Itt lenne az ideje, hogy átgondoljuk, vajon ez a fajta uniós szankciórendszer segít vagy árt – Cser-Palkovics András a Mandinernek

Augusztus végén a Facebookon kongatta meg a vészharangot az Európában kialakult, a településeket is fenyegető energiaválsággal kapcsolatban. Úgy fogalmazott, hogy előfordult olyan eset amikor ajánlatot sem kaptak az energiaszektortól. Ezen a téren azóta sem történt változás? 

Augusztus 20-án már az ünnepi beszédben felhívtam a figyelmet arra, hogy a következő hónapok legnehezebb kihívásai az energiabeszerzésekkel kapcsolatos feladatok lesznek a város közösségi és intézményi életében. Ezt erősítettem meg az Ön által említett posztban, mert valóban kettős tapasztalatunk volt, egyrészt heteken keresztül

Annyi változás azóta van, hogy egy-egy ajánlat érkezik az egyes beszerzési eljárásokra, de az továbbra is nagyon magas. Erre egy példa: múlt pénteken már 405 forint volt a villamosenergiára kapott ajánlatunk, összehasonlításként ez tavaly 23 forint körül volt. Mindeközben éppen a mai nap kaptunk egy, a mostani viszonyokhoz képest kedvező árat intézményeink egy részének gázbeszerzése során. 

Gulyás Gergely a múlthét keddi kormányinfón jelezte, a kormány utasítani fogja az MVM-et, hogy adjon ajánlatot az önkormányzatoknak, valamint arra, hogy az üzletileg indokolt garanciáknál kevesebb garanciát kérjen. Mit gondol, ezzel az intézkedéssel biztosította válik a települések energiaellátása?  

Ez egy óriási segítség, ugyanis abban az esetben, ha érkezik ajánlat, akkor nyilván lehet szerződni, és az ellátás biztonsága tekintetében ez garancia. Most már „csak” az a kérdés, hogy ezt miből fogják tudni kifizetni az önkormányzatok. Emellett a garanciára vonatkozó kitétele miniszter úrnak szintén nagyon fontos volt, hiszen azt tapasztaltuk, hogy olyan garanciákat is kérnek tőlünk az ajánlattevők, amiket egy önkormányzat nem, vagy ilyen rövid idő alatt egyszerűen nem tud teljesíteni. Tehát itt ez az állami bejelentés szintén jelentős segítség. 

Úgy néz ki, hogy a távhő-szolgáltatást igénybe vevők rezsiszámlái nem fognak drágulni. Hány embert érint ez Önöknél? 

A keddi kormányinfón egy nagyon fontos bejelentés született a lakosság irányába, ez pedig a távhővel kapcsolatos bejelentés. Az, hogy a kormány biztosítja a lakosság számára, hogy a távhőárak nem emelkednek, ez óriási segítség a magánszemélyeknek és a háztartásoknak. 

Hogy ezek a szolgáltatások számukra most is a tíz évvel ezelőtt befagyasztott árakon érhetők el, az a mostani piaci körülmények között egy nagyon jelentős segítség. Talán éppen az önkormányzatoknál jelentkező árak és ebből fakadó problémák jelzik azt, hogy mekkora támogatás is a kormány részéről az egyének irányába a rezsicsökkentés. Az lehet a további kérdés, hogy a távhőre vonatkozó rezsitámogatott ár a közületek, közintézmények vonatkozásában fenn tud-e maradni. Ha azt keressük, hogy hol lehet az önkormányzatoknak nagy segítséget, támogatást adni, akkor azt mondhatjuk: ha a távhőnél fenn tudna maradni ez a kedvezményes ár az alapműködésünk tekintetében a kiemelt fontosságú intézmények vonatkozásában, akkor az egy óriási segítség lenne az önkormányzati szektornak is. Meglátjuk, hogy milyen döntések születnek e tekintetben.

Magyar viszonylatban Székesfehérvár az egyik legiparosodottabb város. Az iparűzési-adóból származó bevételek képezhetnek egyfajta védőhálót a város számárára?

A gazdasági növekedésből származó bevételnövekedés egyrészt a fenntarthatóságnak egy jó példája, másodsorban pedig nagyon fontos segítséget tudott nyújtani az elmúlt években is. Összehasonlításképpen: 2010 és 2018 között gyakorlatilag megduplázódott az iparűzésiadó-bevétele Fehérvár önkormányzatának.

Növekedő tendencia volt 2019-ben is, aztán a pandémia idején volt egy visszaesés, majd a 2021-es esztendőben minden korábbi rekordot megdöntött az iparűzésiadó-bevételünk. Közben párhuzamosan volt egy nagyon jelentős adókedvezménye a kkv szektornak – ez vonatkozott 2021-re és 2022-re is –, ez éves szinten nagyjából 2 milliárd forintot jelentett Fehérvár esetében. Ennyi maradt ott a székesfehérvári vállalkozásoknál. Tudjuk, hogy a kormánynak van egy bejelentése, miszerint 2023-ban ez a fajta adókedvezmény már nem fog élni, tehát teljes adóbevételre számíthatunk. A másik oldalon számolni kell azonban azzal, hogy 2023 január elsejétől a szoliraritási hozzájárulás megemelkedik, ez nagyjából annyi pénzt fog elvinni, amennyit a kkv-s adókedvezmény megszűnéséből fakadó bevételnövekedés jelenteni fog. Azt fogom indítványozni a kormánynál és a Pénzügyminisztériumnál, hogy jó lenne elérni, hogy a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó új szabályok ne 2023-tól, hanem 2024-től lépjenek csak életbe. Ugyanis ebben az esetben valóban elmondhatnánk azt, hogy a gazdasági növekedésből fakadó adóbevétel-növekedés az egyik fedezete a mostani nagyon jelentős kiadásnövekedésnek, ami egyébként eleve meghaladja a gazdasági növekedésből fakadó bevételnövekedést.

emellett pedig folytatnunk kell az energiahatékonyságot és energiafüggetlenséget szolgáló fejlesztéseinket is. 

Azt írta, ha választani kell, hogy stadion vagy óvoda, akkor mindenképpen az óvoda mellett fog dönteni. Kalkulálnak olyan forgatókönyvvel, amelyben óvoda és szociális intézmény között kellene dönteni?

Remélem, hogy ilyen döntésre nem kerül sor. Mi meghatároztunk egy olyan intézménycsoportot, amit szeretnénk, ha minden körülmények között működtetni tudnánk még a téli időszakban is. Ebbe a bölcsődék, az óvodák, a szociális intézmények –
különös tekintettel a bentlakásos intézményekre – tartoznak bele, emellett a közétkeztetés és a közvilágítás, és valamilyen szinten a közösségi közlekedés, illetve a háziorvosi rendelők. Ez az a kör, amit mindenképpen működtetnünk kell ahhoz, hogy a város alapműködése és a gazdaság működtetése is biztosítva legyen.

Ezt szeretnénk elkerülni, hiszen az előbb is beszéltünk már arról, hogy éppen az ipar teljesítménye lehet az egyik fedezete a mostani nehéz helyzetnek. Ebben a körben is szeretnénk egyébként elérni bizonyos költségcsökkentést, tehát takarékosságot itt is előírunk, de nyilván ésszerű határok között. Van az intézménytípusoknak és feladatoknak egy másik köre, ez az önkormányzatok által ellátott nagyon sok önként vállalat feladat. Ezen a területen annyi forrást fogunk tudni elkölteni, amennyi rendelkezésre áll majd. Itt még számolunk, és várhatóan a szeptember végi közgyűlés fogja tudni a konkrét intézkedésekkel kapcsolatos döntést meghozni. Ez sajnos érintheti a kultúrát, a közművelődést és a sportot is. Az utóbbi esetében megkerestem a látványsportágak szakági szövetségeit, valamint az uszodát használó sportágak szövetségeit. Egy problémafelvetést juttattam el hozzájuk, illetve annak a jelzését, hogy ezeknél az energia--és gázáraknál lesznek olyan sportlétesítmények, melyeket nem fogunk tudni a téli időszakban működtetni. Én úgy látom, hogy maguk a sportklubok sem, ezért érdemes lenne átgondolni, hogy a téli versenyeztetés hogyan fog zajlani. Lehet, hogy ebben az időszakban nem kellene január végén labdarúgó bajnoki mérkőzéseket játszani fűtött pályán, villanyvilágítás mellett. Szerintem ez most nem fog beleférni.

Így lehetne ezt a nehéz időszakot átvészelni. Erről a klubokat is tájékoztattuk és a szövetségek felé is megtettük a jelzést. Ez a teremsportágakat ugyanúgy érinti, és nem csak az élsportot, hanem az utánpótlást, valamint a szabadidősportot is, ugyanis a tankerülettől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az iskolákat szeptembertől nem nyitják ki hétvégenként, a tornatermeket nem fűtik, azaz ezeket nem lehet majd kinyitni sportolás céljára sem. Ez tehát újabb kérdéseket vet föl, amelyekre a szövetségeknek válaszokat kell találni.

Gulyás Gergely a kormányinfón azt is bejelentette, hogy az állami szerveknél gázfelhasználási csökkentés jön. Ennek értelmében az állami intézményekben nem lehet melegebb mint 18 fok. Terveznek hasonló intézkedést az önkormányzatnál? 

Nyáron már az ilyen lépések előkészítése megtörtént, itt is nyilván a közgyűlés fog tudni végleges döntést hozni. Egyébként itt, a Városházán, a Polgármesteri Hivatalban is kaptak már a kollégák tájékoztatást előzetesen arról, hogy télen a fűtés hőfoka egészen biztosabban alacsonyabb lesz, mint az előző téli időszakokban.

Azt tudni lehet, hogy a vízi közmű kapcsán az állami tulajdonba vétel is felmerült. Hogy látja, ha súlyosbodik a helyzet át kell adnia a városnak más vagyonelemeket is az államnak?

Az előbb említett témák közül a stadion államnak történő átadásán már gondolkodtunk. Minden ilyen átadás-átvételnél azt kell mérlegelni, hogy az államnak az olcsóbb-e, hogy átveszi, vagy az lenne az olcsóbb, ha támogatással finanszírozza. Én azt látom sok helyen, hogy az önkormányzati működtetés tud olcsóbb lenni, de nyilván miután mi kérünk segítséget az államtól, az államnak joga meghatározni azt, hogy milyen módon tudja ezt a segítséget biztosítani. Alapvető feltétel, hogy a közszolgáltatások működjenek egy városban és egy régióban – ez a legfontosabb. Ez a víziközmű-szolgáltatásokra különösen igaz, hiszen ez egy abszolút alapműködést jelentő szolgáltatás az emberek, közületek, intézmények és gazdasági szereplők számára. Tárgyalunk az állammal, volt már egyeztetés, és az alapján várhatóan most pénteken fog tudni döntést hozni a közgyűlés a továbbiakról. Amit érdemes látni, hogy heteken belül le kell zárnia a több mint 80 önkormányzat tulajdonában lévő Fejérvíz Zrt-nek a villamosenergia beszerzését ahhoz, hogy a szolgáltatás alapját jelentő áramot garantálni tudja.

Két lehetőség merül föl ezzel kapcsolatban: az egyik az, hogy az önkormányzatok ezt a forrást tulajdoni hányad arányban biztosítják a cég számára – ezt azonban szinte kizártnak tartom. Marad a másik lehetőség, hogy az állam nyújt segítséget. Az állam magára vállalja az ellátási kötelezettséget, annak minden felelősségét, és garanciát vállal a szolgáltatás biztonságára és fejlesztésére is. Ezért az állam átveszi a víziközmű infrastruktúráját, tehát például a vezetékhálózatot, a szennyvíztelepet, illetve a Fejérvízben mindösszesen egy öt százalékos rászedést szerezne. Tehát az továbbra is többségi önkormányzati tulajdonban maradó vállalat lenne. Ezt a lehetőséget kell minden önkormányzatnak felelősen mérlegelni, és a megfelelő döntéseket meghozni. A számok nyelvén, hogy mit is jelent ez pontosan: 2021-ben a Fejérvíz még nyereséges volt, több mint 20 millió forint eredménnyel zárta az évet, 2022-ben – már az áram árának brutális növekedése okán – ez már jóval több mint 1 milliárd forint veszteség lesz, 2023-ban pedig – a villamosenergia jelenlegi árszintjével számolva – a veszteség elérheti akár a 10 milliárd forintot is.  A fedezetet tehát erre kellene garantálni, és ezt most sem a cég, sem a társtulajdonos önkormányzatok nem tudják biztosítani. Illetve azt is kértük, hogy a veszteségfinanszírozással együtt, valamilyen jellegű béremelés is bele tudjon kerülni a megállapodásba.

Az orosz-ukrán háború tovább dübörög, béketárgyalások nyomát se látni, a Gazprom szerint a gáz ára elérheti a 4 ezer dollárt 1000 köbméterenként ezen a télen. Ilyen drasztikus áremelkedés mellett mi tévők lehetnek az önkormányzatok?

Látszik, hogy egy összeurópai problémáról van szó, ugyanis nemcsak a magyar településeknél merül föl ez a kérdés, hanem a nyugat-európai országok kisebb és nagyobb városaiban egyaránt. Hága kongatta meg legkorábban a vészharangot, pont a gáz tekintetében a Gazpromra vonatkoztatva, a német városok sorban állítanak le szolgáltatásokat, zárják be uszodáikat, Bécs jelentősen emeli a távhődíjat.

Ugyanis, ha a kötelező feladatok és alapszolgáltatások is leállnak, akkor egy olyan változás következhet be az emberek életében, amihez egészen biztosan nincsenek hozzászokva. Hozzáteszem, hogy nem is kellene szükségszerűen ezt elviselniük, akkor, ha ez a szankciós politika átgondolásra kerülne. Ha már a gáz és a távhő felmerült, akkor itt is érdemes elmondani egy számsort. Az előző gázévben a Széphőn keresztül 5 milliárd forintért szereztük be azt a gázmennyiséget, amire szükségünk van, ez a mai árakon azonban már 44 milliárd forint. Ha valaki ezt elkezdi felszorozni, akkor azt is érzékeli, hogy ez nem pusztán egy önkormányzat számára kilátástalan küzdelem, hanem ez már az állami költségvetéseket is olyan szinten fogja súlytani és megterhelni, amit nem tudom, hogy meddig lehet elviselni.

A közelmúltban még egy fontos döntés született, amelyre érdemes felhívni a figyelmet. Az áram és a gáz tekintetében az egy fogyasztási helyen élő többgenerációs családok számára is elérhető lesz a rezsicsökkentett ár. Mi őket láttuk a leginkább nehéz helyzetbe kerülőnek, amikor a rezsicsökkentéssel kapcsolatos változások bekövetkeztek. Ha ők most újra hozzá fognak jutni a rezsicsökkentett árhoz az nagyon nagy segítség lesz a családoknak. 

Ön az első, aki az önkormányzati szférából ilyen komolyan hangot adott ennek a településekre leselkedő veszélynek. A Megyei Jogú Városok Szövetségében folytatnak tárgyalást városvezető kollégáival a kérdésről? 

Az egyeztetések már nyáron elkezdődtek. Ennek nyomán augusztus végére egy teljes, mind a 25 várost magába foglaló adatkörképet gyűjtött össze a Megyei Jogú Városok Szövetsége, ezt tudtuk eljuttatni az állami szervekhez, így ezekről a témákról ezek alapján fogunk tudni egyeztetni. Az önkormányzatiság cselekvőképességet is jelent, másrészt nem várhatjuk a teljes helyzet megoldását az állami költségvetéstől, tehát szerintem a saját lépéseinket nekünk is meg kell tennünk. Amiben úgy érzem, hogy kérhetünk segítséget az államtól, hogy néhány szabályozót úgy alakítson, hogy az támogassa az önkormányzatokat, valamint az alapvető szolgáltatások esetében próbáljon valamilyen segítséget nyújtani. Ha ebben tudunk előrelépni, akkor az jelentősen tudná stabilizálni a helyzetet.

Ismeretes, hogy a fehérvári önkormányzat rezsitámogatási programot indított. Ezt az intézkedést abban az esetben is fenntartják majd, ha minden kötél szakad az energiaellátás területén? 

Ezt nyilvánvalóan addig tudjuk fenntartani ameddig finanszírozni tudjuk a bevételeinkből. Egyelőre tudjuk, és remélem, hogy ez így is fog maradni. Folyamatosan figyeljük a szabályozók módosítását is, hiszen – ahogy az előbb mondtam – most ismét pont egy olyan körnek (a többgenerációs háztartásoknak) nyújt az állam komoly segítséget, akiknek a támogatásában mi is gondolkodtunk. Mivel ők az államtól kapnak segítséget, így mi a fehérvári rezsitámogatási programban annál az eredeti személyi körnél tudunk maradni, akiket megszólítottunk, és akiktől érkeznek már kérelmek. A számuk szerencsére még nem túl magas, de aki rászorul és megfelel a feltételeinknek, az a jövőben is meg fogja kapni azt a támogatást, amit meghatároztunk. A közgyűlés úgy döntött, hogy néhány hónap tapasztalatit fogja majd értékelni az ősz folyamán, és utána tudunk határozni arról, hogy milyen módon érdemes esetleg kiegészíteni vagy változtatni a rezsitámogatási rendszerünkön. 

Fotók: Földházi Árpád