Elégessem vagy ne? – mi legyen a kerti avarral

A legtöbb kertben, ahol a tulajdonosok ügyelnek a rendre, rendszeresen összeszedik a lehullott leveleket. Az avart rosszabb esetben elégetik, jobb esetben az arra szánt zsákokba gyűjtik. De miért is rossz az elégetése? Mi környezeti hatása? Még mindig sok a tévhit az avarégetéssel és a komposztálással kapcsolatban. A Levegő Munkacsoport többek között ezekre igyekezett választ adni összeállításában.

Fontos! A zöldhulladék égetése országosan tilos!

2021 januárjától a zöldhulladék égetése országosan tilos a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény értelmében. Ez alól csak a  a veszélyhelyzet idejére kaptak az önkormányzatok engedményt. Ráadásul már benne van a köztudatban, hogy a kerti és zöldhulladék égetése során rengeteg, egészségre káros anyag kerül a levegőbe, 

Teszik mindezt gyakran téves információkra és tévhitekre támaszkodva – hívta fel a figyelmet egy korábbi cikkében a Levegő Munkacsoport.

A tévhitek többek között, hogy a zöldhulladék elszállítása még károsabb, hiszen műanyag zsákokban tesszük ki a szemetet, melyet dízelüzemű autókkal viszik el. Pedig ha a komposztálás helyben nem oldható meg, akkor a zöldhulladék elszállítása még mindig kevésbé káros, mint az égetés. A zöldhulladék-gyűjtő zsákok kezeléséről a hulladékkezelő telephelyén gondoskodnak, és a településeken végighaladó járművek szennyezése is jóval kisebb, mint a hulladék elégetése. Mivel az égetés során szűrők használata nélkül, órákon át kontrollálatlanul kerülnek a szennyező anyagok a levegőbe – magyarázták.

De az sem igaz, hogy „a komposztálás csak a városi emberek hóbortja”, mivel számos olyan több hektáron gazdálkodó akad, akik a területüket égetés nélkül gondozzák és művelik. Az általános tudományos megközelítés szerint 

A nagyobb ágakat pedig megfelelően kiszárítva el lehet idővel égetni a kályhákban vagy egyéb tüzelőberendezésekben. De ha erre nincs lehetőség, akkor a zöldhulladékos zsákokra kell azokat helyezni, és a hulladékkezelő majd elszállítja. Akinek pedig nagyobb kertje van, esetleg gazdálkodik is, érdemes beszereznie egy aprító- vagy szecskázógépet, amely mind a „könnyű” kerti hulladék, mind a nagyobb ágak, tüskés gallyak, tűlevelűek vagy lágyszárúak aprításában a segítségükre lehet. 

Továbbá az is tévedés, hogy bizonyos kórokozók csak égetéssel pusztíthatók el. A lebontó, kórokozó szervezetek ugyanis általában a növény egy adott életciklusában fertőzőképesek: azaz egész más szervezetek károsítanak egy élő növényt, mint amelyek a lebontást végzik. Ha jó a komposzt, és kellő mennyiségben – néhány köbméter  rendelkezésre áll, akkor komoly hőtermelésre képes, amely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja – tették hozzá.

Magyarországon „népbetegség” az avarégetés

A Levegő Munkacsoort cikkében arra is kitért, hogy bár idehaza „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése, a keletkező hamu csak korlátozott mennyiségben alkalmas a talajerő-utánpótlásra, „fel sem veszi a versenyt” e téren a komposzttal. Mindemellett jelentős légszennyezést okoz. Ezt elsősorban a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet és a magas nedvességtartalom okozza. A növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, szén-dioxid helyett azonban szén-monoxid keletkezik, amely kis mennyiségben is mérgező.

Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek, és hasznos humusz keletkezik. A káros hatásokat a Pest vármegyei Gödön végzett mérés is kimutatta. Kiderült, hogy az avarégetés közel két és félszeresére emeli az ultrafinom részecskék számát a levegőben. Az eredmények láttán a téli időszakban betiltották az avarégetést a településen – idézték fel.

Az ultrafinom részecskék (PM2,5) hazánkban évente mintegy 12 ezer ember idő előtti halálát okozzák az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi jelentése szerint. A legveszélyesebbek az úgynevezett ultrafinom részecskék, amelyek a tüdőből 20 perc alatt közvetlen a véráramba jutnak, és súlyos elváltozásokat okozhatnak, hozzájárulhatnak az érrög képződéshez is – hívták fel a figyelmet.

Mindent forgassunk vissza, amit a kert adott

„Egy jó kertbarátnál nincs mit elégetni a kertben” – nyilatkozta nemrég a Kisalföldnek Nagykutasi Viktor szakíró. A szakember szerint az a lényeg, hogy mindent forgassunk vissza, amit a kert adott. Nyáron süthetünk szalonnát, rakhatunk tüzet a bogrács alá lenyesett, megszáradt ágakkal, de kemencében is lehet használni. 

Nagykutasi megjegyezte, hogy a beteg növényrészeket Győr környékén is a biohulladékot elszállító kukákba lehet elhelyezni. Míg a füvet, a ledarált ágat bele lehet tenni a komposztba vagy talajtakarásra is használható. „Sajnos a legtöbb helyen a lehullott lombot égetik el, pedig az nem száraz.” Ugyanakkor jó tudni, hogy 

– ismertette Nagykutasi Viktor.

Benzinnel locsolta a kerti hulladékot, kórház lett a vége

„Ne játszunk a tűzzel!” – sokszor halljuk mind gyermek-, mind felnőttkorunkban ezt a felszólítást, azonban jócskán akadnak, akik ezt nem tartják be, és időnként szó szerint megégetik magukat. Így járt egy férfi Tiszabábolnán is szeptember végén, amikor a kerti hulladékot benzinnel belocsolva akarta meggyújtani – számolt be a boon.hu.

Az esethez a mezőkövesdi hivatásos tűzoltók vonultak ki, és eloltották az égő növényzetet. 

 – írta a regionális hírportál.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay/Peggychoucair