Sokaknak a néptáncról viseletbe öltözött táncosok által előadott színpadi darabok jutnak eszébe, amelyet csak a rokonok és ismerősök néznek meg, kivéve egy-két csúcsdarabot. A néptánc vagy a gyerekeké, mint a népmese, vagy egy kis csoport hóbortja, még akkor is, ha sokan elismerik, hogy nemzeti kincs, amit éltetni kell. De az éltetés számukra azt jelenti, hogy őrizni kell, mint vitrinbe zárt múzeumi darabokat, amelyeket néha áhítatosan megtekintünk a múltunkra való rácsodálkozás rituáléinak megfelelően. Tiszteljük és becsüljük a múltunkat, passzívan szemléljük, de nem éljük. Pláne, hogy a néptánc nem is annyira múlt. De a hagyományos világban a néptánc mégiscsak a vasárnap délutáni falusi bálok tánca volt, amit magától értetődően táncolt mindenki, élő zenére.
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
A bizarr incidens mögött egy bombafenyegetés áll.
Akinek van pénze Ukrajnában, az kifizeti, hogy ne vigyék a frontra, akinek nincs, az megy a húsdarálóba.
