A miniszterelnök a Tényeknek adott interjút. Összefoglalónk!
Orbán Viktor kormányfő korábban a Mandinernek adott exkluzív interjút. Ebben mások mellett szó esett arról, hogyan látja a miniszterelnök a jövő évi európai parlamenti választás tétjét, hogy kitől kell megvédeni a magyar szuverenitást, s hogy elengedte-e a Fidesz Budapestet? Ezt IDE kattintva tudják elolvasni, podcast-interjúnkat pedig IDE klikkelve tudják visszanézni.
Ezt is ajánljuk a témában
Hogyan látja a jövő évi európai parlamenti választás tétjét? Kitől kell megvédeni a magyar szuverenitást? Elengedte-e a Fidesz Budapestet? Exkluzív interjú a miniszterelnökkel.
Most a Tv2-nek azt mondta Orbán Viktor, hogy három veszélyforrás van, amire különösképpen figyelni kell Magyarországon – így az orosz-ukrán háború, az izraeli konfliktus (a sajnálatos mód ebből adódó terrorfenyegetettség), illetve az egyre növekvő migrációs veszély.
A csatorna riportere, Gönczi Gábor arról kérdezte a kormányfőt, miért nem hallja meg a világ azt, amit a magyar kabinet hirdet az orosz-ukrán háború kapcsán: tűzszünet, s béketárgyalások. Orbán erre azt mondta, másképp fest a világ a többi országból, mint Budapestről, „mi közelebb vagyunk ehhez a konfliktushoz, mint a nyugatiak”, ez a háború pedig két szláv nép összecsapása.
Jelezte, hogy százezres nagyságrendű lehet a halottak és a jóvátehetetlen sérülést szenvedők száma.
Szóba került Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak, egyeztetéseinek megkezdése is. „26 tagállamot nem sikerült meggyőzni” arról, hogy ne kezdjék meg Ukrajna uniós csatlakozásának tárgyalását – vetette fel a riporter.
A miniszterelnök erre úgy felelt, „nem csináltunk még ilyet”: olyat már csináltak a történelemben, hogy felvettek valakit ebbe a közösségbe, de olyan országgal még nem kezdtek tárgyalásokat (eddig), ami háborúban áll. Álláspontja szerint nem tisztázódott,
hogy Ukrajna azon területei is az Európai Unió részei lehetnének-e, amelyet Oroszország jelenleg a fennhatósága alatt tart.
Abban az esetben, ha Ukrajna tagságot nyerne, átmenne az összes olyan támogatás nekik, amelyeket eddig a közép-európai országok, köztük Magyarországot is megillették, tette hozzá. Orbán úgy vélte, egy uniós tagstátusz esetén elméletileg „mérnöki pontossággal” kell kiszámítani mindent, ez nem történt meg; az uniós, és így a magyar gazdaságot pedig „agyonvághatja”, ha beengedik az ukránokat.
A kormányfő hangsúlyozta, ismerni kell a kockázatokat, s ismerni kell a az emberek véleményét is az ukrán kérdésről, ezért indították el a nemzeti konzultációt. Megjegyezte, 150-190 milliárd euró között lehet az az összeg, amit az Európai Uniónak elő kellene teremtenie ahhoz, ha valóban fel kívánja venni tagállamai közé Ukrajnát.
A miniszterelnök épp ezért közölte: nem akarnak hozzájárulni ahhoz, hogy odaadják a magyarok pénzét Ukrajnának.
„Kénköves villámokra kell számítani. Nehéz lesz” – fogalmazott a jövő februárban esedékes EU-csúcs kapcsán.
A legutóbbi nyomán pedig azt mondta, annak legnehezebb része az volt, miként tudják elérni, hogy Magyarország maradjon ki egy olyan döntésből, mit a többi tagállam rá akar kényszeríteni.
Orbán Viktor szót ejtett a szuverenitásvédelmi törvényről is, amit minap fogadott el a Tisztelt Ház. Mint fogalmazott, eddig azt hitték, olyan törvényeket alkottak 2010-et követően, melyek garantálják az ország biztonságát; csakhogy a legutóbbi parlamenti választásokon kiderült, „a rendszer ereszt, a sajtban lukak vannak, a dollárok begurultak”. Amikor egy politikai szereplőnek ad valaki pénzt, azért cserébe vár valamit, mondta a kormányfő, hozzátéve: „ez árulás, mivel pontosan tudta a baloldal, hogy külföldi érkező elvárásokat kellene teljesíteniük”.
„Végig fut a magyar történelmen az, hogy vannak, akik küzdenek a hazáért, míg mások elárulják a hazát.”
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy már az is merész célkitűzésnek tűnt, hogy 10 százalékra csökkenjen le az év végére az infláció, de most azt mondta, nem zárja ki, hogy december végén 7 százalék körül lesz az infláció. „Büszkék vagyunk, mert életben vagyunk. (…) Az inflációt megfogtuk, de ez még kevés, ez nem azonos a jó hírrel. A jó hír az, ha a gazdasági növekedés is megindul”, jelezte.
Mire lehetünk a legbüszkébbek 2023-ban – kérdezte a riporter, mire Orbán Viktor úgy felelt: a Nobel-díjakra. De természetesen szóba került a magyar labdarúgó-válogatott újabb EB-részvétele is. A karácsonyi ünnepekről szólván pedig arról is szót ejtett a miniszterelnök, hogyan is zajlik náluk a készülődés. Szentestére pedig a következő a főüzenet, tette hozzá:
„Akármilyen nehézség is van, ha az ember jó ügy mellett kötelezi el magát, és nem adja fel, kitart mellette, akkor a végén a dolgok jóra fordulnak. És a magyarok ezt szerintem tudják. Csak ki kell bírni. Áldott ünnepeket kívánok” – zárta interjúját Orbán Viktor.
Nyitókép: JOHN THYS / AFP
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt is elárulta a Rapid Extrában, hogy mi lesz jövőre a meghatározó a választói döntésekben.
A miniszterelnök a Kossuth rádió reggeli műsorában hangsúlyozta, hogy az új otthonteremtési konstrukció családok százezrei számára nyit ki egy perspektívát, új távlatot.
Döbbenetes levelet kaptak, a levélíró szerint a munkatársak dögtemetőbe valók, Orbán Viktor nyakát is ki akarják csavarni.
„A Tisza szerint bűncselekmény megkérdezni az emberek véleményét az adókról” – fogalmazott a kormányfő.
Több százalékkal növelte a Fidesz támogatottságát néhány hét alatt, miközben a Tisza Párt erősödése kifulladt.
Nem bírják elviselni, hogy a kormány nem engedi eltitkolni a valódi szándékaikat.
Suárez helyzete és honfitársunk jó formája miatt kötöttek vele szerződést.
Sikorski: Alig várjuk, hogy Ukrajnát az EU családjában üdvözölhessük.
