Nem is gondolnánk, milyen károkat okozott a Duna áradása

Az elmúlt években elég jól elkerülte hazánkat a komolyabb árvíz, legutoljára 2013-ban volt nagyobb árhullám, mindannyian emlékezhetünk, az mekkora károkkal és készültséggel járt. Bár most jóval az alatt maradt a tetőzéskor a vízszint, így is látványos volt a vonulás, hiszen az elmúlt tíz évben nemigen volt arra példa, hogy a fővárosban lezárják a rakpartokat. 

A tíz évvel ezelőtti 891 centiméteres tetőzéshez képest most 693 centi volt a legmagasabb érték.

De mivel jár?

A legtöbb munkája értelemszerűen a Katasztrófavédelem munkatársainak volt, akiket rendszeresen hívtak pincékbe, alagsorokba vizet szivattyúzni. Megkerestük a Magyar Biztosítók Szövetségét, van-e bármilyen statisztikájuk azzal kapcsolatban, pontosan milyen káresemények történtek. A MABISZ kommunikációs vezetője lapunknak elmondta, hogy az árvíz kapcsán nem folytattak tagjaik körében külön adatgyűjtést. 

– mondta Lambert Gábor.

Pontosabb információk érdekében megkerestük a nagyobb biztosítókat, náluk milyen adatok állnak rendelkezésre. Őri István Balázs, az Union Biztosító kárrendezési igazgató a Mandinernek elmondta, hogy a dunai áradás kapcsán január 3-ig bezáróan egy árvíz kárbejelentésünk volt. 

Szavai szerint jellemzően az alacsonyabban elhelyezkedő épületek, épületrészek kerülnek ilyenkor víz alá, az elöntött épületek és az ott tárolt ingóságok sérülhetnek, amelyek összetétele változatos, attól függően, milyen funkciót lát el az adott helyiség. 

– közölte.

Őri István Balázs kiemelte, hogy a károk összértéke 20-50 ezer forint, amennyiben csak fertőtlenítés szükséges, majd hozzátette, hogy az ott tárolt ingóságoktól valamint az épület víz általi sérülésétől függően a kár akár nagyobb összeg is lehet. 

Kerestük az Uniqa, a Generali és a Wáberer Hungária Biztosítót is, amint reagálnak, frissítjük a cikkünket. 

Nyitókép: Kurucz Árpád/AFP