Hazánk az egyetlen uniós tagállam, ahol javult a zsidó közösség biztonságérzete az előző tíz esztendőben

„Isten áldja a magyar kormányt, hogy 2015-ben úgy döntött, nem tart igényt nagyobb muzulmán közösségre!” – tett saját bevallása szerint is ritkaságszámba menő politikai állítást Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija a Mandiner Reakció heti kibeszélő podcast legutóbbi adásában. A beszélgetés témája az Izraelt október 7-én az Iszlám Ellenállási Mozgalom, a Hamasz részéről érő példátlan, több mint ezer civil életét követelő brutális terrortámadás, illetve a nyomában kibontakozó nemzetközi válsághelyzet volt. Az izraeli válaszcsapások mentén nemcsak a térség arab államaiban, hanem nyugati nagyvárosokban is a palesztinok, sőt bizonyos esetekben kifejezetten a terrorszervezet melletti szimpátiatüntetéseket tartottak.

Összezavarodott az iránytű

„Mintha össze lenne zavarodva az Izraellel szembeni erkölcsi iránytű, sőt a nyugati világban teljes összeomlásban van” – fejtegette a vezető rabbi. Rámutatott: az elvileg az emberi jogokat képviselő Black Lives Matter, azaz BLM mozgalom például nyíltan kiáll a közösségi médiában a Hamasz mellett. Köves az egyik fő problémának azt tartja, hogy a választóvonalak elmosódtak a nyugati posztmodern közegben, így az izraeli–palesztin konfliktusban a terroristák váltak hősökké.

Szerinte most sokan úgy gondolják, a zsidók nyolcvan évvel ezelőtt áldozatok voltak, most azonban ők a palesztinok elnyomói, egy apartheid­államot tartanak fenn. Csakhogy ez nem igaz, ráadásul több közvélemény-kutatás kimutatta már, hogy az Izraelben élő arabok túlnyomó többsége az országban szeretne élni, mivel elvitathatatlan, hogy van vallás- és véleményszabadság, mint a nyugati országokban, viszont az Izraelt körülölelő országokban nincs. Az izraeli hadsereg hiába kérte a gázai lakosságot, hogy vonuljon délre, a Hamasz nem engedi, és élő pajzsként használja a civileket.

Bár az Egyesült Államok elnöke határozottan kiállt Izrael önvédelmi joga mellett, az Európai Unió korántsem ilyen egységes. Miközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke erős jelzésekkel biztosította támogatásáról az immár egységkormány által igazgatott zsidó államot, a baloldali Josep Borrell külügyi főképviselő és egyes hivatalnokok inkább Palesztina felé húznák az adminisztrációt. Egy biztos: a segélyeket megháromszorozták, pedig az összeg eddig sem volt csekély. Egyes számítások szerint akár 600 millió euró is mehet évente európai adófizetői pénzből a palesztinoknak – magyarázta a műsorban Köves Slomó, megjegyezve, ennek az összegnek a nagy része a Palesztin Hatósághoz érkezik, amely szerv minden terrorista családjának életjáradékot fizet.

A rabbi azt tapasztalja a közösségi médiában, hogy Magyarországon is megjelentek azok az antiszemita hangok, amelyek kiállnak a palesztinok és a Hamasz mellett, viszont Nyugat-Európában válságos a helyzet a zsidó közösségek szempontjából, számos antiszemita támadás történt mostanában.

Túlélési stratégia kell a Nyugaton

Szerinte ott tartunk, hogy túlélési stratégiát kell kialakíta­niuk a vallásos zsidóknak a nyugati országokban, s a magyar kormány migrációs politikáját méltató mondat is ennek kapcsán hangzott el a részéről. Úgy folytatta: ha itt lenne több tíz- vagy akár százezer muszlim, biztosan lenne köztük egy fundamentalista iszlamista réteg. Az utóbbi hetekben ismét megjelenő nyugati terrormerényletek szomorú bizonyítékát adják a kockázatoknak.

A magyar kormány Izrael melletti egyértelmű és határozott kiállását nemcsak az EMIH, hanem valamennyi zsidó közösség és egyes, inkább az ellenzékhez húzó véleményvezérek is méltányolják, az egyébként egymással is sokat vitatkozó felekezetek pedig szokatlan egységben fejezték ki szolidaritásukat. Egy budapesti demonstráción közösen szólalt fel az áldozatok mellett Köves Slomó és Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke. Grósz hangsúlyozta: „Izrael jövője a mi jövőnk is. Úgy érzem, akármennyire eltérően látjuk is a világot, a hagyományokat, a közösségi életet, mi, zsidók mégis egy sorsközösséget alkotunk, akár az anyaországban, Izraelben élünk, akár a diaszpórában. A diaszpórában történtek érintik Izraelt, és az Izraelben történtek hatnak a diaszpórára.”

Értelmezése szerint a Hamasz terroristái sem csupán Izrael Államot akarják eltörölni a föld színéről, hanem, éljenek bárhol, minden zsidót ellenségnek és célpontnak tekintenek. „Ezért fontos, hogy a zsidók szerte a világon irányzattól függetlenül legyenek szolidárisak Izraellel, egymással” – hangsúlyozta. Kitért arra is: megnyugtató, hogy 

az Európai Unióban és más szervezetekben. A mostani szörnyű helyzetben a többi nyugati országhoz hasonlóan Magyarország is bizonyította szövetségesi hozzáállását – fűzte hozzá.

Az utóbbi időben valóban egyértelművé vált: bár az antiszemitizmusnak komoly baloldali gyökerei vannak, elég csak Marx botrányos megnyilvánulásaira gondolni, 

A munkásosztállyal való kapcsolatát elveszítő baloldal pedig potenciális szavazókat is láthat az integrációs problémákkal küzdő migránsközösségekben – ahogy arra a Reakció egy korábbi adásában Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár is rámutatott.

Érdemes kitérni arra is, hogy 2010 után a magyar kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, büntetőjogi szankció alá vonta a holokauszttagadást, s noha voltak emlékezetpolitikai viták, különösen a Horthy-rendszer megítélése kapcsán, a magyarországi zsidó közösségek biztonságát és bővülését senki nem tagadhatja. Maguk az érintettek sem teszik, miközben a Magyarországról szóló uniós beszámolók rendre előveszik az antiszemitizmus vádját. Sőt, a Sargentini-jelentésben helyet kapott az a képtelen megállapítás is, hogy hazánkban a zsidók vagyonbiztonságát is fenyegetés éri az állam részéről. Ehhez képest az elmúlt időszak felmérései és kutatásai a témában kétséget kizáróan igazolják: különösen a vallásukat látványosan megélő zsidók számára Magyarország a béke szigete. A közbiztonság javításáért és az antiszemitizmus elleni küzdelemben végzett munkájáért az Európai Zsidó Szövetség tavaly nyáron ki is tüntette Pintér Sándor belügyminisztert.

A budapesti rendezvényen egy átfogó kutatást is bemutattak a szervezet részéről. A tanulmány szerint a tizenkét ország közül, ahol a legtöbb zsidó él Európában, a zsidók Dániában és Magyarországon érzik magukat a leginkább biztonságban, és Magyarország az első helyen áll abban is, hogy itt érte a zsidókat a legkevesebb antiszemita támadás. A dokumentum szerint egyébként Franciaországban érzik legkevésbé biztonságban magukat a zsidók, míg Belgium az az ország, amely a legkevesebb intézkedést teszi az életük támogatására.

Ami az Európai Zsidó Szövetséget illeti: a szervezet az Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek címzett nyílt levélben állt ki Várhelyi Olivér mellett, miután az Európai Parlament négy frakciója bejelentette, kezdeményezni fogja a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős magyar biztos felmentését. A kifogás oka a Palesztinának juttatott uniós segélyekkel kapcsolatos kommunikáció volt, az, hogy a Hamasz brutális izraeli terrorakciói után Várhelyi a közösségi oldalán bejelentette a Palesztin Hatóságnak nyújtott támogatások befagyasztását. „A biztost azzal vádolják, hogy megsértette az EU intézményeit és azok demokratikus működését, mondván, cselekedetei nemcsak intézményeink megítélését ássák alá, hanem az uniós polgárok bizottságba vetett bizalmát is. Miközben valójában az ő intézkedései védik és óvják mind alapvető értékeinket és erkölcsi iránytűnket, mind pedig az uniós polgárok bizalmát” – írta a szervezet.

Átfogó kormányzati stratégia

Visszatérve az európai zsidóság helyzetére, 2021 novemberében publikálták a Tett és Védelem Alapítvány részben kormányzati támogatással megvalósuló, európai szintű kutatását, amiről Magyarország dobogós az antiszemitizmusban, a nyugat-európai muszlimokéval vetekszik az itthoni zsidóellenesség címmel számolt be a Telex. Csakhogy ez az interpretáció Köves szerint erősen félrevezető volt. Mint a Mandinernek akkor kifejtette: „A nyugat-európai muzulmánok előítéletességének a teljes magyar társadalom előítéletességével való összevetése alapjaiban szakmaiatlan, mert az európai országokban nincs hivatalos nyilvántartás a polgárok vallásáról, így a szóban forgó kutatásban részt vevő, magukat muzulmánnak vallókról alkotott kép nem tekinthető reprezentatívnak a nyugat-európai muszlimok egészére nézve. Arról nem is beszélve, hogy a zsidó közösségnek tényleges biztonsági kihívást jelentő szélsőséges muszlimok aligha vesznek részt egy ilyen kutatásban.”

Az úttörő felmérésben tizenhat országban végeztek előítéletesség-kutatást, amelynek eredményeit két másik mutatóval, az antiszemita atrocitások számával és a zsidó közösség biztonságérzetéről végzett felmérésekkel vetették össze. „A vizsgálat meglepő eredményt hozott. Jelesül, hogy nincs egyenes összefüggés a többségi társadalom előítéletessége és a zsidó közösség biztonsága között. Például Nyugat-Európában a bevallott antiszemita érzület össztársadalmi szinten jellemzően lényegesen kisebb, mint mondjuk Európa keleti részén, így Magyarországon, ott mégis tízszer-tizenötször több az atrocitás. Az is figyelemre méltó, hogy 

miközben az összesített előítéletesség tekintetében az első öt-hat között van” – részletezte a szervezet vezető rabbija.

Azon országok közül, ahol számottevő zsidó közösség él, évről évre messze Magyarországon történik a legkevesebb antiszemita atrocitás. Kétségtelen ugyanakkor, hogy hazánkban a társadalom nagy százaléka azonosul valamilyen szinten antiszemita nézetekkel. Az antiszemita előítéletesség felszámolása generációs projekt, hosszú távú tervezést igényel. Köves Slomó szerint örömteli, hogy a kabinet ennek megfelelően egy stratégia mentén látott munkához. Úgy látszik, nem is eredménytelenül.

Nyitókép: Novák Katalin köztársasági elnök, Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke és Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke gyertyát gyújt a Hamasz által október 7-én megtámadott Izraelért tartott istentisztelet után a Dohány utcai zsinagóga előtti téren.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt