Utolsó útjára kísérték Dávid Katalin művészettörténészt

„Alig másfél hónapja köszönthettük századik születésnapján a Széchenyi-nagydíjas Dávid Katalin művészettörténészt, ma pedig elkísérhettük őt utolsó földi útjára” – írta közösségi oldalán Nagy János.

Az államtitkár búcsújában ismertette, hogy „a Jóisten különleges közegbe helyezte Dávid Katalint, ahol az erdélyi örmény-magyar családban gyakori vendég volt Klebelsberg Kunó, ahol olyan nagynevű szegedi professzoroktól tanulhatott, mint Bálint Sándor, Kerényi Károly, Sík Sándor vagy éppen Lyka Károly.

Nagy hozzátette, hogy Dávid Katalin „a jezsuita lelkiségét soha meg nem tagadva vállalta, hogy a tudomány segítségével mutatja fel a képek, jelképek és főleg az ikonok különleges jelentőségét.” 

A bejegyzésből kiderült, hogy Dávid Katalin a keresztény kultúra alapját adó Bibliát öt évtizeden keresztül tanulmányozta, de ő volt az, aki összeállította a középkori Magyarország titulusainak kataszterét, 

„Életben kell maradnunk!”

„Különleges egyénisége és keresztény életvidámsága hidat képezett a legkülönbözőbb világnézetű és hitű emberek között. Részt vett a vészkorszak idején az üldözött zsidók mentésében, de bátran és önzetlenül segítette a kommunista egyházüldözés miatt egzisztenciájukat veszített katolikus egyházi személyeket is” – idézte fel Nagy János.

Az államtitkár aláhúzta, hogy Dávid Katalin egyik fő tanítása az volt: 

Ezután felidézte, hogy a művészettörténész „mindig figyelmeztetett bennünket a jézusi parancsra: »éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.«”

„Egy teljes és befejezett életművel a háta mögött hagyott bennünket ezekben a nehéz és küzdelmes időkben, de gondolatai, írásai és különleges látásmódja erőt adhat számunkra is. Emléke legyen áldott!” – zárta megemlékezését Nagy János.

A vonatkozó bekezdést alább tekinthetik meg:

Nyitókép: Nagy János Facebook-oldala