Az ország esik szét, a miniszterelnök meg sehol – kiakadt a brit lap
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Nincs fontos változás a trendben, még mindig a nordmann a legnépszerűbb.
A december elejével országszerte ellepték a nagyobb áruházak és közterek parkolóit a karácsonyfákat árusító egységek, ahol be lehet szerezni a karácsony egyik legfontosabb kellékét: a különböző díszekkel teletűzdelt fákat, melyek alá az ajándékokat lehet pakolni roskadásig.
Nincs könnyű dolga annak, aki bármiféle képzettség nélkül indul neki a vásárlásnak, hiszen mostanra annyi féle-fajta díszfa közül lehet választani, mint égen a csillag. Vannak azonban slágertermékek, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete a Mandiner érdeklődésére elmondta, változatlanul a nordmann a legkedveltebb, mert nem hullik a levele, és szép a formája, majd a luc és az ezüstfenyő a legkeresettebb.
Érdeklődtünk továbbá, mire számítson az, aki idén sem a mű-, hanem a rendes, igazi fenyőt választja. A szakmai szövetség lapunknak elmondta, leginkább a lucfenyőket érinti az áremelkedés, amelyeknél 10-15 százalékos is lehet a drágulás a tavalyi évhez képest.
Ennek oka a szállítási költségek és a munkabér költségek növekedése”
– tudatták lapunkkal.
Sokan környezetvédelmi okokból nem vásárolnak igazi fenyőt, mondván erdőt kell emiatt irtani, azonban a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete szerint ez közel sincs így, ugyanis a piacon lévő fenyőfák nem erdők kiirtásából erednek, hanem úgynevezett célültetvényekről származnak.
Magyarországon 3000-3500 hektáron folyik kifejezetten karácsonyfa értékesítési célú fenyőtermesztés,
amellyel nagyságrendileg 700 családi gazdaságnak adnak munkát, őket lehet segíteni a valódi fenyők évenkénti megvásárlásával. Arról nem is beszélve, hogy vízkereszt után sem vész kárba a karácsonyfa, mivel azokat külön szállítják el, és eltüzelésükkel komoly fűtőérték keletkezik.
A szakmai szervezet adatai szerint éves szinten kétmillió karácsonyfát adnak el és nem kell izgulni, idén sem lesz belőlük hiány a piacon. Mint lapunkkal közölték, a Vas, Zala és Somogy vármegyében, továbbá az Északi-középhegységben – a Mátra és a Bükk környékén –, valamint Nógrád vármegyében van a legtöbb gazdaság.
A fák kitermelése jellemzően november második felében kezdődik meg, először a földlabdás fenyőfákkal, amelyet az exportra szánt fák követnek”
– írták, majd azzal folytatták, hogy leggyakrabban Romániába és Szlovákiába megy exportra a magyar fenyő, ugyanakkor Magyarország importra is szorul, nagyságrendileg félmillió nordmann fenyő jön hazánkba.
„A hazai minőség évről évre jobb, köszönhetően az egységes és jó minőségű szaporítóanyag és termesztéstechnológia használatának” – folytatták. Bár a szakmai szervezet adatai alapján a jellegzetes, karácsonyt megidéző illata miatt a lucfenyő a legnépszerűbb, azonban vannak, akiket eltántorít, hogy a meleg lakásokban a fa tűlevelei hamar lehullanak.
Mint fentebb említettük, sokan pont a környezetvédelmi okokra hivatkozva tartanak otthon műfenyőt. Azonban a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete lapunknak elárulta, hogy a műfenyő csak akkor éri meg igazán, ha valaki hosszú távra tervez velük. Az átlag szerint a vásárlók öt-hatévente cserélik le ezeket, azonban hogy valóban környezetkímélő alternatíva legyen a műfenyő, alsó hangon húsz évik kéne azokat használni.
A műfenyők zöme Kínából érkezik, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk”
– zárták.
Nyitókép: SEBASTIAN WILLNOW / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP