Celebekkel hirdetné az EP-választást az Európai Parlament
Felrázná kicsit a kontinens közvéleményét a jövő évi választás előtt az Európai Parlament.
A Nézőpont Intézet által szervezett kerekasztal-beszélgetésen ismertették a részleteket. Tudósításunk!
Ismeretes: június 9-én egyszerre tartanak hazánkban önkormányzati és európai parlamenti választásokat. Nagyjából öt hónappal a voksolást előtt kerekasztal-beszélgetést tartottak a témában, az eseményen részt vettek a Nézőpont Intézet, az Alapjogokért Központ, a Századvég Alapítvány, a Magyar Társadalomkutató és a Real-PR 93.
Ezt is ajánljuk a témában
Felrázná kicsit a kontinens közvéleményét a jövő évi választás előtt az Európai Parlament.
Az eseményen bemutatták az egyes kutatóintézetek méréseit, amik alapján összességében elmondható:
a kormánypártok támogatottsága a gazdasági gondok, a magas infláció és a bizonytalan nemzetközi környezet ellenére érdemben nem változott tavaly április óta,
az ellenzéki oldal azonban tovább töredezett, az egyes formációk népszerűsége pedig inkább apadt az elmúlt időszakban. Valamennyi intézet az 50 százalék környékére méri a kormánypártokat a biztos szavazók körében, míg a tavalyi ellenzéki összefogás pártjait együtt a 30 és a 19 közötti sávban.
Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója is arról beszélt,
a DK domináns pozícióra tör, ők a legerősebbek a baloldalon, ahonnan még a Momentum, valamint a Mi Hazánk jutna csak be az Európai Parlamentbe.
Ismét 13 mandátuma lehetne a Fidesznek, ez azonban csak az aktuális állapotokat tükröző adat.
Juhász Gyula, a Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója elmondta, ők a Momentum mellett csak a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk bejutását valószínűsítik az ellenzéki térfélről.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője rámutatott: a friss adatok alapján 55 százalékos lehet a részvétel, mivel az egy időben tartandó helyhatósági választások felhúzzák a legutóbbi, 2019-es EP-választás 43 százalékos arányát. Szintén megerősítette:
a Fidesz régóta ugyanúgy áll, mint tavaly áprilisban, ami komoly eredmény, akár globális összehasonlításban is.
A balos összefogás egykori pártjai még a tavalyi eredményhez képest is rosszabbul állnak, az abból kiváló politikusok újabb pártokat alapítottak, így tett az egykori listavezető, Márki-Zay Péter és a Jobbikból kibukó Jakab Péter is. Vagyis tovább fragmentálódott a szavazótábor.
A Nézőpont mérései szerint ráadásul érdemben a DK sem tört előre, a Gyurcsány-párt 14 százalékon áll, ami nagyjából a tavalyi eredményüknek felel meg.
Az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd bőven 5 százalék alatt tengődnek, esetükben így akár felmerülhet az összefogás gondolata is az EP-választáson.
Ha viszont a DK bárkivel összefog, abban az együttműködésben mindenképp domináns szereplő lesz Mráz szerint. Gyurcsányék tehát relatíve nagy súlyuk miatt megkerülhetetlenek a baloldalon.
Bánki András, a REAL-PR 93 elemzője úgy véli, a Momentum, az MKPK, a Mi Hazánk és a DK jutna csak be akár a nemzeti, akár az európai parlamentbe az ellenzéki oldalról, az MSZP és a Jobbik az ő méréseik szerint is kiesne. De hangsúlyozta: ez csak az aktuális kép, a voksolás 5 hónap múlva lesz, különösen a kampány során erősen változhatnak még a számok.
Stefkovits Ádám, a Századvég kutatóintézeti igazgatója szerint a kérdés az, hogy a DK, a Momentum és az MKPK hány mandátumot szerez. A kampány szerinte is döntő lesz, majd megemlítette, nem tisztázott többek között az sem, viccpárt marad-e a Kutyapárt, az MSZP és a Jobbik részéről pedig óriási meglepetés lenne a bejutás. Különlegesség, hogy nincs érdemi változás tavaly április óta, osztotta kutatótársai véleményét az igazgató.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán