Önkormányzati rezsihelyzet – Lesz-e kiút az energiacsapdából?

2022. október 31. 13:26

Az energiaválság miatt a rezsicsökkentés hatálya alól kikerülő önkormányzatoknak óriási költségnövekedéssel kell szembesülniük. Hogyan kezeli közösen a helyzetet a kormány és a települések, mi lehet a megoldás hosszú távon? Helyzetképünk.

2022. október 31. 13:26
null

Pálfy Dániel Ábel és Almási B. Csaba írása a Mandiner hetilapban.

Az energiaválság nemcsak a lakosságra, hanem az önkormányzatokra is óriási terhet ró. Azért, hogy a drasztikus gázáremelkedés ellenére meg tudjon őrizni valamit a lakossági rezsicsökkentésből, a kormány arra kényszerült, hogy augusztustól megvonja a hatósági árú energiavásárlás jogát a helyhatóságoktól. Ez az energiaárak alakulásának következtében azt jelenti, hogy az önkormányzatok energia­költségei nagyságrendekkel emelkedtek. A G7 portál számításai szerint a 2021-es adatok alapján az önkormányzatok összes kiadása évente 2900 milliárd forint körül mozog. A költségvetési beszámolók szerint ebből közüzemi díjakra 34, közvilágításra pedig 30 milliárdot költöttek, ez így összesen a kiadások alig 2,2 százaléka volt. A jelenlegi energiaárakkal számolva azonban a tavaly még 64 mil­liárdos rezsi minimum 700 milliárd forintra emelkedett.

Az óvodások, iskolások, idősek étkezését a korábbi színvonalon kell fenntartani, és nem fázhatnak az ellátottak”

Az önkormányzatoknak a rezsi fedezetét maguknak kell kigazdálkodniuk, mivel az állami és uniós forrásokat csak meghatározott projektekre költhetik. A növekvő energiaköltségeket tehát egyrészt spórolással, másrészt a bevételeik növelésével tudják fedezni. Ez utóbbi nem egyszerű feladat, hiszen a válsághelyzet miatt sok nyereséges vagy nullszaldós önkormányzati cég eredménye rosszabb lesz. Az adóbevételek növelése segítség lehet, de az adók – így az iparűzési adó – mértékét csak január 1-jén módosíthatják a települések.

A téli időszakban várhatóan zárva lesz a szolnoki Szigligeti Színház <br> Fotó: MTI / Mészáros János
A téli időszakban várhatóan zárva lesz a szolnoki Szigligeti Színház
Fotó: MTI / Mészáros János

A kiadások csökkentését meg is kezdték az önkormányzatok. Számos település bejelentette erre vonatkozó intézkedéseit. Az óvodák, iskolák és egészségügyi intézmények működését minden önkormányzat igyekszik biztosítani, de ezért nagy árat kell fizetnie. Van, ahol a közvilágításon is spórolnak, de a legtöbb esetben a színházak, könyvtárak, múzeumok és más kulturális intézmények, illetve a sportlétesítmények működése esik áldozatul a válsághelyzetnek. Az önkormányzatok egy része emellett azzal a problémával szembesült, hogy az energiaszolgáltatásokra az utóbbi hónapokban kiírt közbeszerzésekre a tavalyihoz viszonyítva tíz-­tizenötszörös áron kaptak ajánlatot, sőt volt olyan közbeszerzés, amelyre egyetlen ajánlat sem érkezett.

Menedzsmentterv a gazdálkodásról

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!
Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

A kormány október elején egyedi egyeztetésekbe kezdett az önkormányzatokkal a brutális rezsi okozta problémák enyhítéséről. Budapesten kívül Balla György miniszteri biztos, a fővárosban pedig Láng Zsolt kormánybiztos fog az önkormányzatokkal tárgyalni. A településeknek menedzsmenttervet kell készíteniük, amelyben bemutatják, milyen intézkedéseket tesznek a megnövekedett működési költségek fedezésére, illetve a kiadások csökkentésére, s ha további lépésekre van szükség, akkor fel kell tüntetniük a rendelkezésükre álló tartalékok felhasználásának ütemezését is. Ha ez sem oldja meg a gondjaikat, akkor a vagyonuk egy részét értékesíteniük kell.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő a Mandinernek elmondja: az önkormányzatok folyamatosan készítik és küldik be Balla Györgyhöz azokat az adatsorokat, amelyekből kiderül, milyen helyzetben vannak, ezek összesítése után kezdődhetnek el a tárgyalások. A 4232 lelket számláló Tabot irányító Schmidt arra számít, hogy az ötezer fő alatti települések – ahol csupán néhány intézményt kell működtetni és a közvilágítást megoldani – általános jellegű segítséget kapnak. Ezek a települések ugyanis döntően állami bevételből élnek – hiszen nem vagy csak minimális iparűzési adó folyik be hozzájuk –, értékesíthető vagyonuk pedig alig van. Megoldás lehet az esetükben, ha az MVM meghatároz egy fix árat, amelyen megvásárolhatják az energiát, ezáltal pontosan tudnak majd kalkulálni a költségeikkel, s ehhez jön az állami kompenzáció. Ennek a nagyságát persze nehéz belőni – mutat rá a TÖOSZ elnöke –, hiszen a gáz ára hektikusan változik. Augusztusban 330 euróba került egy mega­wattóra villamos energia, a napokban már „csak” 110 euróba, tehát a harmadára esett vissza az ára, és senki nem tudja megmondani, mennyi lesz pár hét, hónap múlva.

Az ötezer fő feletti településeken egyedi megállapodásra van szükség Schmidt Jenő szerint, hiszen nagyon eltérő helyzetben vannak. Nem csupán abból a szempontból, hogy mekkora az éves kiadásuk, hány intézményt tartanak fenn, milyen támogatást nyújtanak az ott élőknek, illetve mekkora adó- és egyéb bevételekkel számolhatnak, de az sem mindegy, az adott városban, községben van-e távhőszolgáltatás, megújuló energiaforrás. Ráadásul abban is nagy különbség van közöttük, hogy végső menedékes szolgáltatás címen viszonylag kedvező áron kapják december végéig a villamos energiát, illetve a földgázt, vagy közbeszerzést kellett ki­írniuk, és a korábbi ár sokszorosát kell kifizetniük – s persze az sem mindegy, hogy a háromszorosát, a tízszeresét vagy a huszonhétszeresét.

Nincs olyan, hogy csődbe megy a település

Az érdekképviselet vezetőjéhez is folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy bár senki nem tudja még, mennyivel kell többet fizetniük a rezsiért, mindenhol lázasan számolnak, milyen takarékossági intézkedéseket kell meghozniuk. Ugyan a színház, könyvtár, művelődési ház, uszoda bezárása, korlátozott nyitvatartása, a rövidebb ideig tartó közvilágítás is rosszul érinti a lakosságot, de itt legalább lehet spórolni. A gyermek- és szociális intézmények esetében viszont gyakorlatilag nem, hiszen az óvodások, iskolások, idősek étkezését a korábbi színvonalon kell fenntartani, és nem fázhatnak az ellátottak. Schmidt Jenő úgy véli, az önkormányzatok a legradikálisabb intézkedésekkel sem tudják a kiadásaikat 15-20 százaléknál többel lefaragni, hiszen a kötelező feladataikat mindenképp el kell látniuk, s feltehetően a korábbiaknál több pénzt kell majd segélyekre is fordítaniuk, mivel nagyon sok lakos képtelen lesz kifizetni a számláit.

Fotó: MTI / Illyés Tibor
Fotó: MTI / Illyés Tibor

Egyre több – leginkább ellenzéki – polgármester kongatja meg a vészharangot és beszél arról, hogy csődbe jut a települése számottevő állami segítség nélkül, ám Schmidt Jenő szerint önkormányzatok esetében értelmezhetetlen ez a kifejezés. Amennyiben ugyanis egy község vagy város fizetésképtelen lesz, a kormány kirendel egy pénzügyi biztost, aki a helyzet normalizálódásáig adósságrendezési eljárást és rendkívül szigorú takarékossági intézkedéseket fogadtat el a képviselő-testülettel, meghatározza, mire költhet pénzt a település.

Nehezített pálya az átállásra

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!
Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

Az önkormányzatok rezsiproblémáját enyhítheti, ha a helyi adottságokat kihasználva minél nagyobb számban és arányban térnek át megújuló energia felhasználására – hangsúlyozza a Mandinernek Gajdics Ágnes környezetjogász, a környezetvédelmi jog és a környezeti menedzsment kérdéseivel foglalkozó EMLA egyesület munkatársa. Úgy véli, ez nem csupán költségmegtakarítást jelentene, hanem fontos előrelépés lenne az energiafüggetlenség és a fenntarthatóság megvalósításában is. Szerinte bővíteni kellene az önkormányzatok lehetőségeit, és elő kell segíteni a helyi megoldásokat. Gajdics Ágnes elismeri, hogy ez nem olyan egyszerű, a szabályozási kérdések mellett több akadály is áll a helyi közösségi, alulról jövő kezdeményezések előtt. Ilyen például a túlzott centralizáció, a kevés pénz, a helyi döntéshozatali mozgástér korlátozottsága, a lakosság inaktivitása, továbbá a tudatosság, a helyi energiagazdálkodási tervezés és a stratégiaalkotás hiánya is. A lakosság energia­tudatossága és -felhasználása jelentős hatással van a szükséges energia fajtájára, mennyiségére, ezért fel kell tárni a helyi adottságokat, erőforrásokat, az energiafelhasználás sajátosságait, s összességében értékelni a helyben lévő lehetőségeket, megalapozva ezzel a fejlesztéseket.

Mivel az önkormányzatok elsődleges szerepet töltenek be a település energiafüggetlenségének kialakításában, szélesíteni kell a forráshoz jutásuk lehetőségeit akár az állami támogatások bővítésével és a hitelhez jutás feltételeinek átalakításával is. A környezetjogász kiemeli, Magyarországon már számos jó példa van arra, hogy az agilis, előrelátó polgármesterek, képviselők – felismerve a zöldenergiában rejlő lehetőségeket – hazai és uniós források bevonásával napelemet telepítettek intézményeik­re, kihasználták a geotermikus energia, a biomassza előnyeit. Néhány esztendővel ezelőtt ezek a berendezések évtizedek alatt hozták be az árukat, most ez az időszak jóval rövidebbnek ígérkezik.

A megújuló energia használata költségmegtakarítást jelenthet”

A Zala megyei Nagypáliról már sokan mint csodafaluról beszélnek. Az alig 500 lelkes településen 1996-ban kezdődött meg a program, a megújuló energiára alapozták az ökofalu fejlesztéseit, azóta pedig modern és energiahatékony település lett belőle, 2011-ben a második legzöldebb falu volt Európában, és a lakossága is megduplázódott. Az önkormányzati intézmények fűtését biomassza segítségével oldják meg, amelyhez az alapanyagot a község mellett elterülő japánenergiafűz-ültetvény adja. Napelemek látják el az épületeket árammal, a köztéri világításhoz ledtechnológiát és energiatakarékos égőket használnak, ezek működtetéséhez is hozzájárul a napenergia. Emellett a falu az esővizet is hasznosítja: logisztikai központjában a toalettek öblítéséhez, valamint a növények öntözéséhez is ezt használják.

Nagypáli 2011-ben a második legzöldebb falu volt Európában, és a lakossága is megduplázódott”

Az önkormányzatnak gazdasági érdeke is az energia­termelő kapacitások kiépülése az esetleges bérletidíj-, illetve koncessziósdíj-bevételek miatt. Ha pedig a lakosok, helyi vállalkozások részesülhetnek a projekt hasznából, az a társadalmi elfogadottságát is elősegíti. „Fontos, hogy a projekt haszna széles körben ismert és elfogadott legyen, hogy a lakosok magukénak érezzék a fejlesztést, és lehetőségeik szerint részt vegyenek benne” – hangsúlyozza Gajdics Ágnes.

Ilyen díszkivilágítást valószínűleg egy darabig nem látunk Székesfehérváron <br> Fotó: MTI / Vasvári Tamás
Ilyen díszkivilágítást valószínűleg egy darabig nem látunk Székesfehérváron
Fotó: MTI / Vasvári Tamás

*** 

Hibrid erőmű és napraforgó alakú, napkövető rendszerrel ellátott napelem telep a Zala megyei Nagypáliban 2018-ban <br> Fotó: MTI / Varga György
Hibrid erőmű és napraforgó alakú, napkövető rendszerrel ellátott napelem telep a Zala megyei Nagypáliban 2018-ban
Fotó: MTI / Varga György

***

Fotó: Mandiner-archív
Fotó: Mandiner-archív

Szita Károly: Közös megoldás kell
A nyár derekán, amikor hirtelen a korábbiaknál is nagyobb mértékben kezdtek emelkedni az energiaárak, azonnal egyeztetésbe kezdtünk a Megyei Jogú Városok Szövetségének tagjaival. Érzékeltük, hogy a brüsszeli szankciós politika nem a mihamarabbi békét eredményezi, és látható volt, hogy ha ez így marad, recesszió következik, és az infláció sem csökken. Elkezdtünk számolni, hogy mit jelenthet ez a helyzet a városainkra nézve most és a következő évben. A huszonöt megyei jogú városnak – az idei árakat figyelembe véve – idén 10 milliárd, jövőre pedig 135 milliárd forint többletköltséggel kell számolnia változatlan működés mellett. A városi infrastruktúra egy része a helyi lakosság mellett ráadásul az agglomerációban élőket is ellátja, ez róluk is szól. A nagyvárosaink eltérő helyzetben vannak, hiszen különbözik az adóbevételek mértéke, más-más időpontokban szerződtünk különféle időtávokra, és eltérő árakat kaptunk a közműszolgáltatóktól. Van olyan önkormányzat, amelyet csak jövő ilyenkor érint a kérdés, mert még élő szerződése van, és van, ahol már az áremelkedést követően állapodtak meg.Nem mellékes, hogy nagyon eltér a távhőfelhasználás mértéke is. Számos önkormányzat korábban ebben látta a jövőt, és jelentős távhőberuházást hajtott végre, sok óvodát, iskolát, egyéb intézményt távhővel fűtünk. Az árak azonban nem a távfűtésnek kedveznek, december 31-éig a brutális emelkedés következtében tizenhatszoros árat kell fizetnünk. Reméljük, ez a jövőben csökkenni fog. Az MJVSZ kérte a kormányt, hogy közösen keressünk megoldást a problémánkra. Fontos azonban, hogy nekünk is jelentős lépéseket kell tennünk a városainkban azért, hogy kevesebb energiát használjunk. Eltérő módszerekkel mindenki meg is kezdte a spórolást. A frissen kinevezett miniszteri biztossal önkormányzatonként külön-külön elkezdődtek a tárgyalások arról, hogy kinek milyen mértékű segítségre lehet szüksége. A kormány már eddig is sokat segített; azzal, hogy a lakosságnak az átlagfogyasztásig megtartja a rezsicsökken­tést, nagy terhet vesz le az önkormányzatok válláról, hiszen így nem kényszerülünk a szociális háló drasztikus bővítésére. A vállalkozások támogatásával pedig segít abban, hogy elkerüljük a munkanélküliség növekedését. Remélem, hogy az Európai Bizottság elnökének küldött levelem is célba ér. Ebben arra kérem Ursula von der Leyent, hogy az EU biztosítsa a hozzáférést a Magyar­országnak járó helyreállítási alaphoz, amelyből már régen az energiahatékonyságunkat növelő beruházásokat kellene megvalósítanunk, továbbá hogy gondolják át az energiahordozókra kivetett szankciókat, amelyek ebben a formában nem jók, a békét nem hozzák közelebb, az európai polgárokat, az EU országait és településeit viszont nehéz helyzetbe sodorják. Már több száz polgármester támogatását megkaptam, és bízom benne, hogy hamarosan több ezren leszünk, akik közösen kérjük az elnököt, hogy térjenek jobb belátásra a testületnél.

***

Itt lenne az ideje, hogy átgondoljuk, vajon ez a fajta uniós szankciórendszer segít vagy árt - Cser-Palkovics András a Mandinernek

Székesfehérvár polgármestere szerint az önkormányzatiság a cselekvőképességről is szól, ezért a városvezetők előtt álló legfontosabb feladat nem más, mint felkészülni a téli időszakra. Cser-Palkovics András úgy véli, hogy az alapvető közszolgáltatásokat minden körülmény között biztosítani kell. Az interjúban szó esik az uniós szankciókról, a „ stadion-óvoda dilemmáról", valamint az önkormányzatokat fenyegető energiaválságról.

Nyitóképen: Idén sok településen elmaradhat az adventi vásár. Fotó: Shutterstock

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
brekker
2022. október 31. 23:18
Máskülönben ki kell lépni az eu-ból, és átszerződni olajárra az eszement holland gáztőzsde helyett.
brekker
2022. október 31. 23:15
Az energiaválságra egy megoldás van, ha a republikánusok megszerzik a többséget a szenátusban és a törvényhozásban, és rákényszerítik Bident a békekötésre.
benedek77
2022. október 31. 16:05
A tolvaj geci ezt a válságot sem fogja tudni kezelni. szerencséjére az alkoholista prolik országa ez, úgyhogy megússza majd.
eredmeny
2022. október 31. 14:46
Most kerül elő a megújuló energia méginkább. A magyarok közül nem sokan képesek rendszerekben gondolkodni. No az ésszerű gazdálkodás, sporolás nem ördögtől való, sajnos sok sok politikai ostoba kijelentés volt. Aki pártpolitikai színezetet néz aligha objektív. Persze ide is igaz a mondás: a jó pap is holtig tanul.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!