Magyarnak maradni Nagybányán

Nyitókép: Shutterstock

A legutóbbi népszámlálás szerint a bő százezres Nagybányán 8213 magyar él, bár ez a szám nem tükrözi a valóságot. Országosan a lakosság 20 százalékának nem rögzítették a nemzetiségi hovatartozását, így a tényleges szám Nagybánya esetében is valamivel magasabb lehet. Az egykor Szatmár vármegyéhez tartozó, ma Máramaros megye székhelyeként működő nagyvárosban sem mindig különíthető el tisztán a magyar identitás, inkább árnyalatai léteznek – ennek fő oka a vegyes házasságokban keresendő. „Becslések szerint Nagybányán 10 ezer fő alkotja a magyar közösséget, és akár 15 ezren is lehetnek azok, akiknek magyar gyökereik vannak, de nem feltétlenül beszélik már a nyelvet” – mondja lapunknak Pintér Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Máramaros megyei szervezetének elnöke.

Mint sok más partiumi és erdélyi nagyváros, Nagybánya is magyar többségű volt Trianon előtt, s a kommunizmus éveiben billent át a románság javára, amikor tömegek költöztek be román falvakból. A rendszerváltozás után is csökkent a magyarok demográfiai hanyatlása az elsősorban Magyarországra irányuló kivándorlás, valamint a vegyes házasságok miatt.

„Bevallom, mi nem igazán szeretjük a szórvány kifejezést használni, de jobbat egyelőre nem sikerült találni. Én jobban szeretem kisebbségként definiálni magunkat” – jegyzi meg Pintér Zsolt. Elmondása szerint az RMDSZ és más helyi szervezetek mindent megtesznek azért, hogy a vegyes házasságokból származó gyermekek is magyar iskolába járjanak, hiszen egyedül ez biztosíthatja a nyelv továbbélését. Mint fogalmaz: „A családokban a magyar nyelv háttérbe szorulása gyakori jelenség, így egyre fontosabbá válik az iskolák szerepe. Nagybányán az anyanyelven tanulás lehetősége a magyar kultúra fennmaradásának egyik pillérét jelenti.”

A magyar nyelvű oktatás helyzete az utóbbi években jelentős javulást mutatott Nagybányán. A Németh László Elméleti Líceumban a bölcsődétől a tizenkettedik osztályig lehet magyar nyelven tanulni, 2022-ben pedig megnyílt a katolikus egyház fenntartása alá tartozó szórványkollégium, amely különösen fontos a környező falvakban élő magyar gyermekek szempontjából, mert így nekik is lehetőségük nyílt arra, hogy az anyanyelvükön tanulhassanak. A magyar kormány támogatásával pedig felújították a történelmi központban álló régi református iskolát is, ahol óvodai és elemi tagozat működik. „A 2000-es évek elején azt hittük, lassan vége a magyar oktatásnak Nagybányán, de összefogással, nagy erőfeszítéssel, magyarországi és külföldi segítséggel ma már, mondhatni, virágzik a magyar oktatás a városban” – mesél az örömteli fejleményekről Pintér Zsolt.

Az RMDSZ megyei tanácsosa szerint Nagybánya példát mutat a román–magyar együttélés terén. Az előző harmincöt évben nem voltak súlyos konfliktusok, a két közösség békésen él együtt, ami részben annak köszönhető, hogy a magyarok szétszórtan élnek a város területén, nincs nagyrészt magyarok által lakott városrész. „A román közösség nyitottsága különösen a magyar kulturális rendezvények iránti érdeklődésben mutatkozik meg, például kifejezetten szeretik a Főtér fesztivált, azaz a nagybányai magyar napokat. Ez már tizenkilenc éve sikeres esemény” – mondja a politikus. Hozzáteszi: 

A Teleki Magyar Ház, a város egyik legfontosabb kulturális és közösségi központja számos identitásőrző és -erősítő programot szervez. Az egyházak és az RMDSZ helyi szervezete is jelentős szerepet lát el e téren. Ennek ellenére a közösségszervezők gyakran szembesülnek azzal, hogy csak a magyar lakosság egy része, két-háromezer ember vesz részt aktívan a rendezvényeken. „Nagybányán sok rejtőzködő magyar él, aki valamilyen okból távol marad a magyar közösségi élettől. Egyesek már nem is beszélik a nyelvet, vagy nincs kivel használniuk. Az RMDSZ egyik legfontosabb célja, hogy elérje és integrálja ezeket az embereket, és valahogy visszacsábítsa őket a magyar közösségbe” – hangsúlyozza a politikus.

Nagybányán – ahogy egyébként jellemzően egész Máramaros megyében – hosszú ideje kihívást jelent a magyarság politikai képviselete. Pintér Zsolt elmondja, ennek orvoslására az RMDSZ az utóbbi években egy új stratégiát alkalmazott, amelynek központi eleme az önálló politizálás volt: ahány helyen csak lehetett, magyar polgármester- és képviselőjelölteket indítottak. „Kiemelten fontosnak tartottuk, hogy a lehető legtöbb településen legyen szószólója az RMDSZ-nek, hogy az emberek lássák, nem feltétlenül kell román jelöltekre adniuk a voksukat” – fejti ki. Ez a stratégia sikeresnek bizonyult: a 2024-es önkormányzati választáson az RMDSZ visszaszerezte helyét a megyei tanácsban, és Nagybányán a korábbinál eggyel több képviselőt sikerült bejuttatnia az önkormányzatba. „Ez húszéves rekordnak számít” – emeli ki Pintér Zsolt.

A magyar párt helyi politikai eredményei közé tartozik továbbá, hogy 2023-ban sikerült a város főterén felállítani egy szoborcsoportot a nagybányai művésztelep alapítóiról. Az önkormányzat pedig nemrég jóváhagyta, hogy Jókai Mór íróról és Lendvay Márton színművészről nevezzenek el két kisebb utcát a magyar közösségnek fontos helyszíneken. „Ez azért hatalmas eredmény, mert az erdélyi magyar városokban rendkívül nehéz magyar személyekről bármit is elnevezni és jeles magyar személyiségeknek szobrot állítani. Az ilyen projektek különösen fontosak a magyar identitás és a múlt megőrzése szempontjából, főleg egy olyan közegben, ahol a magyar jelenlét gyakran rejtve marad.”