Két dolgot hadd említsek még meg:
Annak is örülök, hogy az elmúlt hetekben sikerült ebben a fájdalmasan megosztott, gyakran gyűlölködő társadalomban egy olyan párbeszédet elindítania, amelyben többnyire észérvek és emberi szempontok ütköznek egymással, és amelyben hosszú idő után mintha újra értelmes vitákat lehet folytatni.
A másik: naponta imádkozom Önért. Nemcsak azért, hogy egyszer majd lelkileg felkészülten tudjon elmenni, hanem azért is, hogy lássa annak az életnek az értelmét, amelyet negyvenegynéhány éve kapott, és annak a küzdelemnek az eredményét, amelyet tavaly augusztus óta vállalt magára.