A világ legsikeresebb országait követi Magyarország – de a mindenszaristáknak ez se jó
Nevetséges érvekkel támadják a magyar kutatási hálózat átalakítását, amely Nyugat-Európa és Ázsia legjobb modelljeiből merít. Kohán Mátyás írása.
Ennek az ismeretanyagnak a kiiktatása az általános műveltség köréből nemzeti művészeti örökségünk lebecsülését is jelenti – írták a közleményben.
Közleményben reagált az MTA arra, hogy a 2020-as új Nemzeti Alaptantervnek (NAT) megfelelően az állami fenntartású középiskolákban 2024-től már választható tárgyként sem lesz elérhető a művészettörténet mint önálló tárgy, az abból való érettségi lehetősége pedig megszűnik Magyarországon.
A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztálya Művészettörténeti Tudományos Bizottsága tiltakozásba kezdett, mint írják „elfogadhatatlannak, átgondolatlannak, rövid és hosszú távon egyaránt rendkívül ártalmasnak” tartják a döntést, amely a képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjáról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy „az nem szerves része az általános műveltségnek”.
Az európai és magyar képzőművészet hagyománya és jelene semmivel sem alacsonyabb rendű, mint az irodalmi örökségünk. Különösképp így van ez a 21. század képközpontú kultúrájában, amely képek és szavak szintetikus egységével kommunikál.
Ennek az ismeretanyagnak a kiiktatása az általános műveltség köréből nemzeti művészeti örökségünk lebecsülését is jelenti, végső soron kulturális versenyképességünk meggyengüléséhez vezet
– írták a közleményben.
Kiemelték az üggyel kapcsolatban azt is, hogy a művészettörténet eddig is csak választható tárgy volt a gimnáziumi oktatásban, csak fakultáció keretében vagy külön fenntartói engedéllyel lehetett tartani, és választható volt az érettségi tárgyak sorában is. „Ennek ellenére sokan éltek ennek lehetőségével” – írták.
Nyitókép: MTA/Kovács Tamás