A Belügyminisztérium szerint már minden feltétel adott a béremeléshez.
A szakmai és társadalmi egyeztetések lezárását követően a kormány szerdai ülését követően rendeletben pontosította a tanárok és óvónők béremeléséhez szükséges részletszabályokat, hogy az érintettek már a februári bérkifizetéskor az emelt bérüket kaphassák. A rendelet kiadásával minden feltétel adott az új, emelt bért tartalmazó kinevezés módosítások kiadásához. A rendelet alapján az új kinevezéseket január 30-ig kaphatják meg az érintettek.
A tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és óvónők bére januártól átlagosan 32,2%-kal emelkedik,
és a béremelés a következő két évben is folytatódik. A béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint.
Az idei béremelésre a kormány létrehoz egy tanár béremelési alapot, amelyben 340 milliárd forintot különít el. A béremeléshez szükséges forrás döntő többségét a magyar költségvetés biztosítja. A Belügyminisztérium közleményében azt írja: „sajnálattal látjuk, hogy ennek ellenére a brüsszeli és magyar baloldal politikusai még most is mindent megtesznek azért, hogy Brüsszel ne fizesse ki a Magyarországnak járó uniós forrásokat”.
A rendelet értelmében a pályakezdő gyakornokok bére 2024-ben 528.800 forint.
Pedagógus I. kategóriában a havi illetmény alsó határa 410 ezer forintról 538 ezer forintra nő.
Pedagógus II. kategóriában a havi illetmény alsó határa 430 ezer forintról 555 ezer forintra nő.
Mesterpedagógus kategóriában a havi illetmény alsó határa 520 ezer forintról 630 ezer forintra nő.
Kutatótanár esetében a havi illetmény alsó határa 640 ezer forintról 750 ezer forintra nő.
A pedagógusok az alsó sávhatárnál természetesen többet is kereshetnek, az egyes fokozatokhoz tartozó illetménysávon belül az illetményemelés mértékét a későbbiekben növelheti például a szakmai gyakorlati idő, a végzettség, az önként vállalt többletfeladatok, a tanított tantárgyak száma, és a munkakör munkaerőpiaci pozíciója. A mesterfokozat megléte további 2%-os, egyes kiemelt tantárgyak tanítása (matematika, kémia, biológia, fizika, földrajz, természettudomány, digitális kultúra) esetén további 4%-os illetményemelés jár.
(MTI)
Nyitókép: MTI /Rosta Tibor
A hazai munkabérek idén átlagosan 9,9 százalékkal emelkedtek, a 2025-re tervezett béremelés pedig várhatóan 7–8 százalék között alakul a vállalati szektorban – derül ki a JVSZ Economy Brunch eseményen bemutatott Korn Ferry-felmérésből. Bár a bérek között régiós szinten is csökkenő különbségek mutatkoznak, Budapest és Kelet-Magyarország átlagjövedelme között még mindig 12 százalékos az eltérés.
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint egyre többen mennek pedagógusnak.
Jelentős béremelésre készül a kormány a következő években.
Senyei György Barna elmondta, hogy mely területen küzdenek a legnagyobb hiánnyal, de a jelenlegi legnagyobb kihívás mellett beszélt az OBT-val való kapcsolatáról és a digitális lehetőségek bővüléséről is.
Habár lassult, de a gyors bérnövekedés júniusban is fennmaradt hazánkban. A bruttó átlagkereset 642 ezer forint volt, a bérdinamika pedig az év végéig kitarthat a Makronóm Intézet elemzője szerint. Kétség a jövő évi emelkedéssel kapcsolatban van, amelyet illetően még sok a bizonytalanság.
A PDSZ már reagált is a fejleményekre.
Forgács István úgy véli, a 17-25 év közötti korosztályban tízezrek lehetnek azok, akik a munkáshitellel megvethetik a lábukat a munkaerőpiacon vagy éppen vállalkozást indíthatnak.
A rögtönzött közvélemény-kutatás kicsit meglepő eredményt hozott.
