséghez, a NATO-hoz. Eleinte úgy volt, hogy a két ország együtt és gyorsan tud csatlakozni a NATO-hoz, hiszen fejlett, demokratikus államokról van szó, amiknek alapból jól felszerelt, modern hadseregeik vannak. De Törökország és Magyarország is fenntartásokkal élt, s így a teljes csatlakozási folyamat máig nem zárult le.
Finnország végül külön csatlakozott a NATO-hoz, 2023 márciusában. Oroszországnak ezzel több mint ezer kilométeren keletkezett közvetlen határszakasza a NATO-val. Az immár kizárólag NATO-tagállamok által körülvett Svédországgal viszont tovább húzódott a csatlakozási eljárás. A Törökök 2024. januárjában szavazták meg a svédek csatlakozását, míg hazánk (mint az a Kocsis Máté által kedden megosztott levélből kiderült) február 26-án fog szavazni arról.