A német pénzügyminiszer nem titkolózott a gazdák előtt: kijelentette, hogy „nincs pénz”
Még nem tudni, hogy mit fog erre lépni a közel 10 ezer tiltakozó.
A németországi gazdatüntetésről és az instabil német belpolitikai történések, valamint az EP-választások is szóba kerültek a Mandiner Reakció legújabb adásában, aminek vendége Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója volt.
Hetek óta tart Németországban a gazdák országos tiltakozása, mivel a szövetségi kormány a mezőgazdasági vállalkozásoknak nyújtott adókedvezményeknek a jelentős részét el akarja törölni. A hivatalos magyarázatok szerint erre a lépésre azért szánná el magát a német kormánykoalíció, mert az Alkotmánybíróság 2023 novemberében hozott döntésével semmissé nyilvánította a kormány költségvetési átszervezését, így hirtelen nagyjából 17 milliárd eurós megtakarításra lett szükség.
Ezt is ajánljuk a témában
Még nem tudni, hogy mit fog erre lépni a közel 10 ezer tiltakozó.
A terv részeként a mezőgazdasági gázolajra vonatkozó kedvezmények, valamint a mezőgazdasági járművek gépjárműadó-mentességének megszüntetését jelentette be az eltökéltnek látszó Scholz-kormány. Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója a Mandiner Reakció legújabb adásában arról beszélt, a lépésben a spórolási kényszer mellett a globális folyamatok kibontakozását véli felfedezni, ami a „klimaideológia” terméke. Kifejtette,
az elképzelés lényege, hogy annak következtében kevesebb gazdára és kisbirtokra van szükség, vagyis az a cél, hogy a nagy cégek birtokolják a mezőgazdasági piacot is.
Ezt is ajánljuk a témában
Bukik a Scholz-kormány? Mi folyik az Európai Parlamentben? Merre tovább, ellenzék? Heti hírmagyarázat a politológussal, Juhász Zsolttal, a Kossuth rádió műsorvezetőjével és Kacsoh Dániellel.
„A klímaideológia egy globalista ideológia” – értékelt Kiszelly, hozzátéve, a középosztály jólétének csorbítása zajlik, és a különböző adónemek bevezetésével, amik papíron „klímabarátok”, egyre inkább drágul az élet Nyugaton. Pedig az Elbától nyugatra hagyományosan több a kisgazdaság, ami szerinte örvendetes, mivel minden, ami lokális, az jó. Ez az úgynevezett „jobboldali környezetvédelem”. A szakértő visszatért arra a gondolatra, hogy a német társadalom kezdi érezni, egyfajta tervutasításos rendszer alakul ki Németországban.
„Németországot az elitek kormányozzák” – jelentette ki a Századvég politikai elemzési igazgatója, aki szerint ezért sem valószínű, hogy a társadalmi elutasítottság ellenére megbukna a most regnáló német kormánykoalíció. Fontosabb ugyanis a választás, mintsem hogy a választókra bíznák.
A német elit Amerikára hallgat, Kiszelly szerint ez a legjobban a gazdasági átfonódásokon keresztül látható, a legnagyobb német cégek átmennek az amerikai tőzsdére.
A német elit úgy érzi, küldetése van, mely szerint Európát egyben kell tartani, de erre egy globalista megoldást javasolnak. A migrációval és egyéb témákkal kapcsolatban kellemetlen kérdéseket feltevő, a tiltakozások nyomán épp megerősödő AfD-vel ezért is akarnak leszámolni. Alakul a párt betiltása.
Kifejtette, a teljes média és hatalmi elit az AfD politikai eltörlésén dolgozik, azonban meglátása szerint a következő tartományi választásokon akkora lehet a támogatottsága a jobboldali pártnak, hogy nem lehet őket eltüntetni a palettáról.
„Az Európai Egyesült Államok építése zajlik” – szögezte le Kiszelly Zoltán az elmúlt napok strasbourgi fejleményei kapcsán. Szerinte a globalistáknak könnyebb lenne, ha a 27 tagállam gazdaságát tekintve egy entitást alkotna. Daniel Freund zöld EP-képviselőre is kitért, aki politikai értelemben abból él, hogy minden nap közzé tesz valamit a közösségi médiában, ami Orbán Viktorról szól. Az elemző szerint
az EP túl akar terjeszkedni a hatáskörén, viszont a jelenlegi garnitúrának nincs már ideje erre, hiszen csak félév van hátra a ciklus végéig.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Bizottság elnöke az EP plenáris ülésén beszélt.
A beszélgetés végén szóba kerültek az idei voksolások is, Kiszelly röviden kitért az önkormányzati és az EP-választás belpolitikai vetületeire. Szerinte az előbbi esetében a külön indulás egyértelmű az ellenzéki pártok tekintetében, viszont az önkormányzati voksoláson ez megváltozhat. Legkésőbb azonban – vetítette előre – a 2026-os országgyűlési választásokra újra összefog a teljes ellenzék.
nyitóképünkön tüntető német gazdák: Sebastian Gollnow / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP