Az energiaválság miatt a rezsicsökkentés hatálya alól kikerülő önkormányzatoknak óriási költségnövekedéssel kell szembesülniük. Hogyan kezeli közösen a helyzetet a kormány és a települések, mi lehet a megoldás hosszú távon? Helyzetképünk.
Pálfy Dániel Ábel és Almási B. Csaba írása a Mandiner hetilapban.
Az energiaválság nemcsak a lakosságra, hanem az önkormányzatokra is óriási terhet ró. Azért, hogy a drasztikus gázáremelkedés ellenére meg tudjon őrizni valamit a lakossági rezsicsökkentésből, a kormány arra kényszerült, hogy augusztustól megvonja a hatósági árú energiavásárlás jogát a helyhatóságoktól. Ez az energiaárak alakulásának következtében azt jelenti, hogy az önkormányzatok energiaköltségei nagyságrendekkel emelkedtek. A G7 portál számításai szerint a 2021-es adatok alapján az önkormányzatok összes kiadása évente 2900 milliárd forint körül mozog. A költségvetési beszámolók szerint ebből közüzemi díjakra 34, közvilágításra pedig 30 milliárdot költöttek, ez így összesen a kiadások alig 2,2 százaléka volt. A jelenlegi energiaárakkal számolva azonban a tavaly még 64 milliárdos rezsi minimum 700 milliárd forintra emelkedett.
Az önkormányzatoknak a rezsi fedezetét maguknak kell kigazdálkodniuk, mivel az állami és uniós forrásokat csak meghatározott projektekre költhetik. A növekvő energiaköltségeket tehát egyrészt spórolással, másrészt a bevételeik növelésével tudják fedezni. Ez utóbbi nem egyszerű feladat, hiszen a válsághelyzet miatt sok nyereséges vagy nullszaldós önkormányzati cég eredménye rosszabb lesz. Az adóbevételek növelése segítség lehet, de az adók – így az iparűzési adó – mértékét csak január 1-jén módosíthatják a települések.
A kiadások csökkentését meg is kezdték az önkormányzatok. Számos település bejelentette erre vonatkozó intézkedéseit. Az óvodák, iskolák és egészségügyi intézmények működését minden önkormányzat igyekszik biztosítani, de ezért nagy árat kell fizetnie. Van, ahol a közvilágításon is spórolnak, de a legtöbb esetben a színházak, könyvtárak, múzeumok és más kulturális intézmények, illetve a sportlétesítmények működése esik áldozatul a válsághelyzetnek. Az önkormányzatok egy része emellett azzal a problémával szembesült, hogy az energiaszolgáltatásokra az utóbbi hónapokban kiírt közbeszerzésekre a tavalyihoz viszonyítva tíz-tizenötszörös áron kaptak ajánlatot, sőt volt olyan közbeszerzés, amelyre egyetlen ajánlat sem érkezett.
A kormány október elején egyedi egyeztetésekbe kezdett az önkormányzatokkal a brutális rezsi okozta problémák enyhítéséről. Budapesten kívül Balla György miniszteri biztos, a fővárosban pedig Láng Zsolt kormánybiztos fog az önkormányzatokkal tárgyalni. A településeknek menedzsmenttervet kell készíteniük, amelyben bemutatják, milyen intézkedéseket tesznek a megnövekedett működési költségek fedezésére, illetve a kiadások csökkentésére, s ha további lépésekre van szükség, akkor fel kell tüntetniük a rendelkezésükre álló tartalékok felhasználásának ütemezését is. Ha ez sem oldja meg a gondjaikat, akkor a vagyonuk egy részét értékesíteniük kell.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő a Mandinernek elmondja: az önkormányzatok folyamatosan készítik és küldik be Balla Györgyhöz azokat az adatsorokat, amelyekből kiderül, milyen helyzetben vannak, ezek összesítése után kezdődhetnek el a tárgyalások. A 4232 lelket számláló Tabot irányító Schmidt arra számít, hogy az ötezer fő alatti települések – ahol csupán néhány intézményt kell működtetni és a közvilágítást megoldani – általános jellegű segítséget kapnak. Ezek a települések ugyanis döntően állami bevételből élnek – hiszen nem vagy csak minimális iparűzési adó folyik be hozzájuk –, értékesíthető vagyonuk pedig alig van. Megoldás lehet az esetükben, ha az MVM meghatároz egy fix árat, amelyen megvásárolhatják az energiát, ezáltal pontosan tudnak majd kalkulálni a költségeikkel, s ehhez jön az állami kompenzáció. Ennek a nagyságát persze nehéz belőni – mutat rá a TÖOSZ elnöke –, hiszen a gáz ára hektikusan változik. Augusztusban 330 euróba került egy megawattóra villamos energia, a napokban már „csak” 110 euróba, tehát a harmadára esett vissza az ára, és senki nem tudja megmondani, mennyi lesz pár hét, hónap múlva.
Az ötezer fő feletti településeken egyedi megállapodásra van szükség Schmidt Jenő szerint, hiszen nagyon eltérő helyzetben vannak. Nem csupán abból a szempontból, hogy mekkora az éves kiadásuk, hány intézményt tartanak fenn, milyen támogatást nyújtanak az ott élőknek, illetve mekkora adó- és egyéb bevételekkel számolhatnak, de az sem mindegy, az adott városban, községben van-e távhőszolgáltatás, megújuló energiaforrás. Ráadásul abban is nagy különbség van közöttük, hogy végső menedékes szolgáltatás címen viszonylag kedvező áron kapják december végéig a villamos energiát, illetve a földgázt, vagy közbeszerzést kellett kiírniuk, és a korábbi ár sokszorosát kell kifizetniük – s persze az sem mindegy, hogy a háromszorosát, a tízszeresét vagy a huszonhétszeresét.
Az érdekképviselet vezetőjéhez is folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy bár senki nem tudja még, mennyivel kell többet fizetniük a rezsiért, mindenhol lázasan számolnak, milyen takarékossági intézkedéseket kell meghozniuk. Ugyan a színház, könyvtár, művelődési ház, uszoda bezárása, korlátozott nyitvatartása, a rövidebb ideig tartó közvilágítás is rosszul érinti a lakosságot, de itt legalább lehet spórolni. A gyermek- és szociális intézmények esetében viszont gyakorlatilag nem, hiszen az óvodások, iskolások, idősek étkezését a korábbi színvonalon kell fenntartani, és nem fázhatnak az ellátottak. Schmidt Jenő úgy véli, az önkormányzatok a legradikálisabb intézkedésekkel sem tudják a kiadásaikat 15-20 százaléknál többel lefaragni, hiszen a kötelező feladataikat mindenképp el kell látniuk, s feltehetően a korábbiaknál több pénzt kell majd segélyekre is fordítaniuk, mivel nagyon sok lakos képtelen lesz kifizetni a számláit.
Egyre több – leginkább ellenzéki – polgármester kongatja meg a vészharangot és beszél arról, hogy csődbe jut a települése számottevő állami segítség nélkül, ám Schmidt Jenő szerint önkormányzatok esetében értelmezhetetlen ez a kifejezés. Amennyiben ugyanis egy község vagy város fizetésképtelen lesz, a kormány kirendel egy pénzügyi biztost, aki a helyzet normalizálódásáig adósságrendezési eljárást és rendkívül szigorú takarékossági intézkedéseket fogadtat el a képviselő-testülettel, meghatározza, mire költhet pénzt a település.
Az önkormányzatok rezsiproblémáját enyhítheti, ha a helyi adottságokat kihasználva minél nagyobb számban és arányban térnek át megújuló energia felhasználására – hangsúlyozza a Mandinernek Gajdics Ágnes környezetjogász, a környezetvédelmi jog és a környezeti menedzsment kérdéseivel foglalkozó EMLA egyesület munkatársa. Úgy véli, ez nem csupán költségmegtakarítást jelentene, hanem fontos előrelépés lenne az energiafüggetlenség és a fenntarthatóság megvalósításában is. Szerinte bővíteni kellene az önkormányzatok lehetőségeit, és elő kell segíteni a helyi megoldásokat. Gajdics Ágnes elismeri, hogy ez nem olyan egyszerű, a szabályozási kérdések mellett több akadály is áll a helyi közösségi, alulról jövő kezdeményezések előtt. Ilyen például a túlzott centralizáció, a kevés pénz, a helyi döntéshozatali mozgástér korlátozottsága, a lakosság inaktivitása, továbbá a tudatosság, a helyi energiagazdálkodási tervezés és a stratégiaalkotás hiánya is. A lakosság energiatudatossága és -felhasználása jelentős hatással van a szükséges energia fajtájára, mennyiségére, ezért fel kell tárni a helyi adottságokat, erőforrásokat, az energiafelhasználás sajátosságait, s összességében értékelni a helyben lévő lehetőségeket, megalapozva ezzel a fejlesztéseket.
Mivel az önkormányzatok elsődleges szerepet töltenek be a település energiafüggetlenségének kialakításában, szélesíteni kell a forráshoz jutásuk lehetőségeit akár az állami támogatások bővítésével és a hitelhez jutás feltételeinek átalakításával is. A környezetjogász kiemeli, Magyarországon már számos jó példa van arra, hogy az agilis, előrelátó polgármesterek, képviselők – felismerve a zöldenergiában rejlő lehetőségeket – hazai és uniós források bevonásával napelemet telepítettek intézményeikre, kihasználták a geotermikus energia, a biomassza előnyeit. Néhány esztendővel ezelőtt ezek a berendezések évtizedek alatt hozták be az árukat, most ez az időszak jóval rövidebbnek ígérkezik.
A Zala megyei Nagypáliról már sokan mint csodafaluról beszélnek. Az alig 500 lelkes településen 1996-ban kezdődött meg a program, a megújuló energiára alapozták az ökofalu fejlesztéseit, azóta pedig modern és energiahatékony település lett belőle, 2011-ben a második legzöldebb falu volt Európában, és a lakossága is megduplázódott. Az önkormányzati intézmények fűtését biomassza segítségével oldják meg, amelyhez az alapanyagot a község mellett elterülő japánenergiafűz-ültetvény adja. Napelemek látják el az épületeket árammal, a köztéri világításhoz ledtechnológiát és energiatakarékos égőket használnak, ezek működtetéséhez is hozzájárul a napenergia. Emellett a falu az esővizet is hasznosítja: logisztikai központjában a toalettek öblítéséhez, valamint a növények öntözéséhez is ezt használják.
Az önkormányzatnak gazdasági érdeke is az energiatermelő kapacitások kiépülése az esetleges bérletidíj-, illetve koncessziósdíj-bevételek miatt. Ha pedig a lakosok, helyi vállalkozások részesülhetnek a projekt hasznából, az a társadalmi elfogadottságát is elősegíti. „Fontos, hogy a projekt haszna széles körben ismert és elfogadott legyen, hogy a lakosok magukénak érezzék a fejlesztést, és lehetőségeik szerint részt vegyenek benne” – hangsúlyozza Gajdics Ágnes.
***
***
Szita Károly: Közös megoldás kell
A nyár derekán, amikor hirtelen a korábbiaknál is nagyobb mértékben kezdtek emelkedni az energiaárak, azonnal egyeztetésbe kezdtünk a Megyei Jogú Városok Szövetségének tagjaival. Érzékeltük, hogy a brüsszeli szankciós politika nem a mihamarabbi békét eredményezi, és látható volt, hogy ha ez így marad, recesszió következik, és az infláció sem csökken. Elkezdtünk számolni, hogy mit jelenthet ez a helyzet a városainkra nézve most és a következő évben. A huszonöt megyei jogú városnak – az idei árakat figyelembe véve – idén 10 milliárd, jövőre pedig 135 milliárd forint többletköltséggel kell számolnia változatlan működés mellett. A városi infrastruktúra egy része a helyi lakosság mellett ráadásul az agglomerációban élőket is ellátja, ez róluk is szól. A nagyvárosaink eltérő helyzetben vannak, hiszen különbözik az adóbevételek mértéke, más-más időpontokban szerződtünk különféle időtávokra, és eltérő árakat kaptunk a közműszolgáltatóktól. Van olyan önkormányzat, amelyet csak jövő ilyenkor érint a kérdés, mert még élő szerződése van, és van, ahol már az áremelkedést követően állapodtak meg.Nem mellékes, hogy nagyon eltér a távhőfelhasználás mértéke is. Számos önkormányzat korábban ebben látta a jövőt, és jelentős távhőberuházást hajtott végre, sok óvodát, iskolát, egyéb intézményt távhővel fűtünk. Az árak azonban nem a távfűtésnek kedveznek, december 31-éig a brutális emelkedés következtében tizenhatszoros árat kell fizetnünk. Reméljük, ez a jövőben csökkenni fog. Az MJVSZ kérte a kormányt, hogy közösen keressünk megoldást a problémánkra. Fontos azonban, hogy nekünk is jelentős lépéseket kell tennünk a városainkban azért, hogy kevesebb energiát használjunk. Eltérő módszerekkel mindenki meg is kezdte a spórolást. A frissen kinevezett miniszteri biztossal önkormányzatonként külön-külön elkezdődtek a tárgyalások arról, hogy kinek milyen mértékű segítségre lehet szüksége. A kormány már eddig is sokat segített; azzal, hogy a lakosságnak az átlagfogyasztásig megtartja a rezsicsökkentést, nagy terhet vesz le az önkormányzatok válláról, hiszen így nem kényszerülünk a szociális háló drasztikus bővítésére. A vállalkozások támogatásával pedig segít abban, hogy elkerüljük a munkanélküliség növekedését. Remélem, hogy az Európai Bizottság elnökének küldött levelem is célba ér. Ebben arra kérem Ursula von der Leyent, hogy az EU biztosítsa a hozzáférést a Magyarországnak járó helyreállítási alaphoz, amelyből már régen az energiahatékonyságunkat növelő beruházásokat kellene megvalósítanunk, továbbá hogy gondolják át az energiahordozókra kivetett szankciókat, amelyek ebben a formában nem jók, a békét nem hozzák közelebb, az európai polgárokat, az EU országait és településeit viszont nehéz helyzetbe sodorják. Már több száz polgármester támogatását megkaptam, és bízom benne, hogy hamarosan több ezren leszünk, akik közösen kérjük az elnököt, hogy térjenek jobb belátásra a testületnél.
***
Nyitóképen: Idén sok településen elmaradhat az adventi vásár. Fotó: Shutterstock
Egyre súlyosabb nehézségekkel küzdenek azok, akik ingatlant szeretnének vásárolni vagy bérelni. Elsősorban Budapesten, de már a megyei jogú városok többségében is tarthatatlanná vált a helyzet a magas árak miatt, ezért a kormány a lakhatást elősegítendő tíz pontból álló csomagot dolgozott ki.
Több-kevésbé konstruktív politikát folytatnak.
Paul Morlandot, Nagy-Britannia vezető demográfusát kérdeztük.
A szomszédos ország innentől szinte már csak a cseppfolyósított földgázban bízhat.
Nem kis név jelentkezett be az elnöki posztra.
„Ezúton is »köszönjük neki«, hogy részt vett önkormányzatunk működésében, de mi jobban örülünk neki, ha ebből kimarad a továbbiakban” – írta a Kétfarkú Kutya Párt.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
