Nagy János államtitkár felidézte, hogy legfőbb tanítása az volt, „életben kell maradnunk.”
„Alig másfél hónapja köszönthettük századik születésnapján a Széchenyi-nagydíjas Dávid Katalin művészettörténészt, ma pedig elkísérhettük őt utolsó földi útjára” – írta közösségi oldalán Nagy János.
Az államtitkár búcsújában ismertette, hogy „a Jóisten különleges közegbe helyezte Dávid Katalint, ahol az erdélyi örmény-magyar családban gyakori vendég volt Klebelsberg Kunó, ahol olyan nagynevű szegedi professzoroktól tanulhatott, mint Bálint Sándor, Kerényi Károly, Sík Sándor vagy éppen Lyka Károly.
Nagy hozzátette, hogy Dávid Katalin „a jezsuita lelkiségét soha meg nem tagadva vállalta, hogy a tudomány segítségével mutatja fel a képek, jelképek és főleg az ikonok különleges jelentőségét.”
A bejegyzésből kiderült, hogy Dávid Katalin a keresztény kultúra alapját adó Bibliát öt évtizeden keresztül tanulmányozta, de ő volt az, aki összeállította a középkori Magyarország titulusainak kataszterét,
feldolgozta a magyarországi Szent György- és Szent Anna-kultusz ikonográfiáját is.
„Különleges egyénisége és keresztény életvidámsága hidat képezett a legkülönbözőbb világnézetű és hitű emberek között. Részt vett a vészkorszak idején az üldözött zsidók mentésében, de bátran és önzetlenül segítette a kommunista egyházüldözés miatt egzisztenciájukat veszített katolikus egyházi személyeket is” – idézte fel Nagy János.
Az államtitkár aláhúzta, hogy Dávid Katalin egyik fő tanítása az volt:
életben kell maradnunk!”
Ezután felidézte, hogy a művészettörténész „mindig figyelmeztetett bennünket a jézusi parancsra: »éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.«”
„Egy teljes és befejezett életművel a háta mögött hagyott bennünket ezekben a nehéz és küzdelmes időkben, de gondolatai, írásai és különleges látásmódja erőt adhat számunkra is. Emléke legyen áldott!” – zárta megemlékezését Nagy János.
A vonatkozó bekezdést alább tekinthetik meg:
Nyitókép: Nagy János Facebook-oldala
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
Kié az első huzalos drón? Amerikai? Nem, orosz, semmi sem tudja zavarni. Kié a Lancet? Orosz.
Sem a XIX. századi, sem a XX. századi hősök áldozata nem volt hiábavaló.
