Herczeg Zoltán vádlott-társa: a divattervező gyáva módon az én vállamon akar kimászni a gödörből
Egészen mást mondott a történetről a bíróságon a divattervező és az elsőrendű vádlott.
Az igazságügyi elmeorvosi szakértők ezzel nem értenek egyet. A férfi pszichés állapotára vonatkozó megállapítások a lehetséges büntetést is nagyban befolyásolják.
Az elmeorvosi szakértők valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet munkatársainak (IMEI) meghallgatásával folytatódott kedden a Fővárosi Törvényszéken az újbudai rendőrgyilkos büntetőpere.
Sz. Szilárd tavaly január 12-én sebesített halálra késével egy ellene intézkedő járőrt, egy újbudai társasházban. A férfi elmenekült a helyszínről és
a rendőröknek csak úgy sikerült végül ártalmatlanná tenniük, hogy egy villamosmegállóban lábon lőtték.
A férfi elmeállapota már az elejétől kezdve kérdéseket vetett fel, ezért az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI) vitték megfigyelésre, majd a bíróság elrendelte az előzetes kényszergyógykezelését.
Az ügyészség júliusban emelt vádat a férfi ellen, több hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt, ám a kóros elmeállapotára tekintettel Sz. Szilárd kényszergyógykezelését indítványozta a vádiratban.
A tavaly októberben elkezdődött büntetőperben,
a vádlott részben beismerte a tettét, így azt, hogy valóba megszúrta a sértetteket.
Ugyanakkor azt is mondta, hogy csak védekezésképpen szúrt. Azt is elismerte, hogy abban az időben rendszeresen szedett amfetamint és valóban paranoiában szenvedett.
A decemberi tárgyaláson ugyanakkor a Blikk beszámolója szerint a vádlott olyan mértékben volt szemtelen és tiszteletlen a bíróval, hogy az azonnal berekesztette és elnapolta a tárgyalást. Sz. Szilárd többször is megpróbálta kioktatni a bírónőt és közölte azt is, hogy az ügyében keletkezett összes papírt kidobta, mert annyira felidegesítették az abban leírtak.
A bíróság a keddi tárgyaláson meghallgatta az IMEI munkatársait, miután kiderült:
az intézet kezdeményezte a vádlottal szembeni előzetes kényszergyógykezelés megszüntetését.
A férfi korábbi kezelőorvosa azonban azt mondta, hogy a gyógyszeres kezelés hatására fokozatosan javult a vádlott elmeállapota, sőt, a gyógyszereket egy idő után le is állították. A tanúként meghallgatott pszichiátriai szakorvos – aki már nem dolgozik az intézetben – szerint Sz. Szilárd elmeállapotbeli változása a rendszeres droghasználatra volt visszavezethető, nem pedig valamilyen kóros pszichés elváltozásra.
A bíró kérdésére kijelentette:
az eljárásban részt vevő elmeorvosi szakértők véleményével szemben álláspontjuk szerint nem kóros a férfi elmeállapota.
Az intézet szakpszichológusa a bíróságon elmondta: a férfi eleinte nagyon elutasító volt, de ahogy rendeződött az állapota, együttműködőbbé vált, az indulati megnyilvánulásai jelentősen csökkentek. Ugyanakkor a bírósági eljárás kezdetével újra bizalmatlanná vált. A szakpszichológus is egyetértett az IMEI kezdeményezésével a kényszergyógykezelés megszüntetésére.
A bíróság ezek után ismertette az elmeorvosi szakvéleményt, amely szerint
a férfi határozottan kóros elmeállapotú, esetében fennáll a bűnismétlés veszélye.
Sz. Szilárd paranoid pszichózisban szenved, téveszméi vannak, és ez játszott szerepet a bűncselekmény elkövetésekor, nem pedig a droghasználat. A szakvélemény azt is tartalmazta, hogy a vádlott a bűncselekménnyel kapcsolatban megbánást nem mutatott. A szakértők szerint a férfi fényszergyógykezelésének fenntartása indokolt. Mindezt Juhász Krisztina elmeorvosi szakértő a tárgyaláson is fenntartotta. Juhász elmondta: a vádlott még mindig nem mérte fel tettének következményeit, a betegsége teljesen kizárta a belátási képességét.
Nyitókép: Sz. Szilárd a bíróságon. (Fotó. MTI/Bruzák Noémi)