Az eddigi legsúlyosabb csapást az Izrael és Hamász közötti konfliktus mérte Toroczkai Lászlóékra. Elemzés.
1, A nemzeti radikális mozgalmakat a válságidőszakok szülik
A rendszerváltást követően háromszor futottak neki a magyarországi nemzeti radikálisok az intézményesülésnek: előbb a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Jobbik Magyarországért, most a Mi Hazánk Mozgalom képében.
Megbélyegzéssel sosem fukarkodtak közszereplők, szakértők, s ez talán épp azért lehetséges, mert a különböző korszakok egyes lokális, globális problémái más-más kérdésfeltevéseket, válaszokat követeltek tőlük. Radikális nemzeti globalizmusellenesek, de nem szélsőségesek, nemzeti szocialisták – mondogatták a MIÉP-ről; ahogy a nemzeti radikálisok eddigi legsikeresebb formációja, a Jobbik is volt már szélsőséges, posztfasiszta, neonyilas, nemzeti bolsevik, elitellenes és rendpárti tömörülésnek titulálva. Mint a nagyvilágban, úgy idehaza is a radikálisok a válság- vagy az úgynevezett átmeneti időszakokban erősödtek, erősödnek meg. Ilyen volt például a második világháború utáni periódus, az adóemelések elleni protesztpártok megalakulásának, illetve a bevándorlásellenes mozgalmak létrejöttének időszaka.
Magyarországon a rendszerváltás kudarca, a geopolitikai tér összeomlása, átalakulása szülte meg a Csurka Istvánhoz köthető, „A nemzetépítő állam” eszméjét;
s ez vezeti például a Jobbik egykori, a Mi Hazánk jelenlegi prominenseit.
2, A nemzeti radikális tömörülések nem maradnak fenn sokáig
Csakhogy a történelem szintén megmutatta, a nemzeti radikális tömörülések nem tudnak sokáig fennmaradni.
Ennek ugyancsak különböző indokai vannak. Leggyakrabban a személyi ellentétek éleződnek ki odáig, hogy a kilépéseknek köszönhetően minimum pártszakadás megy végbe. „A nemzeti radikalizmusnak az elmúlt évtizedekben megvolt a társadalmi jogosultsága, egyben a keresztje: sokszor, ötszázalékos küszöbön táncolva nem volt hálás feladat a képviselete. Pláne, hogy emberi okok miatt kétszer újra kellett kezdeni a pártépítést a nulláról – mondta korábban a Mandinernek Novák Előd, a MIÉP, a Jobbik egykori, a Mi Hazánk jelenlegi politikusa. – Három párt sikeres parlamentbe juttatásában vettem részt, és bízom benne, hogy többé nem kell a nulláról újrakezdeni.”
Szakértők az üvegplafon elérésével, a kezdetben hegemón szavazóbázis növekedésével, polarizációjával magyarázzák ugyanezt. Mikor a Mi Hazánk zászlót bontott, szó sem volt koronavírus-járványról, korlátozásokról, pandémiaszerződésekről, orosz-ukrán háborúról, Ukrajna európai uniós csatlakozási lehetőségéről, gázai konfliktusról. Most igen. Toroczkai Lászlóék a két világháború népi irodalmából – „Minden magyar felelős minden magyarért!” – építkezve hangoztatták tovább azokat a radikális antikapitalista, globalizmusellenes jelszavakat, amelyeket Vona Gáborék a Jobbik néppártosodásával el-elhallgattak a napirendjükről. De már a Mi Hazánk sem feltétlenül ezt az irányt követi.
3, A nemzeti radikálisok politikai sikerei változást hoznak
A Jobbiknak 2009, a Mi Hazánknak 2019 lett a fordulópont. Erőteljesebb nemzeti karakterük európai parlamenti választási sikereiket követően kezdett erodálódni – hiába EU-ellenes kilengéseik, előbbi a listás voksok 14,77 százalékát, utóbbi tíz esztendővel később a szavazatok 3,3 százalékát –, merthogy olyan szempontokat kellett figyelembe venniük, amikkel korábban nem kellett kalkulálniuk.
Növekedési potenciál nyílt meg előttük, kormányzóképességet kellett s kell a mai napig felmutatniuk
– lásd: programpontjaiknak jogi szabályozást kell biztosítani, készülő normákhoz kiegészítéseket, változtatásokat lehet benyújtani.
Ettől kezdve nem csupán a nemzeti radikálisokat szükséges megszólítani, a pártnélküli bizonytalanok mellett a kormány- és ellenzéki pártokban csalódottak bevonzására is törekedni szükségeltetik; s mindezt csupán azért, mert kétezer-tízben és kétezer-huszonkettőben elérték a parlamenti küszöböt. A Medián, de a Republikon számai sem azt prezentálják, hogy az egykori MIÉP-, Jobbik-szavazók adják a Toroczkaiék bázisát.
4, A változások viszont megosztják a nemzeti radikálisok támogatóit
A Mi Hazánknál ma már kezd kikristályosodni, hogy képtelenek jól artikulálni programpontjaikat. A Demokratikus Koalíció utáni harmadik pozíciójuk szinte minden közvélemény-kutatásban stabilnak tűnik, azonban ez az üvegplafon.
Megosztottság körvonalazódik a már említett pandémia ügyében,
de az eddigi legsúlyosabb csapást az Izrael és Hamász közötti konfliktus mérte Toroczkaiékra, szimpatizánsaik ugyanis nincsenek elragadtatva a semleges állásponttól.
„A tét óriási, hiszen a soha nem látott pusztítást hozó harmadik világháború felé tartunk. Ezt kell megakadályozni. Meg kell állítani a háborús őrjöngést, mert minden kiontott élet valójában csak a globális irányítók érdekeit szolgálja” – olvasható a Mi Hazánk honlapján.
A nemzeti radikálisokkal szoros szövetségben lévő Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom például a következőket írta: „Számunkra lelkiismereti kérdés, gyakorlatilag egyetlen hazai szervezetként felvállaljuk az elnyomott palesztin nép ügyét, ami túlmutat a gázai és ciszjordániai történéseken. Természetesen elítélünk mindenféle terrort – a ténylegesen civilek legyilkolását –, de tágabb kontextusban vizsgálódva egyértelmű, hogy nem lehet Izrael mellett lándzsát törni, sőt, a cionista propagandát ellensúlyozni kell!”
Hasonlókkal jelentkezett a Betyársereg, a szervezet videójában „gázai ellenállás” által alkalmazott „katonai megoldásokról” beszéltek, bizony eltérve „a mainstream média által közvetített narratívától”. Beszédes pillanat volt, mikor a Hazatérés templomában Hegedűs Lóránt református lelkész vendégül látta a budapesti palesztin nagykövetet, aki azt üzente a magyar társadalomnak, ne higgyenek a médiának, mert azt „beszennyezték az izraeli hazugságok”.
Itt volt Novák Előd is, aki pedig nem szavazta meg az Országgyűlésben a terrorizmus elítéléséről és az áldozatok melletti kiállásról szóló politikai nyilatkozatot. Párttársai tartózkodtak, a Mi Hazánk-hívek pedig kérdőre vonták a pártelnököt.
Nyitóképet készítette: Földházi Árpád (Mandiner)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
DK: indul, mert szükség van a baloldali értékekre, majd leigazolja Jakab Pétert.
Újra Miskolcon méretteti meg magát az egykori pártelnök.
Rig Lajos, aki jelenleg az egészségügyben dolgozik, kijelentette, ritkaságnak tartja, hogy eltérő politikai oldalon álló szereplők ilyen módon együtt tudjanak működni.
Szerencsére csak diktatúráról és retorziókról sopánkodott a Művész Úr.
Szerintem szánjon még néhány hónapot az értelmezésre, és akkor talán föl is fogja.
A Népszava rendelte meg a felmérést, de könnyen lehet, hogy már meg is bánta.
A kormányfő szerint van, aki nem tudna nemet mondani Brüsszel akaratának.
Női nézőpontból a közélet ott válik valósággá, ahol a szavak példává lesznek, a döntéseink tétje pedig a gyermekeink jövője – és ahol a felelősség nem hangos jelszó, hanem csendes, következetes helytállás.
