Önkormányzati rezsihelyzet – Lesz-e kiút az energiacsapdából?
Az energiaválság miatt a rezsicsökkentés hatálya alól kikerülő önkormányzatoknak óriási költségnövekedéssel kell szembesülniük. Helyzetképünk.
Alaposan legatyásodtak, de ezt a telet is túlélik a városok, falvak – mondta el a Mandinernek Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnöke.
Tavaly ilyenkor, a fűtési szezon megkezdésével nemcsak az emberek pánikoltak a váratlanul, egyik hétről a másikra iszonyatosan megemelkedett rezsiárak miatt, hanem az önkormányzatok is megkongatták a vészharangot. Több polgármester is belengette, hogy
katasztrofális helyzetbe került a településük, nem tudják működtetni az intézményeiket, nem tudnak fizetést adni a dolgozóiknak,
ha nem kapnak állami támogatást; néhányan persze egyenesen csődről beszéltek, ők valószínűleg nem voltak tisztában azzal, hogy egy önkormányzat nem gazdasági társaság, az nem mehet csődbe, hiszen az államháztartás részei, de ez csak a politikai folklór része volt.
Ezt is ajánljuk a témában
Az energiaválság miatt a rezsicsökkentés hatálya alól kikerülő önkormányzatoknak óriási költségnövekedéssel kell szembesülniük. Helyzetképünk.
Aztán ahogy telt-múlt az idő, és elkerülte az országot a téli rendkívüli hideg, egyre kevesebb hírt lehetett hallani arról, hogy mekkora a baj, jóformán csak a főváros vezetői jöttek elő heti rendszerességgel azzal, hogy már csak hónapok, hetek, napok kérdése és le lehet húzni a rolót – ami persze azóta sem történt meg –, a többi város és falu valahogy szintén túlélte ezt a nehéz időszakot. Ehhez persze kellett a kormány segítsége, a költségvetésből kisegítették a bajba jutottakat
– a 25 ezer lélekszám alatti települések fix támogatást kaptak, az ennél nagyobbak esetében külön megállapodások alapján döntöttek az összegről –,
és az is tény, hogy brutális takarékossági intézkedéseket kellett az önkormányzatoknak bevezetniük, rengeteg intézményüket ideiglenesen vagy végleg bezárták, hiszen a legtöbb helyen nagyjából tízszeresére emelkedett a rezsiköltség.
Ezt is ajánljuk a témában
A főpolgármester arról beszélt mai sajtótájékoztatóján, hogy vitatják a szolidaritási adó törvényességét.
Idén pedig viszonylag nagy a csend, ez alól megint csak Karácsonyék számítanak kivételnek, továbbá Balmazújváros, ahol tényleg drámai állapotok vannak, miután nem tudnak elfogadni egy költségvetési rendeletet, továbbá a zárszámadást, így nem tudnak fizetni az önkormányzati intézmények munkatársainak. Ennek azonban alapvetően politikai és nem gazdasági okai vannak.
Ezt is ajánljuk a témában
A képviselő-testületi ülés határozatképtelen volt, ezért nem tudtak dönteni, az egyik hiányzó szerint problémák lehetnek a 2022-es költségvetéssel, ezért akadályozza a polgármester a revíziót.
Mindez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy most önkormányzati fronton minden rendben, de a települések már sokkal felkészültebben vágtak neki az idei télnek, és ami nagyon lényeges, mind a gáz, mind az elektromos áram ára jelentősen mérséklődött 2022 őszéhez képest – mondta el a Mandinernek a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnöke.
Schmidt Jenő azonban hozzátette, a tavalyi válságot nagyon megszenvedték az önkormányzatok, ennek a kihatásai máig érezhetőek és még sokáig meghatározza a működésüket, jóval kevesebb pénz jut a fejlesztésekre. A legtöbben ugyanis kénytelenek voltak felélni a tartalékaikat vagy annak egy részét, ezt jól jelzi, hogy korábban mintegy ezermilliárd forint volt az összes település betétállománya, ez az összeg mára a töredékére zsugorodott. Azok pedig, amelyek nem rendelkeznek önálló bevételekkel,
csak úgy tudtak a felszínen maradni, hogy a Belügyminisztériumon keresztül folyamatos kiegészítő támogatásokat kaptak,
ha kifizetetlen számlájuk akadt, s szerencsére nekik nem okozott túl nagy gondot, ha nem fizettek időben az áramszolgáltatónak, hiszen az MVM állami cég, így nem kapcsolta le azonnal az áramot vagy a fűtést.
A helyzet tehát javult, de a polgármesterek, képviselők nem dőlhetnek nyugodtan hátra. Miután a városok, falvak nem kapják olyan olcsón az energiát, mint ahogy egy bizonyos szintig a lakosság – az MVM a világpiaci árnál jóval többet számláz ki nekik és ehhez jön még a hálózati díj, így a költségeik továbbra is nagyon magasak –, így a vezetőik most is idegesen figyelik az árak alakulását, a fogyasztási mérőik számlálóit, és továbbra is takarékossági intézkedésekre kényszerülnek. Emiatt az önkormányzatok ezen a télen is számítanak állami támogatásra, Tab polgármestere arra számít, hogy
a 10 ezer fő alattiak ezt automatikusan megkapják, az ennél nagyobban az adóerő-képességük alapján jutnak pénzhez.
Van azonban néhány település – sajnos csak meglehetősen kevés –, ahol kevésbé kell aggódniuk a vezetőknek. Ezeken a helyeken ugyanis már évekkel ezelőtt rájöttek arra, hogy a megújuló energiáé a jövő, és léptek is ennek érdekében. Napkollektorokat szereltek fel az intézményeikre, hőszivattyúkat állítottak be, kihasználják a geotermikus és biomassza-energiát, így az energiakrízist jóval könnyebben vészelik át, őket most irigykedve figyelik a többiek.
Persze most már minden önkormányzatban tisztában van azzal, hogy nekik is ezekhez a módszerekhez kellene folyamodniuk,
de ehhez rengeteg pénz kellene, az pedig nincs az önkormányzatoknak – mondta el a TÖOSZ elnöke. Uniós források nem állnak rendelkezésre, s ugyan van a magyar kormánynak egy területi operatív programja, ennek vannak az épületekre vonatkozó energiahatékonysági elemei, de ezek még nem indultak el, egyetlen kapavágás sem történt. S ahhoz, hogy érezhető legyen egy település életében a megújuló energia hasznossága, élvezzék az ebből fakadó megtakarításokat, ahhoz több év, számos sikeres pályázat, valamint nem kevés saját forrás szükséges.
Ezt is ajánljuk a témában
Köcse Tibor polgármester 1996-ban úgy döntött, fejlett, európai színvonalú, önfenntartó, környezettudatos települést alakít ki Nagypáliból és mára mindez valósággá vált.
A képet az is erősen árnyalja, hogy jövőre önkormányzati választások lesznek, így a hatalmon lévőknek elemi érdeke, hogy népszerű intézkedéseket hozzanak, nyakló nélkül költsék a pénzt fejlesztésekre – egy újonnan elkészült aszfaltút, kicsinosított óvoda sok szavazatot hozhat –, továbbá szociális támogatásokra, ami erősen megviselheti a települések büdzséjét. Schmidt Jenő szerint nem kizárt, hogy ahol lehet, ezeket a módszereket is bevethetik, azonban nem tart attól, hogy ez tömegesen előfordulna, a feltételek nem adottak ehhez és a jogszabályok is meglehetősen szigorúak.
Az adóbevételek – néhány gazdag településtől eltekintve – csak arra elegendőek, hogy a rájuk ruházott feladatokat el tudják végezni,
az önkormányzatok nem tudnak kötvényt kibocsátani, csak szigorú feltételek mellett vehetnek fel hiteleket, s beruházásokat is csak úgy tudnak elkezdeni, ha rendelkeznek komolyabb saját forrással, amiből most meglehetősen kevés van.
S a lakossági támogatások mértéke is erősen korlátozott, a legtöbb településen nem az a kérdés, hogy ezt jelentősen tudják-e növelni, hanem inkább az, hogy a korábbi összegekre rendelkezésre áll-e a pénz, így aki pénzszórással szeretne választást nyerni, az nagyot csalódhat június 9-én – tette hozzá a TÖOSZ elnöke.
Nyitókép: Nagypáli, ahol időben telepítették a megújuló energiaforrásokat, fotó/önkormányzat