Washington Examiner: Orbánék joggal mondják, hogy Biden nem tarthat nekik előadást a demokráciáról
Az amerikai lap leszögezte: Magyarországon szabad választások vannak.
Felcsavarták a hangerőt a szuverenitási törvény miatt a Magyarországért „szüntelenül aggódó” sajtóban, csakhogy a recsegő mikrofonok ismerős „előadók” szövegeit szórják.
A magyar parlamentben múlt héten elfogadott törvény „drákói eszközöket” ad a kormánynak a kormánypárt által nem osztott nézeteket vallók megfélemlítésére – idézi a Reuters az Egyesült Államok illetékeseinek szerdai nyilatkozatát, melyben a magyar választási rendszertől független ország közölte: szerintük „a magyar szuverenitásvédelmi törvény nem áll összhangban azokkal a közös értékekkel, mint a demokrácia, a szabadságjogok, valamint a jogállamiság”. Erről itt olvashat bővebben.
(Halkan, de mindenképpen hozzá kell tenni, hogy ugyanezen ország vezetője tétlenül nézte és nézi, hogy egy rivális elnökjelölt-jelöltet csak úgy levegyenek a szavazólapról. Képzeljük el, mi történne, ha Magyarországon kizárólag Orbán Viktor neve lenne azon a bizonyos szavazólapon... De ne kalandozzunk el! – a szerk.).
Érdekesség a Reuters írása kapcsán, hogy sem az említett lap, sem az USA nyilatkozata nem tért ki arra, miért tartják aggályosnak, hogy a magyar kormány megpróbálja ellehetetleníteni a külföldi kampányfinanszírozást, ezáltal pedig a külföldi beavatkozást a magyar választási rendszerbe. Gondoljunk csak Karácsonyék 500 milliós adománymutyijára.
Ráadásul az Egyesült Államok is (némi képzavarral) gyorsan visszaránthatja a felénk szegezett mutató ujját, ha elismeri, amire az amerikai sajtó szinte azonnal rámutatott:
Orbánék joggal mondják, hogy Biden nem tarthat nekik előadást a demokráciáról.”
Erről ide kattintva olvashat bővebben!
Az amerikai reakció álságossága mindazonáltal lassan hajózott át a tengeren túlról Európába, ahol az orbánkritikus sajtó még az alap „sztorit”, vagyis az amerikai rosszallást emésztgette. Mutatjuk azt is, hogyan.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai lap leszögezte: Magyarországon szabad választások vannak.
Miután egy kicsit rákeresünk az interneten, a Reuters írása „kismiskának” bizonyul ahhoz képest, ahogyan például a Frankfurter Rundschau értekezett a magyar szuverenitásvédelmi törvényről. Az utóbb említett lapban ugyanis azt írták:
az új törvény »pusztító« következményekkel járhat a magyar médiavilágra, különösen az ország független médiájára nézve.”
És (a függetlenség apropóján) a portál Krekó Péter, a 2010 előtt a balos kormányoknak is dolgozó Political Capital igazgatójának egyik témában tett nyilatkozatát idézte, aki szerint „a szöveg annyira általános, hogy bármely szervezet, amelyiknek véleménye van a politikáról és nemzetközi kapcsolatokat ápol, a törvény hatálya alá eshet.”
Sokatmondó cikket villantott a témában a Frankfurter Allgemeine Zeitung is. A német lap a Mandiner olvasóinak a Magyarországgal szembeni, általa is elismerten homályos jelentés kapcsán ismerős Gwendoline Delbos-Corfield-et idézte, aki szerint a szuverenitásvédelmi törvénnyel hazánk egy „Putyin által ihletett társadalom” útjára lépett.
Nem maradt le a hazai kormányellenes sajtó sem. Ha rákeresünk például a 444 kapcsolódó témában írt anyagaira, cikkünk írásakor az elsők között találhatunk olyat, ami szerint 444 már november 22-én, vagyis jóval a törvény elfogadása előtt arról értekezett, hogy a „szuverenitásvédelmi törvény azon csattan, akin a kormány akarja”.
Ismerős? Valahogy a Frankfurter Rundschau hasábjain idézett Krekó éppen ugyanazt kifogásolja a jogszabály kapcsán, amit a 444.hu.
Kereshetnénk további példákat is, de olvasóink vélhetően már a fentiek után is látják kirajzolódni a mintát:
éppen azoknak a közéleti, politikai aktoroknak és médiumoknak „fáj” leginkább a magyar szuverenitásvédelmi törvény, akik eddig sem éppen Magyarország, illetve a kormány sikereiben voltak érdekeltek. Persze, ahogyan a mondás tartja: tisztelet a kivételnek!
Azonban maradt még két apró, de megválaszolatlan kérdés!
1. Ha a magyar kormányt rendszeresen ekéző médiumok, politikai aktorok nem kaptak és nem terveznek külföldi pénzből, külföldi befolyásért cserébe tevékenykedni, miért tartanak attól, hogy esetleg rajtuk is „csattanhat” a szuverenitásvédelmi törvény?
2. Ha pedig nem tartanak ettől, miért lehet aggályos számukra egy csak szerintük homályos megfogalmazás, miközben azzal szemben nem ágáltak, hogy az Európai Parlament jelentéstevője egy általa is elismerten homályos megfogalmazást alkalmazott Magyarországgal szemben, ami hozzájárult ahhoz, hogy eurómilliárdokat tartsanak vissza Magyarországtól?
Egy gondolatkísérletet jelen cikk szerzője szerint legalábbis megérhet a fenti két kérdésre adható válaszok megfontolása.
Ezt is ajánljuk a témában
Az állásfoglalás írója egyelőre ismeretlen retorziókat lebegtetett be.
***
Nyitókép: MTI/EPA pool/Shawn Thew