Vadai Ágnesnek válaszolt a miniszterelnök-helyettes a magukat egyházhoz tartozók visszaszorulása kapcsán, s részben az anonim válaszadás megszűnésével indokolta az adatokat.
Számos vélemény jelent meg az elmúlt időszakban a legújabb népszámlálási adatok, különösen is annak a vallásosok visszaszorulásáról beszámoló részeiről. A baloldali ellenzék is kiemelten foglalkozik mostanában a témával, mondván, az, hogy a magukat katolikusnak vagy akár protestánsnak vallók aránya a cenzus alapján jelentősen csökkent, az végeredményben a kereszténydemokrata kormány kudarca.
Arról, hogy ez mennyire leegyszerűsítő és sematikus megállapítás, már korábban értekeztünk, újabban azonban Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője is „ráment” a témára – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek címzett parlamenti kérdésére pedig az Országgyűlés honlapján elérhető dokumentum szerint kimerítő, tisztázó választ is kapott.
Ezt is ajánljuk a témában
Ettől még igaz: ha az esti létszámellenőrzéskor kiderül, hogy a nyáj tekintélyes része elcsámborgott, akkor ott a pásztoroknak teendőjük van, nem kevés. Francesca Rivafinoli írása.
A kérdés konkrétan így szólt: „Ön szerint miért csökkent drasztikusan a katolikus hívők száma az elmúlt 10 évben Magyarországon?”
Semjén reakciójában mindenekelőtt leszögezte:
a 2022. évi népszámlálás adatai is megerősítik azt a tényt, hogy Magyarország keresztény ország.
„Felteszem, Képviselő Asszony a kérdésében sugallt kijelentését arra alapozza, hogy a 2022. évi népszámlálás vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó – önkéntesen megválaszolható – kérdésére a lakosság 60%-a válaszolt, 40%-a pedig nem” – mutatott rá.
A KDNP elnöke elismeri, igényelhet magyarázatot az, hogy miért nőtt meg jelentősen a nem válaszolók aránya. Ennek kapcsán azonban fontos tudni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal az Eurostat előírására a népszámlálást ezúttal és először névvel és címmel, tehát nem anonim módon folytatta le, valamint a kérdőívek kitöltése alapvetően online történt.
A válasz így folytatódik: „Azt hiszem, azt nem kell különösebben magyarázni Képviselő Asszonynak sem, hogy a közép-kelet európai – ezen belül a magyar – történelem során akár a vallási, felekezeti, akár a nemzetiségi adatoknak is milyen következménye lehetett. Mindkettő kiválthatott az érintettek vonatkozásában retorziós intézkedéseket, elég, ha egyházi oldalról csak a magyarországi zsidó lakosság gyászos emlékű 1944-es deportálására, vagy a kommunista diktatúra – elsősorban a keresztények elleni – egyházüldözésére gondolunk.
Semmiképpen sem kizárható, hogy sokakat megfélemlíthetett az Önök pártjának – főként a történelmi keresztény egyházakkal szemben megnyilvánuló – egyházellenes propagandája is.
Ezek a szempontok óhatatlanul is befolyásolhatták az önkéntes válaszadásra vonatkozó hajlandóságot, és növelhették a nem válaszolók számát.”
Semjén okfejtése szerint ugyanakkor fontos kiemelni, hogy
a nem válaszolókat nem lehet automatikusan és kizárólagosan a vallástalanok kategóriájába sorolni, mint ahogyan azt Vadai sejteti.
Ha ugyanis a kérdésre válaszolók arányában vizsgáljuk a valamely felekezethez tartozókat, azt látjuk, hogy 73,1 százalék vallotta magát valláshoz, felekezethez tartozónak. Amennyiben ezt a teljes népességre is kivetítjük, akkor több mint 7 millió valláshoz, felekezethez tartozó polgárt kapunk, akik közül mintegy 5 millió a katolikusok létszáma.
„Összességében tehát közel sem olyan borús a kép, mint ahogy Képviselő Asszony és az Önökkel szövetséges sajtótermékek azt láttatni szeretnék. Sőt megállapítható, hogy a magyar társadalom vallásossága tekintetében minden ellenkező erőhatás ellenére sem következett be számottevő negatív változás. Talán nem tetszik ez Önnek, Önöknek, de mindez azt is jelenti, hogy Magyarország továbbra is erős bástya a keresztény világban.”
Semjén „tömegkommunikációs hangulatkeltésnek” titulálja a Gyurcsány-párti politikus által is felvállalt interpretációt,
megjegyezve, szerinte Vadai mindezt politikai haszonszerzésből teszi.
A kormánypárti politikus válaszában továbbá felhozza: a magukat a roma nemzetiséghez tartozók száma százezerrel kevesebb volt 2022-ben, mint 2011-ben. Márpedig az
aligha reális, hogy százezer roma honfitársunk identitása 11 év alatt „eltűnt”, illetve kizárt, hogy mindössze kétszázezer roma nemzetiségű polgár él Magyarországon.
Ugyancsak jelentősen csökkent a magukat német nemzetiségűnek vallók aránya. Míg a népszámlálás adatai szerint tíz év alatt egymillióval csökkent a katolikusok száma, míg az egyházi hovatartozásukra nem válaszolók száma 1,15 millióval nőtt.
A fentieken túl érdemes nemzetközi kutatásokat is figyelembe venni Semjén szerint akkor, amikor Magyarország, a magyar nép vallásosságáról, felekezeti hovatartozásáról diskurálunk.
Ilyen például az Ipsos Global Advisor „Global religion 2023 – Religious beliefs across the world” című nemzetközi jelentésére, amely
62 százalékra teszi Magyarországon a vallásosak arányát, a vizsgált 26 európai ország közül csak Olaszországban (70) és Lengyelországban (76 százalék) magasabb ez az érték.
A miniszterelnök-helyettes mindebből és összességében azt a következtetést vonja le, hogy „Magyarországon a kereszténység a legnagyobb társadalmi rendező elv, a legerősebb identitásképző közösség”. „Tehát, akár tetszik ez Önnek és pártjának, akár nem, Magyarország – az Önök és elvbarátaik kitartó aknamunkája és pártelnökük fenyegetőzései ellenére – mind történelmileg, mind szociológiailag keresztény ország” – érvelt a politikus, Vadainak üzenve.
nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Rendkívüli ülés összehívását indítványozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes és Varga Mihály, pénzügyminiszter a Kormány nevében nyújtotta be az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár múlt csütörtökön 57 éves korában hunyt el.
Ügyvédje szerint F. János előadásai nem objektívek, és nem vehetőek figyelembe bizonyítékként.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
