„A kormány gyűlöletpropagandája miatt kevés queer fiatal számíthat a családjára és tanáraira” – ezzel a címmel számolt be a Háttér Társaság arról az uniós forrásból megvalósított kutatásának eredményeiről, amely jövő januárban zárul majd le.
Mint írják, a projekt célja az európai LMBTQI fiatalok helyzetének megismerése a COVID-19 járványt követő időszakban, illetve hatékony stratégiák kidolgozása annak érdekében, hogy ne essenek áldozatul a nemi alapú erőszaknak.
A Háttér Társaság felmérései szerint a megkérdezett tinédzserek elsősorban a barátaikra számíthatnak, ha nehéz időszakot élnek át, másodikként pedig az édesanyjukat jelölték meg. Az apai támogatást megelőzik a romantikus partnerek, így elmondható, hogy a családi elfogadás (főként apai részről) még mindig problémát jelent az LMBTQI-gyerekek számára.
Az adatok szerint a világjárvány kezdete óta az LMBTQI-gyerekek által elszenvedett erőszak leggyakoribb formája az érzelmi bántalmazás és az online zaklatás volt.
Az egészséges fejlődéshez az LMBTQI fiataloknak pozitív példaképekre és pontos információkra van szükségük az LMBTQI témákról,
amelyek a magyar állami iskolai és gyermekvédelmi rendszerben alig állnak rendelkezésre
– állapítja meg az uniós pénzen lefolytatott kutatás eredménye nyomán a Háttér Társaság. A szervezet szerint
az interjúalanyok iskolai tapasztalatai azt mutatják, hogy az elmúlt évek LMBTQI-ellenes kormányzati narratívája sok iskolában és sok tanár számára ellehetetleníti, hogy szabadon beszéljenek az LMBTQI témákról, és a kirekesztő légkör egyre inkább jellemző az iskolákra is.
„Csak a legjogtudatosabb, iskolákban dolgozó szakemberek döntenek úgy, hogy továbbra is beszélnek ezekről a témákról, és megadják a diákoknak a fejlődésükhöz szükséges információkat. A legtöbb tanár, és más gyermekekkel foglalkozó szakember fél a következményektől, és az állásuk elvesztésétől tartva cenzúrázza önmagát” – írja a Háttér Társaság.
Hozzáteszik: számos szakember és civil szervezet erőfeszítései ellenére a magyar fiatalok igényeit ritkán csatornázzák be jogszabályokba és a szakpolitikákba, az LMBTQI gyermekek igényeit és véleményét pedig még kevésbé veszik figyelembe.
Magyarországon az LMBTQI emberekről szóló közbeszéd (amelyet a politikusok és az állami média is erősít) egyre ellenségesebb
– állapítják meg, hozzátéve ugyanakkor, hogy az elmúlt tíz évben azért javult a helyzet.
Nyitókép: illusztráció/GettyImages