Törteli Eszter, az Anyahotel-trilógia írója, coach és önkéntes tűzoltó egy személyben. Saját magát segítőként definíálja, aki civil foglalkozása mellett azért dolgozik, hogy a bántalmazott nők, és immáron férfiak is újra önmagukra találjanak, és egész életet tudjanak élni, megerősödve.
„Az Anyahotel ötlete a Covid-időszakában született meg, mikor megállt a világ, és jómagam is hetekig otthon voltam a családommal összezárva. Sokszor néztem a teraszomról a narancssárga színben elém magasodó Naszály-hegyet, és megfogalmazódott bennem a vágy, hogy de jó is lenne kint lenni, a természetben, egyedül. Ebben az időszakban is sokszor beleült a kislányom az ölembe, és azt mondogatta, hogy én vagyok az anyafotel, erre kijavítottam, hogy nem anyafotel, hanem anyahotel, mert rajtam laktok. Így lett az évek során trilógiává bővülő bűnügyi regénysorozatom címe Anyahotel, amely négy nő találkozását dolgozza fel, akik véletlenül elkövetnek egy gyilkosságot, amely az egész későbbi sorsukat meghatározza, és szövetségbe kényszeríti őket” – idézte fel a kezdeteket Törteli Eszter író.
„A regényeimnek két nagy üzenete van: mindenkinek kell egy mentsvár. Továbbá egy olyan hely, ahol kiadhatja magából azt, amit a hétköznapokban nem illik kimondani.
Azt, hogy elegem van a hajtásból, a terhekből, és hogy ennyiféle szerepben meg kell felelni”
– sorolta.
„A műveimben is feltűnik egy olyan, a külvilágtól már-már elzárt hotel, ahova a nők azért vonulnak el, hogy kicsit kiszálljanak a mindennapi mókuskerékből. Hiszen
egy nőnek több szerepben is helyt kell állnia. Legyen szó a családról, a munkahelyről vagy a párkapcsolatról.
Ez hosszútávon nagyon megterhelő tud lenni. Ezt a való életben is megvalósítottam a Börzsönyben, Királyréten. Itt az Anyatáborokba jelentkező nők, anyák sorstársakra tudnak találni. Interaktív foglalkozásokon és kis csoportokban dolgozunk olyan problémákkal, mint a családi vagy munkahelyi konfliktusok. De kiemelt fókuszt kap a nőiesség, a nőiesség megélésének kérdése is vagy a mérgező kapcsolatok kezelése, lezárása. A fakultatív programok sorában pedig megtalálható a meditáció, az énidő fontosságának hangsúlyozása” – ismertette a life coachként is tevékenykedő író.
Az írónő megjegyezte, hogy az elvonulások után volt arra is példa, hogy az egyik résztvevő férje felhívta telefonon, és megkérdezte tőle, hogy mit csinált a feleségével, mert „olyan, mint akit kicseréltek”. „Tény, hogy
sokan itt döbbenek rá, hogy már annyira belegabalyodtak a saját problémáikba, hogy nem láttak ki belőle.
Aztán megismerték egy-egy bántalmazott nő történetét, és más színben kezdték el látni az életüket.”
„Itt kapcsolatokat és közösségeket is építünk. Nőként amúgy is sokszor azt érezzük, hogy egyedül vagyunk, nem kapnuk támogatást. Ha egy nő kimondja, hogy nem bírja el a rá nehezedő nyomást, rengetegszer megkapja, hogy ne panaszkodjon vagy azt, hogy »egy asszony köténye mindent eltakar«. Pedig
mindenkinek szüksége van a feltöltődésre, az öngondoskodásra: aki kiüresedik, az másoknak sem tud adni.
Sokan ugyanakkor elfeledkeznek az énidő fontosságáról, ez pedig kihat a kapcsolataikra is. Az anyatáboros elvonulásokon azt tanítom meg a nőknek, hogy ezt a kiüresedést, kiégést miként előzzék meg. Azt is meg kell tanulnunk, hogy nem önzőség, ha önmagunkat helyezzük az előtérbe” – húzta alá.
A life coach azzal folytatta, hogy le kell szoknunk arról is, hogy magunkat másokhoz hasonlítsuk, mindenkinek meg akarjunk felelni. „A közösségi média nagyban hozzájárul ehhez a jelenséghez.
Az ott megjelenő tartalmak nem feltétlen járulnak hozzá az egészséges énkép kialakulásához.
Mindenki a legjobb arcát és oldalát igyekszik ezeken az oldalakon mutatni”.
Törteli Eszter kitért arra is, hogy a túlzásba vitt „kütyühasználat” sem építi a családi- vagy társas kapcsolatokat. „Ha már a családi ebéd vagy vacsora ideje alatt sem tudjuk azzal megtisztelni a másikat, hogy letesszük a telefonunkat, és figyelünk a másikra, az előbb-utóbb az egymástól való elidegenedéshez vezethet. S ha ezen nem változtatunk, akkor idővel emiatt a családok is széthullhatnak” – jegyezte meg.
Mint kiderült, az írónő nemcsak az elvonulások vagy a személyes találkozók során nyújt segítséget a bántalmazott nőknek. Egy barátjával Szokolyán Két szív címen működtet egy krízislakást, ahol pár napig olyan kisgyermekes nők és férfiak húzhatják meg magukat, akiket odahaza bántalmaz a párjuk vagy olyan helyzetbe kerültek télvíz idején, hogy nem tudnak fűteni. „Meglepő, de egyre több olyan férfival is találkozom, aki egyedül vagy a gyermekével menekül el egy olyan kapcsolatból, ahol fizikálisan bántalmazta a párja. Sőt a coach praxisomban is
egyre több a férfikliens, akik azért kérnek segítséget, mert összesodorta az élet őket egy érzelmi bántalmazóval”
– fűzte hozzá.
Itt megemlítette, hogy a Tiktok-csatornáján igyekszik napi rendszerességgel jelentkezni olyan videókkal, melyekben kifejti, hogy
miként lehet felismerni egy bántalmazó kapcsolatot, illetve azt, hogy ezekből milyen kiutak vannak.
„Egy nárcisztikus hálójából sokszor nem könnyű kikeveredni. Ha valaki huzamosabb ideig egy ilyen kapcsolatban él benne, akkor lenullázódhat az önbizalma. Az esetek többségében segítséget sem mer kérni a környezetétől. A szabadulás után pedig nem ritka, hogy újra kell magát teljesen építenie. Ezekhez igyekszem tanácsokat és bevált módszereket adni. Magam is voltam mélyponton, tisztában vagyok vele, hogy mennyit jelent ilyen helyzetekben a támogatás, az odafordulás. Jelenleg épp dolgozok egy regényen, a Lélekgyilkosokon, amely minden részletében bemutatja majd egy nárcisztikus kapcsolat dinamikáját” – hangsúlyozta.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, rövid időn belül két tinédzser is véget vetett az életének 2023 novemberében. Egy 16 éves sümegi tinédzser, Pisti vonat elé ugrott, mert a feltevések szerint nem bírta tovább elviselni, hogy a súlya miatt iskolatársai zaklatják, gúnyolják az iskolában. Egy 15 éves vaskúti lány pedig szerelmi bánat miatt akasztotta fel magát. Mindkét eset megrázta a közvéleményt.
Ezt is ajánljuk a témában
Az egész országot megrázta annak 16 éves sümegi fiú öngyilkosságának a híre, ki feltehetően azért vetett véget életének, mert nem bírta tovább elviselni, hogy társai zaklatják. Szakértőt kérdeztünk!
Ehhez kapcsolódóan Törteli Eszter kijelentette, nem véletlenül lett segítő foglalkozású, hiszen kamaszkorában megtapasztalta, milyen. ha a társai kigyúnyolják, bántalmazzák. „Minden gyermeknél más a tűréshatár. Vannak erősebb lelkületű gyermekek, akikről leperegnek a csúfolódások.
Nekik a szüleik megtanították, hogy nem kell magukra venni mindent, amit mások mondanak”.
„Fontos szabály: nem szabad, hogy mások véleménye határozzon meg minket. Mert a bántalmazók arra szállnak rá, akik felveszik a piszkálódásokat. Az agresszorokról érdemes tudni azt is, hogy azért pécéznek ki áldozatokat, hogy felhívják magukra a figyelmet, és ezáltal menőnek tűnjenek. Ezek a gyerekek, fiatalok pedig addig mennek el, amíg az áldozat azt engedi.”
„Lényeges továbbá, hogy a pedagógusok és a szülők is midig résen legyenek, figyeljenek a különböző jelekre, ne bagatellizálják el, ha egy kamaszt kigúnyolnak a súlya vagy a külseje miatt. Valamint
törekedjenek egy olyan bizalmi kapcsolat kiépítésére a gyermekkel, a kamasszal, hogy az merjen beszélni nekik a problémájáról,
szorongásának okáról. Úgy gondolom, ha megvan ez a kapcsolat, akkor a tragédiához vezető esetek elkerülhetőekké válnak” – szögezte le a gyermek- és ifjúsági coachként is tevékenykedő írónő.
Törteli Eszter a jövőbe tekintve arról is szólt, hogy fontos lenne, hogy az iskolákban létrejöjjön egy segítő szakembereket – szakpszichológusok, mentálhigiénés segítők, ifjúsági segítők vagy életvezetési tanácsadók – magába foglaló hálózat. Illetve az is javítana a coach szerint a jelenlegi helyzeten, ha ezek a „szakik” élnének a közösségi média nyújtotta lehetőségekkel. Egy-egy rövid videó vagy frappáns bejegyzés is betalálhat egy segítségre vágyónak.
Arra a kérdésre, hogy megannyi elfoglaltsága mellett miért vágott bele az önkéntes tűzoltói szolgálatba is, azt felelte, hogy „bennem mindig is volt egy segítőszándék. Ilyen területeken is dolgoztam, és egyszer jött egy lehetőség, hogy elvégezhetek egy önkéntes tűzoltói tanfolyamot. Ezzel mindenképp élni akartam, mivel óriási kihívásnak tartottam, hiszen ez egy férfias és kemény világ.”
Törteli Eszter elmondta, hogy önkéntes tűzoltóként szerepet vállalnak társaival az utánpótlás-nevelésben. Többek között tematikus táborokat szerveznek gyerekeknek, ahol a legkisebbek megismerkedhetnek a tűzoltóságok világával. Mint coach, jómaga oktatásokban és képzésekben szokott részt venni. Illetve, ha olyan helyszíni tevékenység van, – eltűnt személyek keresése, segítség- és/vagy elsősegélynyújtás közúti baleseteknél, esetleg roncsok szétvágása – háttér támogatást nyújtanak.
„Ez egy olyan terület, ahol az önkéntes találkozhat nehéz helyzetekkel, sőt halálesetekkel. Ha valaki ezeket nem tudja feldolgozni, akkor nem való neki ez a terület. Fontos a stabilitás. Egy sor olyan közösség létezik, melynek tagjai kölcsönösen támogatják egymást. Szükség esetén pedig szakemberhez is tudunk fordulni” – magyarázta.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Ha a hétköznapokban bántalmazás szemtanúi vagyunk, mindig lebegjen a szemünk előtt a mondás: vétkesek közt cinkos, aki néma! Krupincza Mariann írása.
***
Ezt is ajánljuk a témában
A Szegeden élő Suhai Niki, vagy ahogy a legtöbben ismerik Fullanyuuuu lassan három éve küldetésként tekint arra, hogy segítse azokat a nőket és gyerekeket, akik bántalmazó kapcsolatból kénytelenek menekülni.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay. Belső kép: Törteli Eszter Facebook-oldala
Soha nem látott még ennyi erőszakot a modern kori világ, a fegyveres konfliktusoknak pedig a kiskorúak a legnagyobb elszenvedői.
A publicista arra sajnos nem tért ki, hogy az állapotos Varga Judit meglökése úgyszintén kívül esik-e a bántalmazás általa elképzelt körén.
Csak rajtunk múlik, hogy átlátunk-e a szitán, és hatalmat adunk-e nekik magunk fölött.
Vegytiszta gyűlölködésre és gyűlöletkeltésre van kereslet, ha azt viccesen adják elő.
Több száz torokból zúgott egyszerre a mentőt, mentőt kiáltás – írta Kubatov Gábor.
A Fidesz frakcióvezetője Varga Judit ügyében pedig odaszúrt az ellenzéknek és a „lakájmédiájuknak”.
A K–1 Podlijot radarrendszert 2015-ben rendszeresítették.
Nagy János egy fóti egyesülettel akar újra városvezető lenni, pécelieket is támogatva. A szigetszentmiklósi ellenzéki polgármestert sokan nem értik.
