– sorolja.
Ezután kitér arra, hogy több anyaotthon vezetőjétől is azt hallja folyamatosan, hogy bár akadnak fiatal nők, anyák, akik elmenekülnek a toxikus kapcsolatukból, de sokan közülük egy idő után mégis úgy döntenek, hogy visszatérnek a bántalmazójukhoz. „Ennek a döntésnek sok esetben a társadalom megítélésétől és az egyedülálló nő/anyag bélyegtől való félelem az oka. Pedig ezeknek a toxikus kötődéseknek sokszor tragikus végkimenetele lehet” – hívja fel a figyelmet. 
Suhai Niki szerint azért találkozni lépten-nyomon ilyen esetekkel, mert a nők „rossz mintákat hoznak még mindig otthonról. „Hiába voltak elég jó anyáink, azt nem tanították meg, hogy miképp kell egy kapcsolatban nőként viselkedni. Például 16 éves korunkban nem hangzott el, hogy mi az, amit megengedhetünk egy fiúnak, és mi az amit nem. Viszont az is fontos, hogy mikor egy nő kijön egy bántalmazó kapcsolatból, ne általánosítson, hogy minden férfi szemét, és ne gyűlölje meg őket”.
Fullanyuuuu nem csak azt a küldetést tűzte ki maga elé, hogy a bántalmazott nőkhöz szóljon. Hanem az anyákhoz is, hogy mit mondjanak a gyerekeiknek, miként lépjenek fel az egyre inkább sokasodó iskolai bántalmazásokkal szemben. A munkahelyi bántalmazásokat, zaklatásokat sem szabad félvállról venni. Ezután példaként egy nem is olyan régi esetet hozott, amikor zokogva hívta fel egy nő, aki kétségbeesésében már nem tudott kihez fordulni.
Mint kiderült, jó ideje az egyik férfi munkatársa vegzálta. Az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor zuhanyzás közben rányitott. A sértett természetesen jelezte ezt a felettesének, elindult egy belső egyeztetés, és mikor a zaklatót szembesítették tettével, a férfi semmit sem tagadott, ugyanakkor nem volt tisztában azzal, hogy tulajdonképpen szexuális zaklatást követ el. Sőt, a nő egyszer sem mondta, hogy ne, annak ellenére, hogy pszichológus segítségét kellett kérnie időközben. Ez elkerülhető lett volna, ha a bántalmazott tudja a mik a határai – idézi fel.