Tényleg ezt akarták? Tényleg ebbe kellett torkollnia a híres Willkommenskulturnak?
„Jár körbe a világhálón egy föltehetően mobiltelefonnal rögzített rövid videó, amely az egyik berlini metróállomáson készült. Húsz-harminc fiatal arab férfi vonul rajta, Allahu akbart és még valami arab jelszavakat kiabálva. Nem bántanak senkit, a helybéli járókelők mégis döbbenten nézik a hihetetlen vonulást.
Nem volnék meglepve, ha ez a jelenet sok németet jobban elgondolkodtatna, mint akárhány politikusi szónoklat. Tényleg ezt akarták? Tényleg ebbe kellett torkollnia a híres Willkommenskulturnak? Wir schaffen das, megcsináljuk, jelentette ki a 2015-ös migránsválság csúcspontján Angela Merkel német kancellár. Nem volnék meglepve, ha sok német, látva ezt a jelenetet meg a sok hasonlót, most azt mondaná: hát danke schön, jól megcsináltátok.
Bizonyára a közveszélyes doktriner ostobaság iskolapéldájaként tanítják majd a történelemkönyvek a német zöld-ballib politikai elitnek azt a döntését, hogy a legnagyobb energiaválság közepén leállították az olcsón és karbonsemlegesen termelő atomerőműveket. Semmivel sem volt kevésbé ostoba az a föltételezés is – amiben a német kereszténydemokraták is vastagon benne voltak –, hogy a korlátlanul beáramló migránsok az új hazában majd egykettőre derék németté lesznek, és az lesz a legfőbb vágyuk, hogy egyszer bőr rövidnadrágot öltve részt vegyenek a müncheni sörfesztiválon.
Nyugat-Európa népei ma gazdagok, gyöngék és fogyatkozók, a beáramló új honfoglalók szegények, erősek és napról napra többen vannak. Ostobának, önteltnek vagy vakhitűnek kell lennie annak, aki nem látja, mindez hova vezet. Nem volnék meglepve, ha Nyugat-Európában is egyre többen válnának látóvá, ha egyre többen lennének azok, akik végre megértik, átlátják ezt a rájuk nézve halálos veszélyt hordozó folyamatot, és olyan politikusokhoz fordulnak, akik megpróbálják útját állni a kibontakozó népességcserének. Talán a jövő évi uniós választásokon már megmutatkoznak ennek az eredményei. A nagy kérdés azonban megmarad: nem késett-e már el Európa a felismeréssel?”
Nyitókép: X
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A tájékoztatón Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos és Vitézy Dávid miniszter is részt vett. A tárcavezető állítása szerint az uniós források hazahozatala menetrend szerint halad. Elhangzott, hogy komoly átalakítás jöhet a Hősök tere környékén, kitilthatják a Városligetből az autósokat.
Egyelőre nem sok kormányzást láttunk. Kovács András írása.
Jó híreket kaptak a diák- és a babaváró hitelesek, emellett hűtésrekonstrukciós programot hajt végre a kormány a kórházakban. Közben zajlik a magyar-ukrán csúcs előkészítése, az államigazgatás jelentős része pedig azért dolgozik Magyar Péter állítása szerint, hogy az uniós forrásokat haza tudják hozni.
A rendező döntése újabb fordulatot hozhat az egyre szélesedő szakmai vitában.
Kármán András szerint örömhír, hogy az elmúlt évek romló tendenciája után a három nagy hitelminősítő változatlanul hagyta Magyarország besorolását. A tárcavezető azt írta: a kormány célja a költségvetési egyensúly helyreállítása és a kiszámítható gazdaságpolitika.
Alig néhány napon belül derült ki, hogy a kabinet kivezeti a kamatstopot, megszünteti az üzemanyagok védett árát, és átalakítja a vállalkozók fix, kedvezményes hitelét. A spórolás jegyében született döntések további intézkedéseket is elővetíthetnek a következő hónapokra.
Egy kezdő képviselővel szemben ott áll a rutinos minisztérium, lobbista, az uniós apparátus: azok kapnak tehát még nagyobb befolyást, akiket senki sem választott meg. Sebestyén Géza írása.
