Ha jót akar magának, lakjon a Belvárosban, Székesfehérváron, Budaörsön vagy a Balatonnál

Hogy Magyarországon hol a legjobb lakni? Persze rengeteg szempont alapján lehet erre a kérdésre válaszolni, s megannyi szubjektív tényező jöhet szóba, mindenesetre az Egyensúly Intézet adott egy támpontot. Azt mérte fel, a különböző kategóriákban melyek a legfejlettebb települések, városrészek. Eszerint a fővároson belül az V. kerület, a megyeszékhelyek közül Székesfehérvár, a 15 ezer fős városok közül Budaörs, a kisvárosok közül Balatonfüred, az 5000 főnél kisebb lélekszámú falvak közül pedig Hévíz. 

Az intézet saját indexet dolgozott ki, amely – a megfogalmazása szerint – 

A településindex kizárólag nyilvánosan elérhető statisztikai adatokon alapul, több mint kétezer változó közül válogattak ki vagy állítottak elő 53 olyan indikátort, amely képes megragadni egy-egy közösség fejlettségének, élhetőségének legfontosabb aspektusait. Fontos szempont volt, hogy a releváns adatok legalább nyolc éven keresztül és minden vizsgált településre vonatkozóan rendelkezésre álljanak. A településindex véglegesítésekor számos mértékadó indikátor legfrissebb adata 2021-ből származott, így az Egyensúly Intézet ezt az évet jelölte meg vizsgálata végső időpontjául.

Budapesten a Belvárost (69,1 pont) az I. kerület (59,3) követi, míg a harmadik helyre Terézváros (54,7) került. Az intézet külön vizsgálta a legdinamikusabb fejlődést is, itt szintén az V. kerület végzett az első helyen (2014-hez képest 15,1 ponttal nőtt az indexük), de ezen a téren a XIII. lett az ezüst-, a IX. pedig a bronzérmes 14,7, illetve 14,1 ponttal. 

A dobogó harmadik fokára Eger lépett (58,3). A fejlődést tekintve is Fejér vármegye székhelye áll az élen (16,8 pont), őt Zalaegerszeg (15,5), majd Kecskemét követi (14,6). 

A 15 ezer fő feletti települések versenyében Budaörs (56,4) – 2014 óta áll ezen a helyen –, Biatorbágy (54,3), Gödöllő (53,0) végzett a dobogós helyeken. Érdekesség azonban, hogy az első, illetve a harmadik helyezett városok értékszámai csökkentek a hét évvel ezelőttihez képest 3,3, valamint 3,5 ponttal, viszont a viaduktjáról híres településé 7,9-zel nőtt. Így nem meglepő, hogy Biatorbágy érte el a vizsgált időszakban a legnagyobb fellendülést (7,9 pont), őt Komárom (6,1), továbbá Monor (5,4) követi.

A második helyre a Pest vármegyei Üllő (46,2) jött fel, amely korábban csak a hatodik volt, a szintén a fővárosi agglomerációhoz tartozó Diósd (45,1) pedig maradt a harmadik helyen. De nem ezek fejlődtek a legtöbbet, hanem a szinten Pest vármegyei Délegyháza (6,7), illetve Erdőkertes (6,1), valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében lévő Szikszó (5,5).

A legszorosabb küzdelem a községeknél alakult ki, nem meglepő azonban, hogy az élre kerülők mind közel vannak a Balatonhoz. Az első Hévíz (46,0), a második Fonyód (43,7), a harmadik Alsóörs (43,1). Viszont nem ezek a legtöbbet fejlődő települések, hanem – ami kissé meglepő – a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tornakápolna (9,1), illetve a szinten ebben a vármegyében található Hejőkürt (8,7), valamint Gyöngyösmellék, amely a nevével ellentétben nem Heves, hanem Baranya vármegye része.

Trendek, következtetések

Az Egyensúly Intézet a 2023. évi településindex alapján a falvak, városok, kerületetek fejlődésével kapcsolatban számos trendet állapított meg. 2014 és 2021 között Budapest lakossága és a szolgáltatásai száma is évről évre csökkentek, a fejlődése azonban így sem torpant meg, minden kerület javítani tudott a 2014-es eredményén, átlagosan 11,8 pontot. A fővárosból történő kivándorlás ugyanakkor számos agglomerációs településre ró jelentős terhet: Budaörs, Dunakeszi, Vecsés, Kistarcsa, Kerepes, Csömör és Nagytarcsa például képtelen volt megtartani az infrastrukturális és az intézményi ellátottság színvonalát úgy, hogy 1–2 ezer betelepülő érkezett hozzájuk.

ezek közül minden harmadik rontott a pontszámán. A tíz legtöbbet fejlődő kisváros és város közül hét Pest vármegyéből került ki, de elsősorban a főváros határától messzebb fekvő települések voltak képesek látványosabb előrelépésre. 

Figyelemre méltó, hogy a vármegyeszékhelyek kategóriáján belül az észak-alföldi települések értek el látványos fejlődést, a legalacsonyabb fejlődési ütem pedig az észak-magyarországi, valamint a déli városokban tapasztalható. Ezek a települések átlagosan 10,9 pontos javulást értek el 2014 és 2021 között, de az első és utolsó helyezett között csaknem 40 pont volt a különbség az utolsó vizsgált évben. 

A fejlődő városok többsége Pest és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében található, az ország többi részén csak elszórva akad olyan település, amely – ha minimális mértékben is, de – virágzásnak indult. Hasonló kép alakult ki, mint a megyeszékhelyeknél – azzal a különbséggel, hogy észak-magyarországi és déli városok rontottak a 2014-es pontszámaikhoz képest. 

A kisvárosok 60 százalékában szintén romlott a helyzet 2014 és 2021 között. Fejlődés a főváros és a Balaton mellett a Hajdúságban tapasztalható, de ez utóbbi térségben elhelyezkedő települések még így is jelentős le vannak maradva az előző két földrajzi területhez képest. Összességében a keleti kisvárosok jelentős hátrányban vannak a nyugatiakkal szemben, de a már említett Hajdú-Bihar, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegye települései pozitív jelenségnek tekinthető.

így 2021-ben mindkét csoportban egy-egy tó melletti település áll az élen. A balatoni községek túlnyomó többsége – a fellendülő belföldi turizmus és a környékre érkező beruházások miatt – fejlődött az elmúlt időszakban, átlagosan 1,7 ponttal. 

A községek közül az északmagyarországi és a dél-dunántúli településeken tapasztalható a legnagyobb elmaradás az ország többi részéhez képest, a legjobb eredményeket pedig a Balatontól északra, Budapesttől nyugatra elhelyezkedő községek érték el. Azok emelkedtek ki a mezőnyből, amelyekben viszonylag kevesen laknak, továbbá jelentős költségvetési és jövedelemnövekedéssel rendelkeztek. Bár arra érdemes figyelemmel lenni, hogy az egy főre jutó nettó belföldi jövedelmek torzíthatják az eredményeket, hiszen egy-egy gazdag állampolgár letelepedése szignifikáns hatással lehet a pontszámokra. 

A községek mindössze tizedénél tapasztalható visszaesés, átlagosan 0,7 indexpontos, azok a települések maradtak le, amelyek népességmegtartó ereje jelentősen csökkent, illetve ahol elsorvadtak a szolgáltatások, elmaradtak az infrastrukturális fejlesztések és nem nőttek az önkormányzati bevételek.

Néhány érdekesség

A községek közül a szabolcsi Kishódos van a legtávolabb a legközelebbi 50 ezer fős várostól, Nyíregyházától, közúton 107 percbe telik eljutni oda. Az ezer lakásra vetített, 2021-ben épített lakások száma Pilisjászfalun volt a legmagasabb (88). 2021-ben Budapest (815 ezer) után Debrecenben (83 ezer) volt a legtöbb internet-előfizetés. A községek csoportjában Balatonszentgyörgyre (28,5 milliárd forint), a kisvárosok körében Körmendre (13,3), 

Az 5000 fő alatti települések közül a Bács-Kiskun megyei Ballószögön volt a legmagasabb az oda- és elvándorlások különbsége: 2021-ben 211 fővel bővült a település lakossága. A második és a harmadik helyezett Győrzámoly (195), illetve Sződliget (182).

Nyitókép: A drónnal készült felvételen az épülő BalaPort szállodakomplexum Balatonfüreden a sajtóbejárás napján, 2023. szeptember 12-én. A létesítmény átadása 2025 elejére várható. MTI/Vasvári Tamás