Uniformizált vagy sokszínű az oktatás? Van elég tanár vagy nincs? – sok egyetértési pont nem volt Maruzsa Zoltán és az MSZP társelnöke között.
A magyar oktatás múltjáról, jelenéről, jövőjéről ütköztette álláspontját a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára és az MSZP oktatáspolitikusa. A beszélgetés moderátora Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese volt.
Maruzsa Zoltán az elmúlt évtized oktatáspolitikai vívmányai között említette a 2015-től kötelező óvodáztatást, az önkormányzati általános iskolák állami fenntartásba vételét, a gimnáziumok további erősödését, valamint a szakképzés átalakítását, amely az ipari-gazdasági célok szolgálatába állította ezt az ágazatot.
Lezajlott emellett a felsőoktatás konszolidációja, majd a modellváltással az ágazat új dimenziója köszöntött be – mondta a köznevelési államtitkár. Nem egyengyerekben, egyeniskolában gondolkozunk, igenis
sokszínű, nem pedig uniformizált a magyar oktatás
– jelentette ki az államtitkár, aki úgy látja, a magyar oktatásból kikerült fiatalok megállják a helyüket a munkaerőpiacon.
A tankerületi fenntartás szerinte megoldás arra, hogy a különböző települések különböző iskolái között csökkenjenek azok a különbségek, amelyek 2010 előtt kialakultak.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke ezzel szemben úgy értékelt: 2010 óta a magyar oktatás rendszerét nem a szakma határozza meg, az ágazat politikai meghatározottságúvá vált. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnököt nem igazán érdekli szakmailag az oktatás, egy fontos neki, hogy ez a terület is a nemzeti együttműködés rendszerét szolgálja.
A szocialista politikus az államtitkárral szemben úgy vélte, egyáltalán nem sokszínű az oktatás, ezzel ellenkezőleg, túlközpontosított: az oktatást az egyentanterv, egyenintézmény, egyentakönyvek világa jellemzi. „Átesett a ló túloldalára a Fidesz, és egy olyan merev struktúrát hozott létre, amely képtelen az alkalmazkodásra”, ráadásul színvonal-emelkedést sem látni, „beállt a rendszer egy nagyon alacsonyan teljesítő szintre” – bírálta az összes önkormányzati iskola államosítását.
Az átalakítások az elmúlt tíz évben nem eredményt hoztak, hanem letagadhatatlan romlást
– fogalmazott Kunhalmi, hozzátéve, hogy GDP-arányosan ma sokkal kevesebbet költ a kabinet oktatásra, mint az utolsó szocialista kormányok.
A felsőoktatásról szólva úgy fogalmazott: Orbán tudatosan rombolta le és takarította ki a felsőoktatásból a fiatalokat, majd most kezd rájönni, hogy mégis kellenek az egyetemisták. „De most már ő koordinál az alapítványi rendszeren keresztül” – tette hozzá.
A pedagógusok helyzetét illetően Maruzsa Zoltán kifejtette: az egész nyugati világ komoly pedagógushiánnyal néz szembe, ott is, ahol nagyvonalúbb anyagilag az állam a tanárokkal.
Itthon 2010-hez képest 4600-zal kevesebb tanár van állományban, ami 3 százalékos csökkenés. Ugyanebben az időszakban a diáklétszám 13 százalékkal zsugorodott
– világított rá az államtitkár, aki szerint tanárfronton „a következő évtizedben lesz komoly bajunk”. Ezért is vállalt komoly béremelési programot a kormány, továbbá új munkajogi környezetet alakított ki.
Kunhalmi Ágnes erre úgy reagált: már most súlyos válságtüneteket mutat az oktatás. Ilyen szerinte a szakos tanárok hiánya, a képesítés nélkül tanítók arányának jókora megemelkedése, és már nemcsak vidéken, hanem Budapesten is kevés a pedagógus. „Ami az igazi baj, a tanári pálya durva elöregedése” – jelentette ki.
A státusztörvényről szólva az államtitkár azt mondta, az az óvoda és az iskola világára született, a jogszabály megszünteti az ágazatra korábban jellemző jogi „katyvaszt”. Kunhalmi szerint viszont a státusztörvény nem tartalmazza a garanciális béremelést, ezért is mutogat a kormány az EU-ra. „Nem látok garanciát arra, hogy a Fidesz hazai költségvetésből – ahonnan kellene – megemeli a pedagógusbéreket” – közölte, hangsúlyozva: nemzeti hatáskörbe tartozó területet a hazai büdzséből kell finanszírozni. A politikus ezért azonnali tanárbéremelést követelt.
Bár az Európai Bizottsággal is folynak egyeztetések a magyar pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényről, de ez nem jelenti azt, hogy Brüsszel bármit előírhatna ebben a témában – nyilatkozta az Alapjogokért Központ jogi elemzője a Mandinernek.
Nyitókép: MCC Feszt/Gyurkovits Tamás
A hazánkat démonizáló propagandára nincs mentség. Constantinovits Milán írása.
Sőt, Ljubka azt is tudni véli, hogy Magyarország számára Kárpátalja sohasem volt igazán fontos. Érdemes ezt kicsit rendbe tenni.
Szerbiának finoman szólva is bőven van még tennivalója – már ha valóban az Európai Unióba kíván tartani. Constantinovits Milán írása.
Nagyon rossz vicc volt a kommunizmust kozmetikázni. Constantinovits Milán írása.
Minden meghívott tisztában van azzal, mi vár rá Gulyásnál. Viszketően kellemetlen, tendenciózus kérdések, elfogultság, olykor jól megkomponált mélyütések. Constantinovits Milán írása.
Az úriember szavaiból épp az a kisebbségi komplexus érződik ki, amivel Trianon után az utódállamok sokáig nem voltak képesek megbirkózni.
Németh saját „emlékművét” is levetethetné a falról, hiszen nem a saját vagyonából építették a gimnáziumot.
Kövesse a Facebookon!
