Bár a Political Capital a szuverenitásvédelmi törvény kisiklatásával foglalkozik manapság, korábban az NBH-nak – az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődjének - adott „remek” píár- és marketingtanácsokkal került a címlapokra. Többek között azt javasolták, hogy a titkosügynökök az aluljárókban osztogassanak nemzetbiztonsági elemzéseket.
Cikksorozatunk harmadik része.
szerző: Bácskai Balázs
A cikk főbb megállapításai:
A Political Capital-tanulmányoknak – amelyeket a cég 2006 és 2009 között készített a kémelhárításért felelős Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) számára – az egyik legérdekesebb elemei a szervezetnek adott kommunikációs, píár és arculati tanácsok. Ezek egy része már nagyobb figyelmet kapott a sajtóban, egy részük nem került említésre.
Az arculati tanácsok a Somogyi Zoltán és Szabados Krisztián érdekeltségébe tartozó Privy Council Kft.-től érkeztek. A cég napjainkban Splendidea Communications Kft. néven fut, egyik legfontosabb projektjük jelenleg a Nyugati Pályán névre hallgató közösségi oldalak működtetése. A felületeken az USA külügyminisztériumának propagandáját terjesztik az amerikai adófizetők pénzén, 2023 tavaszán például háborúpárti plakátkampányt is indítottak Magyarországon. A Splendidea külön érdekessége, hogy a Gyurcsány-kormányok alatt a Somogyi és Szabados által az NBH-nak legyártott tanulmányokban a Political Capital és a Privy Council (a mostani Splendidea) elemzői még a jobboldal és a szélsőjobboldal oroszellenessége miatt aggódtak. Ma már ők maguk gyártanak ilyen tartalmakat pénzért.
2009. április 19-i dátumot visel az a diasor, amelyben a szakemberek részletesen levezetik, hogy az NBH-nak miért van szüksége imázsváltásra, és ehhez mit kell tenniük. A projekt egyik első nagy lépése a logó lecserélése lett volna, amely a PC szerint eltávolítaná a szolgálatot a „katonai erőszakszervezetektől”.
Ehhez a turult és a Gyurcsány-korszakban üldözött Árpád-sávokat is el kellett volna távolítani a logóból, amelyhez új színvilágot és új szlogent is terveztek Somogyi Zoltánék.
A '90-es és 2000-es években a hazai marketing- és píárszakma Szent Grálja volt a logó, ami természetesen fontos lehet számos szempontból, ám egy áru vagy szolgáltatás silány voltát aligha tudja palástolni. Az szinte bizonyos, hogy egy egyedi, felismerhető logóra szüksége van egy üzleti vállalkozásnak, de kérdéses, hogy ez az állami szolgáltatások esetén is így lenne-e. Vajon többen járnának Kormányablakba, ha szebb lenne a logó? A kérdés költői.
„A Nemzetbiztonsági Hivatal színvilágának az alábbi feltételeknek kell megfelelnie: nyugalmat, erőt, letisztultságot, semlegességet kell sugároznia” – írták Somogyi Zoltánék nagy tudású szakértői. Ennek megfelelően állították össze az általuk javasolt logókat, egy turulosat és egy turul nélkülit, bár valószínűleg joggal tartottak attól, hogy ha kikerül az NBH totemállata a logóból, abból botrány lehet.
A Political Capital szakemberei azt tanácsolták, hogy az NBH nevezzen ki szóvivőt és kommunikációs igazgatót, tartson sajtótájékoztatókat, sajtóreggeliket, tudományos igényű konferenciákat, rendezzen „oktatási turnét középiskolákban”, jelentessen meg kiadványokat, brosúrákat, illetve nyisson egy múzeumot, valamint készítsen imázsfilmet. A PC szerint jó ötlet lehet „nyílt nap” és „épületbejárás” szervezése. Ez utóbbi kapcsán jegyezték meg forrásaink, hogy ez „csodás ötlet”, ami sok lehetőséget tartogatott volna a külföldi hírszerzők számára is.
A PC tanácsairól részletesen kérdeztük a lapunknak nyilatkozó egykori NBH-tiszteket, akiknek egyöntetűen lesújtó véleménye volt a Somogyiék által adott javaslatokról.
Egy szóvivő jó ötletnek tűnhet, de mi van akkor, ha egy szervezet az általánosságokon túl semmilyen konkrétumot nem oszthat meg a nyilvánossággal? Nos, ilyenkor a sajtóesemény kabaréba fullad, ugyanis az újságírók hiába tesznek fel kérdéseket, a válasz mindig ugyanaz lesz: „erről sajnos nem beszélhetek”. Hasonló probléma merül fel a sajtóreggelik kapcsán: hacsak a titkosszolgák nem határozzák el magukat, hogy államtitkokat adnak ki, akkor aligha adhatnak tájékoztatást az újságírókat érdeklő ügyekről. A nyilvános kiadványok, publikációk, turnék és konferenciák mind azzal járnak, hogy az NBH munkatársai beazonosíthatóvá válnak, amit szakmai kötelességük elkerülni. A kémelhárítók már a kiképzésük során is azt tanulták: ha látnak valahol egy fényképezőgépet kattintásra készen, forduljanak el a másik irányba.
Somogyi Zoltánék elemzések írására is buzdították a nemzetbiztonsági tiszteket, akiknek cikkei a terveik szerint nemcsak újságokban és kiadványokban láttak volna napvilágot, hanem akár hirdetőoszlopokra, buszmegállókra kerülhettek volna.
Az anyagokban többször is azt javasolták a szakemberek, hogy készíttessen imázsfilmet az NBH. Érvelésük szerint ez jelentősen segítene azon, hogy a nyilvánosság megismerje a tevékenységüket, sokan ugyanis még az állampárti szolgálatokkal azonosítják a hivatalt.
Amilyen furcsának tűnhet elsőre egy imázsfilm egy titkosszolgálatról, ez mégsem tartozik a leghaszontalanabb tanácsok közé. Somogyiék azt javasolták, hogy a 20-30 perces alkotásban mutassák be – a szakmai titkok felfedése nélkül –, hogy milyen típusú ügyek felderítésével foglalkoznak, hogyan tevékenykednek és hogyan lehet bekerülni. A javaslatokban rendszeresen előkerül a felvetés, hogy egy fiatal, népszerű rendezőt kérjenek fel. A névsorban Antal Nimród, Herendi Gábor és Gyöngyössy Bence szerepeltek. Amennyiben egy dokumentumfilm-rendezőt kérnének fel, akkor Almási Tamást, Forgács Pétert vagy Mispál Attilát javasolták.
A narrációt szintén egy nagy névre bízták volna. Meglepő lett volna, hogyha az első helyen nem Stohl András szerepel, a névsor pedig így folytatódik: Fenyő Iván, Kamarás Iván, Szabó Győző. A PC azt javasolta, hogy azt először a Youtube-ra töltsék fel, majd értesítsék róla a médiát és így terjedjen el, ami szintén jó ötletnek tűnik.
Ha már filmek, akkor amellett nem lehet szó nélkül elmenni, hogy Somogyiék rá voltak csavarodva a James Bond-tematikára.
Többek között azt javasolták, hogy az NBH főigazgatója tartson sajtóeseményt az új James Bond film bemutatása előtt, de egy „elemzést” is készíthetett volna a hivatal a „filmtörténet 5 leghitelesebb kémfilmjéről”. Az első helyezett a Macskafogó rajzfilm főhőse, Grabowski lett volna.
Szintén visszatérő ötlet volt Somogyiék részéről egy állandó nemzetbiztonsági kiállítás, vagy akár múzeum létrehozása, ám úgy tűnik, ezekre egyik főigazgató sem volt vevő.
Felmerül a kérdés, hogy miért volt szükség arra, hogy a kémelhárítás píár, marketing és arculati tanácsokat kapjon. A kétezres évek közepétől számos botrány rázta meg a Nemzetbiztonsági Hivatalt, és a PC által javasolt eszközrendszerrel próbálták volna meg kezelni a helyzetet. Mindez elég kétségbeesett lépésnek tűnhet, ám érdemes felidézni, hogy az igazi botrányok, például a Laborc-Portik-találkozó és más ügyek csak 2010 után derültek ki. A helyzet ekkor olyan súlyossá vált, hogy az NBH megszűnt, feladatait pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal vette át. De melyek voltak 2006-ban és 2007-ben azok az ügyek, amelyek indokolhattak egy ilyen szerződéscsomagot a PC-vel?
2006. szeptember 21-én jelentette be Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség akkori választmányi elnöke, hogy a szeptember 23.-ra tervezett nagygyűlést nem tartja meg a párt, miután Szilvásy György kancelláriaminisztertől és Galambos Lajostól, az NBH főigazgatójától azt az információt kapták, hogy robbantásos merénylet van készülőben a tervezett demonstráción. A későbbiekben rendszeresen előkerült a vád, hogy az NBH politikai utasításra közölte a Fidesszel a merényletek tervét, miközben azok valótlanok voltak.
A kémelhárítás másik kellemetlen incidense az volt, amikor 2006 októberében egy olyan közleményt tettek közzé, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy a tömegzavargásokban való passzív részvétel is minősülhet bűncselekmény-elkövetési magatartásnak.
Szabó Máté ombusman vizsgálata később megerősítette: az NBH közleménye „megsértette a jogállamiság elvét”, a szervezet ezzel túllépett a hatáskörén.
2007. május 31-én Galambos Lajos lemondás miatt távozott az NBH vezetői székéből, másnaptól Laborc Sándor vette át a szervezet vezetését előbb megbízott igazgatóként, majd december 17.-től Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kinevezte főigazgatóvá. Laborc kinevezéséből azért lett botrány, mert a szovjet rendőrtiszti főiskola állambiztonsági szakán végzett, amelyet gyakran említenek KGB-akadémiaként is. Az ellenzéki pártok szerint a NATO – nem hivatalosan – tiltakozását fejezte ki emiatt.
Laborc még megbízott igazgatóként, 2007 szeptemberében tisztogatásba kezdett az NBH-ban, a gazdasági igazgatón kívül távozott az összes igazgató és húsz főosztályvezető is.
A Magyar Nemzet akkori értesülései szerint harmadával csökkent a szervezeti egységek száma, Demeter Ervin, a Fidesz nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó politikusa pedig egyenesen „rombolásnak” nevezte a történteket. Az Index akkori cikkeiben arról írt, hogy politikai tisztogatás áll az események hátterében.
Az NBH-nak nem tett jót a korábbi cikkeinkben említett Egymásért Egy-Másért Alapítvány körüli botrány, amely 2007 áprilisában robbant ki, amikor pénzügyőrök a szervezetnél és több budapesti vállalkozásnál házkutatást tartottak, és őrizetbe vették Földesi-Szabó László alapítványi vezetőt, valamint cégvezetőket és vámügyintézőket. Az alapítvány kuratóriumának tagja volt Gyarmati György, az NBH egyik akkori főosztályvezetője, és Galambos Lajos főigazgató is, valamint az NBH volt munkatársa, Simon Ibolya pedig a szervezet jogtanácsosa volt. Így az NBH-t kezdettől fogva kellemetlen helyzetbe hozta az Egymásért botránya. Az egymást átfedő ügyek pedig súlyosan kikezdték a szervezet hírnevét, ezt pedig Somogyi Zoltánék a logó és arculatváltással szerették volna kezelni.
Folytatjuk.
A Political Capital most azzal került be a hírekbe, hogy a szuverenitásvédelmi törvényt próbálták kisiklatni, azonban 2010 előtt a magyar elhárításnak – az ország szuverenitásának egyik legfőbb őrének – adott legendás píár- és marketingtanácsok reptették címlapokra a céget. A Mandiner most górcső alá veszi az agytröszt tanulmányait!
A Political Capital munkatársának a sikkasztás miatt börtönbe került Földesi-Szabó László adott át pénzt egy szórakozóhelyen.
Nyitóképünkön Somogyi Zoltán. Fotó: képernyőkép
Magyar Péter 12 napja tartó kormányzása egy szempontból biztosan sikeres. Kovács András írása.
A balliberális think tank a legszínvonaltalanabb összeesküvés-elméletek szintjére süllyedt a tematizálás kedvéért.
A Tisza holdudvarának befolyásos szereplői többmilliós EU-pénzből működtetett programokat irányítanak.
Somogyi Zoltán és Baka F. Zoltán egyetértettek abban, hogy politikai hiba volt Tarr Zoltántól az etyeki beszéd.
Megkérdőjelezte Magyar Péter állításait a baloldal egyik vezető elemzője.
Somogyi Zoltán felhívta arra a figyelmet, hogy míg Magyar Péter más esetekben azt tudja mondani a Fidesznek, hogy „jó vergődést”, a fővárosi ügyekben mintha zavarban lenne.
A szlovák miniszterelnök szerint nem lehet kivételezni Kijevvel.
Az írónő Facebook-bejegyzésében reagált a vádakra.
