Természetesen a vidékizés sem maradhatott ki a közgazdász előadásából.
A Belvárosi Szabadegyetem november 13-ai eseményének előadói Lengyel László közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója és Závecz Tibor szociológus, a Závecz Research ügyvezető igazgatója voltak. A beszélőfejek a 2023-as évet elemezték, valamint „a kormányzati politika rövid és hosszabb távú társadalmi, politikai hatásait” vizsgálták.
„A Fidesz politikájának megértéséhez ki kell tekinteni a világba, hogy lássuk, mennyire nem illik az bele” – ezzel a kacifántos felütéssel kezdte mondandóját Lengyel László. Nem habozott, rögtön aláhúzta:
„Szerintem a Fidesz politikája a végső pontjához jutott”
Egy olyan válságban van, amelyet átéltem a nyolcvanas évek végén” – mondta Lengyel, majd hozzátette: ez a válság elsősorban nemzetközi alapon nyugszik. „Valószínűleg a rendszer kihúzna még valameddig, de a külpolitikai helyzet miatt” nincs tovább – a közgazdász szerint.
Arról is beszélt a közgazdász, mire alapozza az álláspontját: „zajlik a világ ötödik felosztása, amelyben a Nyugat a kelet-európai térségben előre jön. Kiterjeszti magát Ukrajna és a Balkán felé. Oroszország pedig kiszorul a térségből. Akkor is veszít, ha nyer.
Ebben a helyzetben mi, akik Oroszország felé menetelünk pont úgy, mint amikor utolsó csatlósként Németország felé meneteltünk 1944-ben.
Ezt lehet csinálni. De ennek a rendszernek így vége” – szögezte le.
Lengyel kifejtette: nem tudja, mi lesz a rendszer megszűnésének forgatókönyve. „Ahogy egyébként 1944-ben sem tudta igazán senki, hogy mi a forgatókönyve a bukásnak. Észre kéne venni, hogy a környékünkön mindenki a másik oldalon van. Ez nem egyszerű elszigetelődés” – hangsúlyozta a közgazdász.
Kiemelte:
igazat mond Orbán Viktor, hogy mindent meg akarnak tenni annak érdekében, hogy bukjon meg.
Európa és Amerika azon dolgozik, hogy bukjon meg. És ezt meg is mondják. Szemtől szembe” – fogalmazott Lengyel László.
Több válság is van Lengyel szerint, amit a Fidesznek el kell viselnie. Mindenekelőtt leszögezte: maga a rendszer is válságban van. Ezt azzal indokolta, hogy „1867 és 1990 között Magyarországon sohasem győzött ellenzék parlamentárisan. Tehát egy százados trend, hogy egy államhatalom van felül, mi meg alul”. Úgy folytatta, „ehhez képest a '60-as években elindult egy folyamat, hogy megpróbálunk megszabadulni az államtól, majd '90-ben végérvényesen megszabadultunk ettől és most visszaküldenek az állami ember státuszába”.
Bocsánat, de én a Kádár-rendszer kritikáján nőttem fel. És ugyanezekkel a problémákkal küzdött az is”
– hangoztatta a közgazdász.
Lengyel tovább ment és azt mondta: „nem egyedül vagyunk rendszerválságban”. Szerinte valójában az autokrata rendszerekkel van baj. „Ezt Putyiné mutatja a legjobban, ami még katonailag sem tudja megállni a helyét. Ezek a rendszerek gazdaságilag, politikailag és katonailag nem igazán versenyképesek. A rendszeren belül ez egy strukturális-szervezeti válság: rossz mixet talált ki az önkényuralomra a rendszer. A piac teljes visszaszorítása érdekében nincs verseny, nincs termelékenység, nincs igazi fenntartható növekedés.”
A magyar társadalomnak a tragikus állapota annak köszönhető, hogy sikeresen államosították.
Az első, akiket sikeresen államosítottak, azok a szegények. Megteremtették azt a függő szegénységet, amely éppen az éhhalálon fölül van, de nincs kiútja” – vázolta fel gondolatait a közgazdász.
Szerinte a társadalmi rétegek között semmiféle szolidaritás nem működik. „Egyetlen társadalmi réteg sem mutat lefele szolidaritást. Hozzátette, a Kádár-rendszerben sem volt szegénybarát a társadalom, de az Orbán-rendszer még az ideológiáját is megadta, hogy miért nem kell odanézni.”
Lengyel László beszélt a főváros-vidék ellentétről is.
„Budapesten van a legtöbb beruházás, itt van a legmagasabb jövedelem, itt van a legmagasabb vagyonfelhalmozás és Budapest ellenzéki. Elküldi a fenébe Orbán Viktort.”
És ahol teljes nyomorúság van, ott éljen a párt és az állam. Budapesten még maradtak autonómiák” – jegyezte meg.
Kubatov Gábor a szombati Fidesz-kongresszuson arról beszélt, hogy a főváros számláján mínusz 1,1 milliárd forint van, és Budapest hitelekből működik. A kiszivárgott dokumentumok szerint még idén csődbe megy a város – húzta alá a politikus –, kiemelve, hogy „mindezt úgy, hogy Budapest országunk leggazdagabb városa, és amikor Tarlós István, Budapest egyik legjobb főpolgármestere átadta a város kulcsait, a város tartalékai megközelítették a 200 milliárd forintot, az intézmények megtakarításai meghaladták a 7 milliárd forintot.”
Mondandója végén Lengyel hangsúlyozta: „Én abszolút optimista vagyok” – erre a nézőközönségből többen hangosan felnevettek és szórványos taps is érkezett, majd megjegyezte: „ennek az az oka, hogy egy hajszálon lóg nemzetközileg ez a hihetetlen magabiztos” Orbán-kormány.
A teljes előadást itt nézheti vissza:
Nyitókép: képernyőfotó
A svájci Weltwoche szervezésében Bécsben beszélgetett egymással az európai politika két legnevesebb békepártija: Gerhard Schröder német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Amíg ez nem történik meg, mi minden nap el fogjuk mondani a magyar embereknek, hogy Önnek a lopás fontosabb Magyarországnál.
Hogyan lehetséges, hogy az egykori szociáldemokrata kancellár, a konzervatív Orbán Viktor és a liberális Die Welt egykori főszerkesztője Bécsben egy beszélgetésen vesznek részt?
Sokan azonnal azt hangoztatták, hogy Szoboszlai nem elég jó a Liverpool szintjéhez.
Szijjártó Péter és Sulyok Tamás után a magyar miniszterelnök is együttérzéséről biztosította Szerbiát.
Közismert, hogy hazánkra első számú kereskedelmi partnerünkként Németország hatása a legerőteljesebb. Épp ezért ad aggodalomra okot, amire Orbán Viktor is rámutatott.
A svájci Weltwoche szervezésében Bécsben beszélgetett egymással az európai politika két legnevesebb békepártija: Gerhard Schröder német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Thunberg szerint mindegy ki lesz az elnök, Amerika akkor is gonosz, rasszista hatalom lesz.
