A keresztény hit és a tudomány összeegyeztethető – vallotta a világszerte ismert magyar bencés fizikus

2024. február 12. 19:14

Jáki Szaniszló bencés szerzetesre, teológus-fizikusra emlékeztek Győrben.

2024. február 12. 19:14
Jáki Szaniszló bencés szerzetes, jeles magyar fiizikus-teológus (1924-2009)

Jáki Szaniszlóról, az egyik legismertebb magyar tudósról tartottak konferenciát a hétvégén Győrben, a bencés gimnáziumban. „Jáki Szaniszló bencés szerzetes a 20. század egyik legbefolyásosabb magyarzsenije. Az egyik legigényesebb angol nyelvű katolikus magazin, az Aleteia a világtörténelem öt legbefolyásosabb katolikus tudósa között tartja számon” – mondta a Mandiner.hu-nak a konferencia egyik előadója, Pogrányi Lovas Miklós, az Alapjogokért Központ vezető kutatója.

Mint kifejtette: a felvilágosodásnak nevezett történelmi eseménysorozat sikeresen terjesztette el azt az előítéletet, hogy a vallás nem ésszerű jelenség, ezért Istent ki kell hagynunk a világ racionális magyarázatából. Jáki Szaniszló közérthető írásai tökéletesen alkalmasak arra, hogy kötelező olvasmánnyá váljanak az egyetemeken, de akár az igényesebb gimnáziumok végzősei számára is, és így meggyőzően cáfolják ezt a tételt, 

rámutatva, hogy hit és tudományos nagyon is összeegyeztethető.

Pogrányi Lovas Miklós hozzátette: Jáki Szaniszló halálakor megemlékezett róla a Pápai Egyházi Akadémia, a világ vezetőegyetemei, de a liberális New York Times épp úgy, mint a konzervatív szellemi központok. A bencés szerzetes amerikai karrierjét maga Russell Kirk, a nagy konzervatív gondolkodó egyengette. Jáki első amerikai könyve a konzervatív mozgalom fellegvárában, a University of Chicago Press-nél jelent meg.

Szaniszló atya végül Stanley L. Jaki néven jeles politikai folyóiratok (Modern Age, Intercollegiate Review, The Chesterton Review) és agytrösztök (Intercollegiate Studies Institute) visszatérő szerzője lett. Azóta is számon tartják mind a politikai konzervativizmus, mind a vallásos katolicizmus köreiben.

A február 9-10-i konferencián a győri Széchenyi István Egyetem Vallás és Tudomány Kutatócsoportja és a Szent Mór Bencés Perjelség rendezte a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, Jáki Szaniszló ugyanis itt érettségizett 1942-ben. A 20. század egyik talán legismertebb bencés teológusa egyben Győr díszpolgára is.

A konferencia február 10-én délután Pannonhalmán zárult, ahol a bencés szerzetesek nyughelyén, a Boldogasszony-kápolna kriptájában megkoszorúzták Jáki Szaniszló atya sírját, majd szentmisét mutattak be érte a főapátság bazilikájában.

„Örülünk annak, hogy a tudományos konferenciákhoz képest is rendkívül sok előadót sikerült megszólítanunk több tudományterületről, a teológiától a filozófián, fizikán, irodalomtudományán át a biológiáig, Jáki Szaniszló életműve és életművének továbbgondolása kapcsán. 

A konferencia fénypontja volt még Bogányi Gergely zongoraművész személyes visszaemlékezésekkel gazdagított koncertje péntek este. 

A neves tudománytörténész, tudományfilozófus, fizikus és teológus, egyetemi tanár élete során műveiben a hit és a tudomány viszonyát vizsgálta. Ő azt vallotta, amit Szent Pál, hogy ésszerű hitünknek kell lenni. Hitt abban, hogy ki lehet békíteni a hitet és a tudományt egymással. Vannak olyan részei a természettudománynak, melyre a tudósok sem tudnak válaszolni, és azt hiszem, itt jelenik meg a hitnek és a vallásnak a szerepe mindenkinek az életében” – emlékezett Sárai-Szabó Kelemen perjel a Győr Plusz szerint.

A konferencia  szakmai szervezői szerepét ellátó Bognár Gergely gimnáziumi tanár hangsúlyozta: „a rendezvény elsődleges célja Jáki Szaniszló örökségének gondozása. A vallás és a természettudomány viszonya ma is rendkívül aktuális. Akár a hétköznapi közbeszédben, akár baráti beszélgetések során rengeteg félreértés, téveszme merül fel ennek kapcsán. Az előadások Jáki életművét gondozva abban segítenek, hogy tisztába tegyük ezeket a kérdéseket és jobban átlássuk őket.”

Jáki Szaniszló 1924-ben született Győrben. 1942-ben lépett be a bencés rendbe, 1948-ban szentelték pappá Pannonhalmán. Rómában tanult, majd a magyarországi szerzetesrendek részleges feloszlatása után az Egyesült Államokba került, ahol komoly karriert futott be. 1957-ben doktorált fizikából. Tanított a Princeton Egyetemen, vendégtanárként előadott a Yale-en, Oxfordban és számos más neves egyetemen. Első jelentős tudományos könyve A fizika látóhatára volt, amelyet a Chicagói Egyetem kiadója adott ki 1966-ban, melyben a középkori vallásosság és a középkori tudomány jelentősége mellett érvelt. Tudományos munkájáért 1987-ben Templeton-díjat is kapott, ami az egyik legjelentősebb tudományos díj. A díjjal járó pénzösszeg jelentős részét a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium új kollégiumi részének építésére ajánlotta fel a kilencvenes évek elején. Több mint negyven könyvet adott ki. 2009-ben hunyt el Madridban. Testvére volt az ismert zenetudós, népénekgyűjtő és csángókutató, Jáki Teodóz atya, valamit Jáki Zénó atya, a pannonhalmi és a győri bencés gimnázium nagyformátumú igazgatója.

A konferenciát Bokor József, a Széchenyi István Egyetem kutatásért és innovációért felelős elnökhelyettese nyitotta meg. Felszólalt többek között Bagyinszki Ágoston ferences, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola docense; Mezei Balázs, a Corvinus filozófia professzora; Hetesi Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Karának tudomány főmunkatársa; Szombath Attila, a Pázmány filozófiatanára, egyetemi docense; Frenyó Zoltán, a Magyar Kutatási Hálózat filozófusa; és még sokan mások.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Mandiner éves előfizetés féléves áron!

Összesen 60 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zokni
2024. február 13. 12:59
“…tömegek szemében az istent játszó tudomány összefüggésrendszere semmilyen körülmények között nem ad komolyan vehető választ a létezés eredetére, sem pedig értelmére. A tudomány “válaszai” a mélységesen reményvesztett ember projekciói…” Nem tudom, miért von be egy logikusnak (meggyőzőnek) szánt gondolatmenetbe olyasmit, ami irracionálissá teszi azt. (Meg ami nem igaz: az élet eredetére van, illetve egyre több válasz van; a “komolyan vehető” jelzőre az alábbiban…) Az egy feltételezés, hogy a létezésnek, emberi fogalmak szerint értelme van. A jelenség (hogy keressük), inkább a pszichológia témaköre lehet… Az meg egy sima - de érthető - félreértés, hogy az emberi élet reménytelen volna. Csak bizonyos mozzanatai (ifjúság, egészség stb.) azok. De az nem ad több reményt, hogy az öröklét vár ránk, és akkor majd szüntelenül “hozsánnázunk” Istennek. (“Dicsér eléggé e hitvány sereg” - Lucifer) Olyan félreértés, ami egyesek szerint talán tényleg lélekgyógyászi apparátust igényelne… Ez van.
Zokni
2024. február 13. 11:31
“Más. Az a "baj" a tudománnyal, hogy olyan, mint a buborék. Belül a már megismert, kívül pedig az ismeretlen…” - írja a Szabad Európa. Ez így van. Régi felismerés. Más kérdés, hogy az még régebbi, csak úgy tűnik elfeledte, hogy a tudományban az a “jó”, hogy a táguló ismeretlen megismerhető általa. De azt senki sem állította, hogy a cél a VÉGLEGES megismerése MINDENNEK. Ilyesmivel legfeljebb csak egy hívő áltathatja magát.
Zokni
2024. február 13. 11:01
“…akkor Jáki pont neked való szerző.” - írja egy hitetlennek, aki szerint a hit dogmákra épül, a tudomány meg nem. Nem hiszem. Egy valódi fizikus nem ír ilyesmiről könyvet - még ha hívő is -, mert tudja: a tudományos hipotézisek is tényekhez köthetők, hát még azok maradéktalanul bizonyított változatai, a törvényszerűségek. Míg a vallás tételei (törvényei) egyértelműen hiten alapulnak. Sztem ezért még igazi teológus sem ír ilyesmit.
republik-2
2024. február 13. 00:34
Az értelem egyfelől tudományos megállapításokra vezet, másfelől kijelöli ezek érvényességi feltételeit, harmadrészt megszabja a tudomány helyét a szellem teljesítményei között. Ennek értelmében a tömegek szemében az istent játszó tudomány összefüggésrendszere semmilyen körülmények között nem ad komolyan vehető választ a létezés eredetére, sem pedig értelmére. A tudomány “válaszai” a mélységesen reményvesztett ember projekciói, szigorúan véve az értelmetlenségbe vetett hite. Fizikából doktoráltam, egészen fiatalon már kutatónak készültem. A tudomány szereplői 100. felismerésük után másként látják a megvilágító tudományos eredmények értékét és hozzájárulását a történelemhez, mint az ismeretterjesztés, tudomány népszerűsítés alanyai. Ettől függetlenül kevesen látják be közülük is, hogy az indulásuk eszméit, amikor még maguk is csak kívülről csodálták az emberiség tudományos eredményeit, Föl kellene adniuk, belátva, hogy a tudomány vegsosoron a természet és folyamatai uralasanak eszköze.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!