A keresztény hit és a tudomány összeegyeztethető – vallotta a világszerte ismert magyar bencés fizikus

Jáki Szaniszlóról, az egyik legismertebb magyar tudósról tartottak konferenciát a hétvégén Győrben, a bencés gimnáziumban. „Jáki Szaniszló bencés szerzetes a 20. század egyik legbefolyásosabb magyarzsenije. Az egyik legigényesebb angol nyelvű katolikus magazin, az Aleteia a világtörténelem öt legbefolyásosabb katolikus tudósa között tartja számon” – mondta a Mandiner.hu-nak a konferencia egyik előadója, Pogrányi Lovas Miklós, az Alapjogokért Központ vezető kutatója.

Mint kifejtette: a felvilágosodásnak nevezett történelmi eseménysorozat sikeresen terjesztette el azt az előítéletet, hogy a vallás nem ésszerű jelenség, ezért Istent ki kell hagynunk a világ racionális magyarázatából. Jáki Szaniszló közérthető írásai tökéletesen alkalmasak arra, hogy kötelező olvasmánnyá váljanak az egyetemeken, de akár az igényesebb gimnáziumok végzősei számára is, és így meggyőzően cáfolják ezt a tételt, 

Pogrányi Lovas Miklós hozzátette: Jáki Szaniszló halálakor megemlékezett róla a Pápai Egyházi Akadémia, a világ vezetőegyetemei, de a liberális New York Times épp úgy, mint a konzervatív szellemi központok. A bencés szerzetes amerikai karrierjét maga Russell Kirk, a nagy konzervatív gondolkodó egyengette. Jáki első amerikai könyve a konzervatív mozgalom fellegvárában, a University of Chicago Press-nél jelent meg.

Szaniszló atya végül Stanley L. Jaki néven jeles politikai folyóiratok (Modern Age, Intercollegiate Review, The Chesterton Review) és agytrösztök (Intercollegiate Studies Institute) visszatérő szerzője lett. Azóta is számon tartják mind a politikai konzervativizmus, mind a vallásos katolicizmus köreiben.

A február 9-10-i konferencián a győri Széchenyi István Egyetem Vallás és Tudomány Kutatócsoportja és a Szent Mór Bencés Perjelség rendezte a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, Jáki Szaniszló ugyanis itt érettségizett 1942-ben. A 20. század egyik talán legismertebb bencés teológusa egyben Győr díszpolgára is.

A konferencia február 10-én délután Pannonhalmán zárult, ahol a bencés szerzetesek nyughelyén, a Boldogasszony-kápolna kriptájában megkoszorúzták Jáki Szaniszló atya sírját, majd szentmisét mutattak be érte a főapátság bazilikájában.

„Örülünk annak, hogy a tudományos konferenciákhoz képest is rendkívül sok előadót sikerült megszólítanunk több tudományterületről, a teológiától a filozófián, fizikán, irodalomtudományán át a biológiáig, Jáki Szaniszló életműve és életművének továbbgondolása kapcsán. 

A neves tudománytörténész, tudományfilozófus, fizikus és teológus, egyetemi tanár élete során műveiben a hit és a tudomány viszonyát vizsgálta. Ő azt vallotta, amit Szent Pál, hogy ésszerű hitünknek kell lenni. Hitt abban, hogy ki lehet békíteni a hitet és a tudományt egymással. Vannak olyan részei a természettudománynak, melyre a tudósok sem tudnak válaszolni, és azt hiszem, itt jelenik meg a hitnek és a vallásnak a szerepe mindenkinek az életében” – emlékezett Sárai-Szabó Kelemen perjel a Győr Plusz szerint.

A konferencia  szakmai szervezői szerepét ellátó Bognár Gergely gimnáziumi tanár hangsúlyozta: „a rendezvény elsődleges célja Jáki Szaniszló örökségének gondozása. A vallás és a természettudomány viszonya ma is rendkívül aktuális. Akár a hétköznapi közbeszédben, akár baráti beszélgetések során rengeteg félreértés, téveszme merül fel ennek kapcsán. Az előadások Jáki életművét gondozva abban segítenek, hogy tisztába tegyük ezeket a kérdéseket és jobban átlássuk őket.”

A konferenciát Bokor József, a Széchenyi István Egyetem kutatásért és innovációért felelős elnökhelyettese nyitotta meg. Felszólalt többek között Bagyinszki Ágoston ferences, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola docense; Mezei Balázs, a Corvinus filozófia professzora; Hetesi Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Karának tudomány főmunkatársa; Szombath Attila, a Pázmány filozófiatanára, egyetemi docense; Frenyó Zoltán, a Magyar Kutatási Hálózat filozófusa; és még sokan mások.