Öt dolog, amit megtudtunk idén a baloldal dollárbotrányáról

Emlékezetes, a 2022 őszén kirobbant kampányfinanszírozási botrány egyre nagyobb hullámokat vert idén, miután további részletek derültek ki arról, hogyan pénzelték külföldről a baloldali pártok legutóbbi országgyűlési kampányát. Az ügyben több szálon is folyik a nyomozás, de gyanúsítottja egyelőre nincs az ügynek.

Még több pénz

Az már tavaly novemberben kiderült, hogy mintegy 3 milliárd forintot kaptak a baloldali pártok külföldről, ám januárban a titkosítás alól feloldott vizsgálati jelentés ennél is magasabb összegről szól.

A jelentésből kiderül: a Korányi-féle Action for Democracy által folyósított összeg 

Ennek 58 százalékát Márki-Zay Péter Mindenki Magyarország Mozgalma kapta meg. 

Ám nemcsak ez derült ki a jelentésből, hanem az is, hogy az EzaLényeg nevű lejáratóportál működtetője,  az Oraculum 2020 Kft.az Action for Democracy által utalt 1 milliárd 82 millió forint mellett egy másik forrásból is is kapott hasonló nagyságrendű összeget, 887 millió forintot. Az adományozó egy svájci alapítvány volt, amely öt részletben küldött támogatást – azt nem tudni, hogy miből és honnan. 

Félmilliárd Karácsonyéknak

A baloldal botrányának külön fejezetét képezte a Karácsony Gergely által vezetett 99 Mozgalomhoz érkezett, összesen 506 milliós támogatás, amely döntően euróban és angol fontban landolt az egyesület számláján.

Ezt az összeget 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között fizették be, több részletben. A dátumból az is kiderül, hogy a befizetések bőven az előválasztási- és az országgyűlési kampány után is folytatódtak, így kérdés, hogy valójában kiktől érkeztek és kikhez kerültek a beérkezett százmilliók.

Mikroadományok, feljelentés, nyomozás

Karácsonyék magyarázata – amelyeket talán még szövetségeseik sem hittek el – az volt, hogy pénz mikroadományokból gyűlt össze, amelyet kis ládikákban gyűjtöttek. Ebben a szálban is nyomozás indult, az OTP is feljelentést tett, miután egy belső vizsgálatból kiderült, hogy a később a bankba behozott 

A pénzt befizető Perjés Gábornál, a főpolgármester párttársánál, valamint Karácsony Gergely jogi főtanácsadója, Tordai Csaba ügyvédi irodájában is házkutatást tartott a NAV, ahol okirat-hamisítás bűncselekményét alátámasztó bizonyítékokat foglaltak le.

Büntetés

Ahogy az Origo megírta, az ügyben szintén vizsgálatot folytató Állami Számvevőszék (ÁSZ) december elején több mint 500 millió forintos büntetést szabott ki a 2022-es parlamenti választáson induló hat baloldali pártra. 

Ezért annak teljes összegét kiróják büntetésként, méghozzá olyan formában, hogy az összeget egyenlő arányban osztanák el az összefogás pártjai között. 

Az Origo szerint ez pártonként (Demokratikus Koalíció, MSZP, Párbeszéd, LMP, Momentum, Jobbik) nagyjából 43,5 milliós büntetést jelent, de fontos tudni, hogy az ÁSZ és a Kincstár ilyen esetekben a büntetéssel megegyező összeget visszatartanak az adott pártnak járó állami támogatásból, vagyis a tényleges büntetés ennek a duplája.

Megint nemmel szavaztak

A kormány novemberben nyújtotta be, az Országgyűlés pedig decemberben szavazta meg azt a szuverenitásvédelmi törvényt, 

egy olyan független szervezetet, amely feltérképezi és vizsgálja a más állam érdekében folytatott beavatkozási tevékenységeket. A baloldali pártok közösen tiltakoztak a törvénytervezet ellen. Szerintük az ország szuverenitását éppen a kormánytól kell megvédeni. Természetesen ezek után nem is támogatták a törvény elfogadását. 

Nyitókép: az ellenzék 2022 március 15-i nagygyűlése. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)