Gyökeresen átalakul a kerti kutak és a mezőgazdasági öntözésre szolgáló kutak szabályozása. Összességében kedvező változások lépnek hatályba jövőre, de a kötelezettségek sem szűnnek meg. Mutatjuk, mire kell figyelniük az érintetteknek.
Új kútszabályozás lép életbe jövő januártól, amely érinti a kerti kutakat, valamint a mezőgazdasági öntözést szolgáló kutak működését és létesítését is.
Az Országgyűlés idén júniusban fogadta el a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítását, a legfontosabb változások egy része ugyanakkor csak 2024-től lép hatályba. A szabályváltozásokra azért is érdemes kiemelten figyelni, mert a kútamnesztia 2023 végén megszűnik, vagyis a szabálytalanul létesített kutak miatt ismét büntetésre számíthatnak az érintettek.
Az új szabályozás célja, hogy az érintett háztartások és a gazdálkodók adminisztrációs terhe csökkenjen, életszerűbb legyen úgy, hogy a hazai vízkészletek védelme továbbra is fenntartható maradjon.
Megszűnik a hatósági engedélyeztetési eljárás azoknál a sekély mélységű kutaknál, amelyek nem érintik a mélyebb vízkészleteket. A bejelentési kötelezettség ugyanakkor bizonyos esetekben megmarad.
A 2024. január 1-től életbelépő szabályozás legfontosabb változása, hogy új fogalomként bekerül a vízgazdálkodási törvénybe a háztartási vízigény kielégítésére szolgáló kút, amely a kerti kutak létesítését és üzemeltetését szabályozza. Abban az esetben tekinthető egy kút háztartási kútnak, ha
A háztartási kút a természetes személyek ivóvíz-szükségletének, vagy a háztartás egyéb vízigényének – például öntözés, autómosás, háziállat-tartás – kielégítésére van használatban.
Már elkészült és nyilvánosan hozzáférhető a törvény másik meghatározó, új eleme, a vízkészletvédelmi országtérkép.
A kormányrendeletben meghatározott vízvédelmi szempontokat figyelembe véve elkészített és rendszeresen frissülő térkép lesz 2024-től az egyik iránytű, amely alapján eldől, terheli-e adminisztrációs kötelezettség a tulajdonosokat.
Továbbra is megmarad a legfeljebb 50 méter mély kutaknál a bejelentési kötelezettség, ha a háztartási kút vízkészletvédelmi szempontból kockázatos helyen létesül, valamint akkor, ha a kút mezőgazdasági öntözésre létesül. A bejelentést követően az illetékes hatóság jóváhagyhatja és meg is tilthatja a kútfúrást, vagy akár vízjogi engedélyeztetési eljárásra is kötelezheti a tulajdonost. A bejelentés díjmentes.
Ha nem teljesülnek kötelezettségmentesen fúratott háztartási kutakra és a csak bejelentési kötelezettséggel üzemeltetett kutakra vonatkozó feltételek, abban az esetben kötelező marad a hatósági vízjogi engedély. A vízjogi engedélyeztetési eljárás gyakorlatilag minden 50 méternél mélyebb, vagy az első vízzáró réteget már elérő kutat érint, illetve a törvényben meghatározott gazdasági célú létesítményeknél is megmarad a hatósági procedúra.
Jövő januártól már nem kell tartaniuk a bírságtól azoknak a kúttulajdonosoknak, akik szabálytalanul létesítettek, vagy engedély nélkül üzemeltetnek kutat. Néhány fontos szempontot itt is meghatároz a törvény. A 2024 előtt szabálytalanul létesített
A kormány az elmúlt években megkísérelte felmérni, mennyi kút üzemel az országban. Elsősorban olyan létesítmény, amely a mezőgazdasági öntözést szolgálja.
A magyarországi fúrt kutak számát jelenleg megbecsülni is lehetetlen, mivel létesítésükhöz 1992 előtt nem volt szükség sem bejelentésre, sem engedélyeztetésre. Az új kötelezettségeknek sokan ugyanakkor nem tettek eleget, ezzel megspórolva az eljárás költségét. Az elmúlt évek bírságmentessége és az eljárások egyszerűsítése sem motiválta az érintetteket a kúthasználat legalizálására.
A háztartási célú kutakra vonatkozó könnyítést több civil szervezet is bírálta, ugyanakkor a szakemberek világossá tették, a vízvédelmi szempontból kockázatmentes helyen található sekély kutak az öntözővizet a csapadékvízből, azaz a talajvízből adják, amelynek nincs káros hatása a vízkészletre.
Ezt is ajánljuk a témában
A balliberális zöldpolitikát alapvetően politikai terméknek tekintem, ahol nem érzem azt, hogy valós társadalmi igényeket tükröződő megoldások születnek. A mi javaslataink a reális vállalások és teljesíthetőség talaján állnak – mondja a KDNP országgyűlési képviselője lapunknak.
Nyitókép: Getty Images
Itt fogják tájékoztatni az embereket a megszavazott törvényekről.
Ráadásul épp a nyugdíjról hazudott a DK.
Életbe lépett a magyar építészetről szóló új törvény. Felkészültek-e az önkormányzatok és a vállalkozások ez ebből fakadó változásokra? Erről is kérdeztük Lánszki Regőt országos főépítészt.
Törvényi védelmet követelnek az 1956-os lyukas zászlónak.
Az Agrárminisztérium szerint a biológiai és a környezeti hatások elleni ellenállóságot javítása lehet többek között a kulcs.
A Meta és az Apple nem írta alá az uniós szabályozási terveket.
Ezrek gyűltek össze a bazilika előtti téren péntek délután.
