Tíz éve ül az ellenzék az Orbán-ellenes összefogás döglött lován, először a balos értelmiség követelte az összeborulást

Tíz éve, 2014. január 14-én alakult meg az első ellenzéki összefogás öt párt részvételével, a listavezető Mesterházy Attila, az MSZP akkori elnöke volt.

A cél már tíz éve is a Fidesz leváltása volt, „oszt még kétszer”

Később, 2014. március 6-án lecserélték a tömörülés nevét Kormányváltásra, mert összetéveszthető volt a hasonló nevű Összefogás Párt nevével. 

S hogy egy klasszikus székelyviccet idézzünk: „oszt még kétszer”. Ugyanis ezt követően sem 2018-ban, sem 2022-ben nem sikerült beváltani az ellenzéki pártok összefogásához fűzött reményeket. A választáson a pártszövetség 38 országgyűlési mandátumot szerzett, ezzel a legnagyobb ellenzéki csoportosulás lett. 

Mi lett a sorsa a „pártszövetségnek?”

A pártszövetség a választásokat követően felbomlott, a 2014-es európai parlamenti választáson az egyes pártok már külön indultak. Az Első Összefogás kudarca részben azért következett be, mert a pártoknak a szavazatmaximalizálás volt a céljuk, s közben nem vették figyelembe, hogy a választók előtt hiteles választási alternatívaként jelenjenek meg. Meg persze a Fidesz-KDNP támogatottsága sem zuhant be, sőt.

Érdekesség, hogy 2015 májusában Mesterházy Attila MSZP-elnök egy interjúban elismerte, 

Rövid kronológia

Gyurcsány Ferenc listás szereplésébe végül beleegyeztek Bajnaiék, s bevették az SZDSZ volt elnökét, az akkor az egészen új Liberálisokat vezető Fodor Gábort is, ráadásul igen előkelő helyen. Sőt, egy másik korábbi SZDSZ-elnököt is, Kuncze Gábort, igaz, ő ekkor a DK-színeiben egyéniben indult. Az LMP-ből kivált Párbeszéd Magyarországért, Karácsony Gergellyel az élen, szintén ott volt a listán, ahonnan lényegében azóta sem került le, önálló pártként egyetlen voksoláson sem mérettette meg magát.

Emlékezetes az is, hogy végül nem a parlamentben, hanem a képviselői irodaházban jelentették be az ellenzéki összefogásról szóló tárgyalások eredményeit, hiszen Kövér László házelnök nem engedte, hogy a Ház Piros Társalgójában tartsák alakuló sajtótájékoztatójukat. 

„Mesterházy, Bajnai, Gyurcsány, Fodor: A korszakváltás elkezdődött!” – fogalmazott cinikusan Schiffer András, reflektálva az akkori történésekre. Emlékezetes az is, hogy előzetesen, egy 2014. január 8-i nyílt levélben

A dokumentumot aláírta mások mellett Bitó László közíró, Bócz Endre jogász, volt fővárosi főügyész, Csepeli György szociológus, korábbi informatikai államtitkár, Erős Ferenc pszichológus, Heller Ágnes filozófus, Ormos Mária történész, Parti Nagy Lajos író, Vásárhelyi Mária szociológus, Vértes András közgazdász és Závada Pál író.

Azóta saját belviszályaik mellett, az elmúlt évekhez hasonlóan a baloldali pártok továbbra is különböző együttműködési konstrukciókról, indulási forgatókönyvekről vitáznak. A folyamatos előválasztásokról, listaállításról, miniszterelnök-jelöltről, képviselőjelöltek személyéről folyó diskurzus mellett azonban megkerülhetetlen tény, hogy a baloldali ellenzék politikai napirendi pontjait ma már bizonyosan Gyurcsány Ferenc és pártja, a Demokratikus Koalíció határozza meg.

Nyitókép: MTI/VAJDA JÁNOS