A Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője szerint idén rekord nagyságú adóbevétel keletkezett, és ezt mind a budapesti vállalkozások fizették be a kasszába.
A főváros 2024-es iparűzési adóbevételének alakulása miatt korábban soha nem látott mértékben magas összegeket tartalmaznak a helyi önkormányzatok költségvetései – számolt be vasárnapi cikkében a Magyar Nemzet. A lap szerint a költségvetés számai nem támasztják alá azt a baloldali mantrát,
amely szerint az önkormányzatok kivéreztetése zajlik.
Összfővárosi szinten 562 milliárd forint iparűzésiadó-bevétellel terveznek, ebből a Karácsony Gergely főpolgármester által vezetett fővárosi önkormányzatnak 56 százalék jut, vagyis mintegy 303,5 milliárd forint. Ez csaknem 32 milliárd forinttal, körülbelül 12 százalékkal több, mint a 2023-ra várt 272 milliárd forint. A Magyar Nemzet emlékeztet: Tarlós István utolsó teljes évében, 2018-ban a 149 milliárd forintot sem érte el a fővárosi önkormányzat iparűzésiadó-bevétele, azaz több mint kétszeres a növekedés.
Mégis, a Karácsony-kabinet által vezetett főváros a csőd szélén áll.
Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője korábban a lapnak azt nyilatkozta: idén rekordméretű adóbevétel keletkezett, és ezt mind a budapesti vállalkozások fizetik be a kasszába. „Ráadásul 214 milliárd volt az a tartalék, amivel Karácsony Gergely átvette a kormányzást Budapesten. Tehát ki lehet azt mondani: felélték a tartalékokat, elköltötték a rekordméretű adóbevételt, és ennek ellenére jelenleg 55 milliárdos mínuszban van a főváros. Ez egész egyszerűen botrány. Amikor a baloldal kormányra kerül, felélik a pénzt, majd adósságba kergetik a várost” – összegezte a kormánypárti politikus, aki hozzátette: a baloldal saját magával sosem volt szemérmes, hiszen amikor saját káderekre kellett költeni, saját prémiumokra, saját rendezvényekre, mindig volt pénz.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Mint kiderült, a pénzügyminiszter módosította a szolidaritási hozzájárulás összegéről szóló rendeletet.
Egyre több tagország sürgeti, hogy az uniós intézmények előbb házon belül keressenek megtakarításokat, mielőtt további befizetéseket kérnek.
Budapest október 15-ig kapott haladékot fizetési kötelezettsége teljesítésére, de egyértelművé tették, a jogszabályban előírt kötelezettséget teljesíteni kell.
Kisteleki István felvázolta, az MLSZ-től érkező összeg nagyságrendileg a zuglói klub éves költségvetésének a felét teszi ki.
A költségvetési törvény szerint a befizetés önkormányzatonkénti összegét ugyanis az államháztartásért felelős miniszternek rendeletben kellett volna meghatározni a május végi beszedési határidő előtt. Ezt azonban se a régi, se az új pénzügyminiszter készítette el.
Karácsony Gergely rögtön lecsapott.
Új korszak köszöntött be a magyar sportban: a bizonytalanság helyét a racionális gazdálkodás veheti át a jövőben. A kilátásokról Szabados Gábor sportközgazdásszal beszélgettünk.
Havasi Bertalan úgy fogalmazott, a miniszterelnök a választási ígéreteit nem akarja betartani, a felelősséget pedig a korábbi kormányra próbálja hárítani.
