(Du)bajban a család

„Az európai sajtót körbejárta a hír, hogy Szlovákiának majdnem klímatagadó környezetvédelmi minisztere lett. Nagy dolog, mondták erre a magyarok, nálunk egyrészt tizennegyedik éve nincs környezetvédelmi miniszter, másrészt viszont feketeöves klímatagadó a miniszterelnökünk és a köztársasági elnökünk is. Hogy melyik? A NER-ben mindegyik. Szegény Schmitt Pál…, kész szerencse, hogy egy tréfás kedvű beosztottja egyszer nem tette az asztalára a saját lemondását, mert azt is gondolkodás nélkül aláírta volna, ugyanúgy, mint a klímagyilkos törvények sorozatát, élén a kiemelt beruházásokról szóló jogszabály többszöri módosításával.

A cinikus Áder Jánosnak az a specialitása, hogy a tudatos kormányzati klímamészárlást próbálgatja hőstettként lefesteni a nemzetközi fórumok és a hazai közvélemény előtt. Igazi klímabűnöző, akit busásan megfizetnek közpénzből feltőkésített alapítványán keresztül a kontinens legkevésbé jövőbarát kormányának tett kétes értékű szolgálataiért.

Most meg itt van nekünk Novák Katalin, aki annyira méltó akar lenni a nagy elődökhöz, hogy igyekezetében olykor még túl is licitálja őket. Dubajban, ahol elvben épp a klímakrízis miatt a végóráit élő emberi civilizáció megmentése végett gyűltek össze a világ vezetői, Novák újra elővezette azt a már Ádertől (és Orbántól) is gyakran hallott otromba hazugságot, hogy Magyarország a klímavédelemben kimagaslóan teljesít.

A 2030-ra kitűzött megújulós célt már 2026-ra elérhetjük, mondta, elfeledkezve róla: az a bizonyos cél 14%, az egyik legalacsonyabb az EU-ban, és már a kitűzés pillanatában is megvolt – ezzel a kormánynak csak annyi a dolga, hogy – ahogyan a hálózatról letiltott napelemeknél meg a betiltott szélenergiánál látjuk – minden erejével nyomja a féket.”

Fotó: MTI / Mohai Balázs